Sőt, az énekesnő azt is fontosnak tartja, hogy Bibi életének fontos részei legyenek a nevelőszülőkről szóló történetek. – Nekem ez egy nagyon fontos társadalmi szerepvállalás, és amikor ellátogatok nevelőszülőkhöz, mindig viszem magammal, hogy ő is lássa, milyen csodálatos munkát végeznek – mesélte az énekesnő. Miklósa Erika örökbefogadás nevelőszülő gyerek család
Az elképzelt műsornak még a címét is kitaláltam: Zenergia. Sok zene lett volna benne, kevesebb riportbetéttel. Vagyis régóta volt késztetésem egy Partitúrához hasonló műsorra. Aztán bekerültem a Virtuózok zsűrijébe, és miközben figyeltem a vetélkedőben az ország legkülönbözőbb részeiről jelentkező gyerekeket – jöttek Kisvárdáról, Nyúlról, bárhonnan –, rájöttem, hogy szinte nincs olyan zuga a hazának, ahol ne léptem volna már fel. 2016. jan 8. 9:10 Miklósa Erika örökbefogadás gyerek férj Miklósa Erika nemrég lett anya /Fotó: RAS Archívum 18 Budapest – Teljesen megváltozott Miklósa Erika élete, amióta kislánya, Bíborka megérkezett a családba. Az operaénekesnő mindennapjai fenekestül felfordultak, de amióta férjével örökbe fogadták a picit, minden körülötte forog. Sőt, Erika és Zsolt annyira élvezik a szülői létet, hogy elhatározták: idén érkezik a kistestvér is, aki feltehetően idősebb lesz, mint Bíborka, írta a Best. Miklósa Erika szívszorító vallomást tett: Nem lehet több gyereke? | Femcafe. – Rengeteget változtam, amióta örökbe fogadtuk a kislányunkat. Azóta ő lett a legfontosabb, és úgy érzem hozott még valamit az életembe: sokkal fontosabb lett számomra a család, még a távolabbi rokonok is.
Az operaénekesnő az Origónak adott interjújában beszélt a műsor létrejöttéről, valamint pályafutása megidézése kapcsán szó esett egyebek közt egy sportsérülésről, a Szörnyellaként abszolvált konzervatóriumi évekről, a kalandos pályakezdésről az Operaház legfiatalabb magánénekeseként, a Metropolitan Operában elnyert szerződésről. Majdnem minden aspiránsnak fel tudtam idézni egy emléket, ismerőst a saját vidéke kapcsán. Fotó: Polyák Attila - Origo A Virtuózokban ugyancsak zsűritag Batta András gyakran ugratott: nagy mesemondó lehetek, hiszen nem létezik, hogy ennyi helyen megfordultam már. Tudja, hogy kiskunhalasiként magam is vidéki vagyok, ezért olykor még azzal is froclizott, hogy szerinte amúgy vidéken nincs is nagy élet, vagy túl sok inspiráció. Egyszer azt mondtam neki: elég a pimaszkodásból, de ha már ilyen merész, akkor legyen a társam egy olyan műsorban, amely majd szépen rácáfol az állításaira. Miklosa erika gyereke. Rábólintott, mire elmondtam neki a régi tervemet, kiegészítve azzal, hogy miközben bejárjuk az országot, azzal is fűszerezhetnénk a dolgot, hogy belevisszük a mi Virtuózokban kialakult baráti évődésünket.
A pályák nyomon követése lehetővé tette a központi fekete lyuk tömegének közvetlen mérését: 4, 2 ± 0, 2 millió naptömeg. 2002-ben a csillagászok az S2 csillagot követték a Nyilas A * -ban, és megmutatták, hogy az 17 fényóráig közeledett a központi fekete lyuktól. Megfigyelések Ban ben 2016. június, a GRAVITY interferometriai műszer, amelyet a Très Nagy Teleszkópba telepítettek, és amelyet a Grenoble Planetológiai és Asztrofizikai Intézet, a Párizsi Űrkutatási és Asztrofizikai Instrumentációs Laboratórium és a Francia Repülési Központ fejlesztett ki, páratlan pontossággal figyel a Nyilas A külvárosában *, a 25 000 fényévnyire lévő szupermasszív fekete lyuk, amely a Tejútrendszer központját foglalja el. Ezek a megfigyelések technikai sikert jelentenek a tudományos közösség számára, ami még emlékezetesebb, mivel az S2 csillag, amelynek elliptikus pályája van e szupermasszív fekete lyuk körül, 2018-ban a lehető legközelebb ment el az utóbbihoz. A 2019. április 10, az Event Horizon Telescope közzéteszi az első képeket egy fekete lyukról, az M87 * -ről, egy szupermasszív fekete lyukról, amely az M87 középpontjában található.
