"Én is hajó vagyok, de melynek minden ízét/ A kínok vasszöge szorítja össze testté. " – T. Á. "Lám lelkemnek mily kapukat nyitottam, mihelyt szemem az égre fordítottam! Bodor ádám állatkert novellaelemzés. /Hát még ha földrenézést abbahagyva, /szemem felhőkön túli fényt kutatna! Bodor Ádám és Grendel Lajos csak a reggeli hírekből tudta meg, hogy műveik tételként szerepelnek az irodalom írásbeli érettségin. Nem lehetett könnyű a vizsgázók dolga, a beválasztott elbeszélést én is összetett szövegnek tartom - mondta az Origónak Bodor Ádám, az Állatkert című novella szerzője. Grendel Lajos az internetet böngészve, Bodor Ádám rádióból tudta meg, hogy egy-egy szövegrészletük bekerült a irodalom írásbeli érettségi tételei közé. Nem lehetett könnyű "Igaz, hogy a Sinistra-körzet egy részlete már volt tétel, de nem számítottam rá, hogy egy másik művemet is beválogatják. Az írásomat választóknak nem lehetett könnyű dolga: az Állatkert című novellát én is nehéz szövegnek tartom, még a Megérkezés északra című, 1978-as kötetben jelent meg" - mondta el az Origónak a Kossuth-díjas író.
Az irodalmi invencióknak ez a kétségkívül meggyőző halmozása viszont elvonta a szerző figyelmét arról, hogy elég energiát szenteljen szereplői hihetővé formálására: Anita és a többiek tényleg belevesznek a nyelvbe, és a koncept felülkerekedik az életszerűségen. Talán tudatosan választotta ezt a megoldást a szerző, ám ez a hozzáállás nincs mindig jó hatással a szövegre, az ugyanis néhol unalomba fullad. Papp-Zakor Ilka novelláinak egyik megnyerő jegye volt, hogy hihető világokat tudott teremteni, amelyeket aztán megdöbbentő módon billentett ki a megszokott rendből. „Maga az ember, az emberi természet nem változott semmit” - Cikk - Szabadság hírportál. A kibillentés eljárása a regényben is működne, ám a világépítés nem sikerült annyira meggyőzőre. Elvira és Ervin különös életét festi le a szerző a legélénkebben, de Anita, Norbi és Iván sokkal haloványabb és idegenebb marad. Papp-Zakor Ilka mindezzel együtt regényíróként is figyelemre méltó: a saját útját járja és nem ódzkodik a bátor kísérletektől, amivel együtt jár a zavarba ejtő és nehezen felfejthető szövegek lehetősége is.
A regény nyelve úgy egyesíti ezeket a műfaji és regiszteri elemeket, hogy közben végig fokozottan önreflexív marad, jellemző például, ahogy Anita gondolkodik saját történetéről: "Ahogy a papírt nézi, ráébred, hogy sorsa olyan bársonyosan kezd alakulni, mint egy igazi lányregény. " (15. ) Ervin monológjának fontos kiszólásai is önreflexívek, a szöveg épüléséről, jellegéről árulnak el fontos részleteket s arról, hogyan látja a szerző saját irodalmi világát: " Nyomasztani sosem akartalak, még ha nyilván értettem én is, hogy minden csodás történetben van valami hátborzongató. " (126., kiemelés az eredetiben) Vagy: " És amikor azt hallottam tőled, hogy nem látod magad ebben a támpontok nélküli zűrzavarban, mert még abban sem lehetsz biztos, hogy igazából létezel-e, az viszont, hogy egyszer meghalsz, az teljesen garantált – nos, akkor nyilván rájöttem, hogy ez a projekt félresikerült. Bodor ádám állatkert érettségi. " (128., kiemelés az eredetiben) Ezek a mondatok rámutatnak a regény szerkezetének legfőbb jegyeire: a cselekmény feloldódik az egzisztenciális zűrzavarban, amely fokozatosan eluralkodik a szereplőkön, akik belesüppednek a róluk szóló, "valami mindent fölülíró, átláthatatlan szabály szerint" (170. )
A második szint a levélregény szintje: Anita három férfival folytat ilyen-olyan levelezést, elsősorban férjével, a cége megbízásából Párizsba költözött Norbival, illetve Ivánnal, egy orosz kollégájával, akivel plátói viszonyba bonyolódik. Ervinnel, nagybátyjával is egyoldalú, virtuális levelezést folytat: Ervin egy el nem mondott, hosszú beszédet intéz képzeletben Anitához, ami egy el nem küldött levélfolyamként jelenik meg a regényben. Bodor ádám állatkert novella. A harmadik szint a realista regény szintje: Anita hétköznapjai egy idegesítő óriáscégben zajlanak, amelyet utál, de képtelen kilépni belőle (érdekes, milyen gyakorivá vált a kortárs fiatal szerzők körében a multik lelketlen világának leírása, elég Harag Anita vagy Szarka Károly utóbbi években megjelent könyveire gondolnunk). Ezekhez a szintekhez társul még a krimi (láthatólag ez érdekli a szerzőt a legkevésbé, és ezt "intézi el" a legcinikusabban) vagy épp az esszé (ezt elsősorban Ervin szövegei képviselik), miközben az egyes szinteken különböző regiszterek is váltakoznak: már az első oldalakon szembesülünk vele, hogy sárkányok lepik el az országot, Ervin elbeszélésében váltakozik, mikor bukkannak fel hús-vér és mikor képzeletbeli dinoszauruszok, de Anita kutyájának a betegsége vagy kollégáinak rejtélyes eltűnései is a szürreális-fantasztikus dimenzió felé mozdítják el a szöveget.
