Azt állítja a Magyar Nemzetben Gazdag László közgazdász, hogy Csiha Judit 1997-ben a parlamentben elkotyogta a vérlázító valóságot: hétmilliárd dollár privatizációs bevétel nem folyt be. Ezzel szemben a tény az, hogy ha egyszer volt bevétel, akkor annak értelemszerűen be is kellett folynia, különben nem lehetett volna bevételnek nevezni. Elvileg tehát legföljebb arról lehetne szó, hogy a kikötött vételárat nem fizette meg valaki. Ám Csiha Judit nem kotyogott el semmi ilyesmit. Végignézve összes felszólalását az 1997-es parlamenti üléseken, még csak véletlenül sem beszélt arról, hogy a privatizált állami vagyon vásárlói nem fizettek volna be a magyar államnak hétmilliárd dollárt. Ha véletlenül megteszi, ebből természetesen akkora botrány lett volna, hogy az egész ország ettől lett volna hangos a '98-as választások előtt, de Orbánnak sem jutott eszébe ilyesmivel előjönni. Ám nem baj. A felháborítónak szánt abszurdumokat ismételgetni kell, hátha ebből is kiderül, hogy mindenki lopott és csalt, főleg a szocialisták és a mocskos külföldi multik és tőkések, kivéve persze a jó Fideszt.
Egy részük megfelel a kívánalmaknak, más részük tőkeerősség, szakértelem, minőség, szállítási pontosság tekintetében elmarad azoktól, és nagyobb teret enged a külföldi versenytársaknak. A kkv-szektor nagyobb támogatása segíthet a vállalatok tőkeerősségén, de a termékeik iránti keresletet nem növeli. A kereslet nagy részét a multi összeszerelő üzemek és kereskedelmi láncok generálják. Ha, tehát a kormány ezeket kívánja becsábítani különböző előnyök nyújtásával, akkor közvetve a kkv-szektort támogatja. Nem értek továbbá egyet Gazdag Lászlóval abban, hogy az ország eladósodásáért a 2006-ban megindult autópálya-programot kárhoztatja. Lehet, hogy az időzítés nem volt a legkedvezőbb. De hogy az ország évtizedeken keresztül elhanyagolt infrastruktúráján javítani kellett, az kétségtelen. Kapitalista rendszerben az állam fő gazdasági feladata az infrastruktúra fejlesztése és karbantartása. Ezzel teremti meg a működési feltételeket a magánszektor számára. A szocialista államok vélték úgy, hogy az infrastruktúra fejlesztése háttérbe szorítható a termelés fejlesztése mellett.
Azt állítja Gazdag László közgazdász, egyetemi docens ugyancsak a Magyar Nemzetben, hogy Csiha Judit egykori privatizációs miniszter még 1997-ben "elkotyogta" a parlamentben, hogy "hétmilliárd dollár privatizációs bevétellel nem tud a Horn-kormány elszámolni. Magyarán ennyit sikerült szétlopni a közvagyonból". Ezzel szemben a tény az, hogy Csiha Judit nem kotyogott el a parlamentben semmi ilyesmit. 1997-es felszólalásai között ilyen "beismerés" nem szerepel. Nem is szerepelhetett, hiszen egy miniszter eleve nem kezdene ilyen durván vádaskodni saját kormánya ellen, de nem szerepelhetett azért sem, mert a privatizációs bevételekkel természetesen el kellett számolni. Annyira, hogy hosszú ideig folyt a vita arról, mire is költsék a pénzt, míg végül alapvetően az adósságok csökkentésére, valamint a devizatartalékok növelésére fordították. Ráadásul hétmilliárd dollár már akkor is olyan nagy pénz volt, hogy a legnagyobb bevételi tétel, az energiaszektor eladása sem volt ekkora értékű. Ha egyébként nem tudtak vele elszámolni, hogy lehet az, hogy 1994 és '98 között az államadósság GDP-hez viszonyított aránya majdnem 90-ről 62 százalékra csökkent?
könyv Van élet a halál után(? ) Ez a könyv a széles nagyközönség részére íródott.
Mivel a sós vizű tó eredetileg a svartsengi geotermikus erőmű eredménye: villamos energia előállítása és a távfűtési hálózat bővítése érdekében 2000 méter mélységből szivattyúzták a sót és az édesvizet akár 240 ° C hőmérsékleten is. A tiszta vizet ezután egy közeli lávamezőbe vezették, ahol kétharmad sós víz és egyharmad friss víz keveréke tavat alkotott. Amikor kiderült, hogy ennek a tónak értékes tápanyagokat kell tartalmaznia, például ásványi sókat, szilícium-dioxidot és algákat, az első fürdőzőknek nem kellett sokáig várniuk, és elmerültek a meleg tavaszban. Kék lagúna island riptide. A kék-fehéren csillogó tó, amelynek színe az oldott kovafélék tükröződésének köszönhető, szintén igazán csábítónak tűnik. Úszás a kék lagúnában Ami ennyire kíváncsi látogatókat vonz, és elősegíti a pikkelysömör és más bőrbetegségek okozta sebgyógyulást, természetesen csak a siker receptje lehet. És pontosan ezért van ma a kék lagúna 5000 m² geotermikus medence, amely a saját termálvizét is kiszivattyúzza a földből. Míg a kinti hőmérséklet jeges, a látogatók belemerülnek a forró termálforrásba, és hagyják, hogy tekintetük elkalandozzon a gőzölgő tó felett.
Kék-kék algák élnek a lagúnában.
Ennek szimbolikus jelentése van: a szilíciumot magunknál hordva mindig emlékezhetünk arra, hogy a szépség belülről fakad. Forrás: Ha Ön is megcsodálná a gejzírek és vulkánok szigetét, akkor ajánljuk figyelmébe izlandi csoportos utazásainkat: Izlandi csillagtúra a gejzírek és vulkánok szigetén húsvétkor, magyar idegenvezetéssel 2019. 04. 18-22. 2018. 11. 09. (péntek) 13. 54