Egy másik elmélet szerint mielőtt az első csillagok kialakultak galaxisunkban, egy nagy gázfelhő "qausi-csillaggá" omlott össze, amely instabillá vált a sugárirányú perturbációkkal szemben. Ezután mintegy 20 naptömegű fekete lyuká alakult anélkül, hogy szupernóva-robbanásra lett volna szükség. Idővel gyorsan felhalmozódott a tömege, hogy közbenső, majd szupermasszív fekete lyukká váljon. Egy másik modellben egy sűrű csillaghalmaz magösszeomlást tapasztalt a magjában fellépő sebességdiszperzió következtében, ami a negatív hőkapacitás miatt relativisztikus sebességgel történt. Végül van az az elmélet, amely szerint az ősfekete lyukak közvetlenül az Ősrobbanás után keletkezhettek külső nyomás hatására. Ezek és más elméletek egyelőre elméletiek maradnak. Nyilas A*: Számos bizonyíték utal arra, hogy galaxisunk közepén egy SMBH létezik. Noha a Sagittarius A*-ról nem tettek közvetlen megfigyeléseket, jelenlétére a környező tárgyakra gyakorolt hatásából következtettek. Ezek közül a legfigyelemreméltóbb az S2, egy csillag, amely elliptikus pályán kering a Sagittarius A* rádióforrás körül.
Sandra Faber, a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem munkatársa és kollégái friss tanulmányukban egy új modellt mutatnak be, amely számos, a galaxisok szerkezetére, a szupermasszív fekete lyukakra, illetve a csillagformálódás megszűnésére vonatkozó megfigyelést magyaráz meg – számol be a. A modell egy korábbi elképzelést igazol, mely szerint a galaxisok magjában fekvő hatalmas fekete lyukak "visszacsatolása" állíthatja meg az új csillagok születését. A szakértők a Hubble űrtávcső galaxisfigyelő programjának adatait elemezték. Ahogy egy szupermasszív fekete lyuk elnyeli az anyagot, energia távozik a környező régiókba. Ez megzavarhatja a galaxis gázutánpótlását, és így gátat szabhat a csillagok létrejöttének. Faber szerint az egészet úgy kell elképzelni, mintha a szupermasszív fekete lyuk egy parazita lenne, amely idővel elpusztítja a gazdatestet. A szakértők korábban is gyanakodtak a jelenség létezésére, eddig azonban nem tudták pontosan, mekkora fekete lyuk kell a csillagformálódás leállításához.
Egy szinte elképzelhetetlenül hatalmas fekete lyuk található a Tejútrendszer szívében. Szupermasszív fekete lyuknak (SMBH) hívják, és a csillagászok úgy gondolják, hogy szinte minden hatalmas galaxisnak van egy a központjában. De természetesen soha senki nem látott ilyet (erről majd később): mindez nem közvetlen megfigyelésen, hanem más bizonyítékokon alapul. A Tejútrendszer SMBH-ját Sagittarius A*-nak (Sgr. A*) hívják, és körülbelül 4 milliószor nagyobb tömegű, mint a Nap. A tudósok tudják, hogy ott van, mert megfigyelhetjük, milyen hatással van azokra az anyagokra, amelyek túl közel kerülnek hozzá. Most az egyik legjobb nézetünk van Sgr. A*, hála egy tudóscsoportnak, amely az ún interferometria. Ahogy Sgr. Az A* erős gravitációja magához vonzza a gázt és a port, a gáz és a por pedig a lyuk körül örvénylik. Valahogy óriási mennyiségű energia sugárzik ki, amit a csillagászok láthatnak. A csillagászok azonban nem tudják pontosan, mi szabadítja fel ezt az energiát. A kavargó anyagból jön?
A fekete lyukak tömege a Nap tömegének ötszöröse és tizenötszöröse között mozog, és mindegyikük normál, kis tömegű, napszerű csillagokkal alkotott kettős rendszerben van. A nyolc visszhangfelvétel összegyűjtése után a kutatók összehasonlították őket, hogy lássák, hogyan változik egy fekete lyuk, amikor röntgensugárzást bocsát ki. A nyolc kettős rendszer esetében hasonló portré rajzolódott ki. Amikor a fekete lyukak anyagot húznak el egy keringő csillagtól, fényes részecskesugarakat lövellhetnek ki, amelyek fénysebességhez közeli gyorsasággal száguldanak az űrbe. A kutatócsoport észrevette, hogy eközben a fekete lyuk egy utolsó, nagy energiájú villanást bocsát ki, mielőtt alacsony energiájú állapotba menne át. Amikor ez az utolsó villanás bekövetkezik, az azt jelentheti, hogy a fekete lyuk nagy energiájú plazmagyűrűje (vagy koronája) energiával teli részecskéket bocsát ki, mielőtt eltűnik. A csillagászok ezt a megállapítást a nagyobb szupermasszív fekete lyukakra is vonatkoztatják, amelyek "motorként" működnek a galaxisok középpontjában, és olyan részecskéket lőhetnek ki, amelyek alakíthatják a galaktikus képződményeket.