A sátorban minden érintetlenül, rendezetten maradt, idegen lábnyomokat a nyomozók nem találtak, és vadállat-támadásra utaló nyomokat sem. A helyzet még furcsább, ha tudjuk, hogy két embernek radioaktív sugárzást mértek a ruháján, az egyik áldozatnak pedig egész egyszerűen valami kitépte a nyelvét. Játék letöltő program Sarah gibb aranyhaj
Jó volna már, ha legalább a filmforgalmazók megtanulnák végre, hogy a nem latin betűs nyelvekből átvett neveket nem az angol, hanem a magyar helysírás szerint kell írni! Az eredeti történet hőse, a hágónak nevet adó orosz férfi neve Дятлов, magyarul: Gyatlov, de semmiképp sem Dyatlov. Először lássuk a film alapjául szolgáló régi történetet! 1959 elején a szovjetunióbeli Szverdlovszkból Igor Alekszejevics Gyatlov egyetemista vezetésével egy kilencfős társaság indul síelni és hegyet mászni az Ural észak-nyugati részén lévő Halál-hegyhez, a manysi (vogul) rokonaink által lakott vidékre. Csatlakozik hozzájuk egy magashegyi túravezető (és mellesleg belső elhárítási tiszt), viszont egyik megbetegedett társukat fél útról visszaküldik. Halálhegy a dyatlov rejtély map. Ennyi biztos; innen a történet már csak a hátrahagyott naplótöredékek, a később megtalált fotók, továbbá a nyomozás bűnügyi dokumentumai, valamint a különféle szakértői vélemények alapján rekonstruálható. Ugyanis mikor a társaság az előre megbeszélt időpontban nem jelentkezik, februárban nagy erőkkel kutatni kezdik a síelőket.
Az alkotók maradéktalanul kihasználják a rendelkezésükre álló alapanyagban rejlő potenciált, illetve a helyszín adta lehetőségeket - végig érezhető, hogy innen bizony nincs hová menni. Halálhegy a dyatlov rejtély 2020. Kellemes műfajkeveredésnek, sőt, egy idő után a műfajok ész nélküli halmozásának lehetünk tanúi, ami akár tönkre is vághatná az élményt, itt azonban segít előrelendíteni a cselekményt, biztosítani figyelmünk folyamatos fenntartását, teszi, amit tennie kell: magával ragad. Lehetséges, hogy a kevesebb több lett volna, de a hibátlan dramaturgiát én könnyű szívvel beáldozom, ha láthatok egy filmet, ami sima slasher-szituációból természetfeletti nyomozós-thrillerbe, később klausztrofóbiás túlélő-horrorba, majd misztikus időutazó-filmbe vált. A talált kamerás-jelleg nem túl zavaró, az események követhetőek, az "ezt most miért filmezed", illetve az "ezt most ki filmezi" kérdések feltehetők ugyan, de csak a szórakozásunkat rontjuk el velük. Az, hogy Harlin nem kifejezetten horror-rendező, az ijesztgetéseknél sajnos kiderül, a finálé viszont olyan bájosan eltúlzott és vigyorogtatóan WTF, hogy lehetetlen haragudni rá, még akkor is, ha a Descent nem csak beköszön, de kényelmesen helyet foglal, és még egy kávét is elfogyaszt.