(2015-ben ez 5 250 Ft/hó volt éves szinten max. 63 000 Ft). Amennyiben az állapot – azaz a súlyos fogyatékosság – egész évben fennáll, úgy 5250*12= 63 000 Ft érvényesíthető, függetlenül attól, hogy a magánszemély ténylegesen hány hónapot dolgozott az adóévben, illetve hány órás munkaviszonyban volt alkalmazva. Ebből következően látszik, hogy a foglalkoztatás óraszámától (azaz attól, hogy valaki 4, 5, 6 vagy 7-8 órában dolgozik-e napi szinten) nem függ a kedvezmény mértéke, sem az arra való jogosultság. A magánszemély csak saját jövedelmének adójára tekintettel érvényesítheti, a kedvezményt másnak, pl. : családtagnak nem adhatja át. Amennyiben a munkavállaló nem ad le nyilatkozatot a munkáltatónál vagy a munkáltató nem érvényesíti valamilyen oknál fogva havonta a kedvezményt, akkor ez az év végi adóbevallás (1553 nyomtatványon) során, érvényesíthető és vissza igényelhető, természetesen csak akkor, ha van annyi levont személyi jövedelemadó előlege, amelyből ezt meg lehet tenni. (Tehát volt annyi munkabére amennyinek a személyi jövedelemadója maximum 12 hónapra 63 000 Ft. )
2. § (1) Az ideiglenes igazolást évente kell kiállítani az adóévben fennálló, az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságot megalapozó betegségről, illetve fogyatékosságról. (2) Ha az 1. § (1) bekezdése alapján a fogyatékosság véglegessége került megállapításra, a szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, vagy a beteg választott háziorvosa végleges igazolást állít ki. 3. § (1) Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba. (2) Az e rendeletben foglaltakat a 2010. január 1-jétől keletkezett jövedelmek tekintetében kell alkalmazni. (3) Akinek a végleges súlyos fogyatékosságát e rendelet hatálybalépését megelőzően a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben foglaltaknak megfelelően már igazolták, a korábban kiadott és e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos igazolása – ide nem értve az (5) bekezdésben foglalt esetet – e rendelet hatálybalépését követően is hatályosnak tekintendő, helyette új igazolást nem kell kiállítani.
Magyarországon az összes dolgozó háztartásban nagyjából az éves jövedelem 12-16 százalékát, a versenyszférában dolgozó háztartások tagjai pedig a jövedelem ötödét-hatodát titkolták el 2015-ben. A jövedelemeltitkolás viszont a 2015 és 2017 közötti három évben nagyjából lefeleződött országosan – ez derül ki Keresztély Tibor és Madari Zoltán tanulmányából, ami a friss Közgazdasági Szemlében jelent meg. A fogyasztási és jövedelmi statisztikák összevetése alapján az látszik, hogy leginkább a legalacsonyabb és legmagasabb jövedelműek, az országhatáron keresztül ingázók és a fiatalabb munkavállalók titkolták el a jövedelmük egy részét. A szerzők a KSH háztartási költségvetési és életkörülmény-felvételének (HKÉF) adatai alapján próbáltak becslést adni a jövedelemeltitkolás nagyságára országosan és a magyar társadalom különböző csoportjaira vonatkozóan. Az adatok alapján a háztartások két csoportját hozták létre. A legjobban és a legrosszabbul kereső magyarok titkolják el leginkább a jövedelmük egy részét | G7 - Gazdasági sztorik érthetően. Az egyikbe olyan háztartások tartoznak, ahol a keresők a közszférában dolgoznak. Itt például a bértábla miatt nehezebb a jövedelemeltitkolás, ezért a szerzők azzal a feltételezéssel éltek, hogy a közszférában dolgozók nem rejtegetik a jövedelmeiket (a szerzők azt is megjegyezték, hogy ez az általuk alkalmazott módszertan egyik jelentős korlátja, hiszen tudjuk, hogy a közszférában is van példa a jövedelem eltitkolására).
Ez a bérnövekedés viszont kezdvezőbb volt az alsóbb jövedemi szegmensekben. Ahogy az az alábbi ábrán látszik, a munkajövedelmek növekedése között nem voltak nagyon nagy különbségek 2020 és 2010 között a különböző jövedelmi tizedekben Magyarországon, de inkább az alsóbb jövedelmi tizedekre volt jellemző a munkajövedelmek átlagon felüli növekedése. Eközben az állami újraelosztás jelentős újraszervezése jellemezte a 2010-es éveket, ezek hatására pedig a társadalmi jövedelmekben ellentétes hatás figyelhető meg. Ilyen forrásból ugyanis inkább a felsőbb tizedek jövedelme növekedett átlag felett. Ehhez jelentős mértékben hozzájárultak az olyan intézkedések, mint az egykulcsos adó kombinálása a magas áfával, a jobban keresők számára kedvezőbb családpolitika és a nyugdíjak bérekhez viszonyított értékvesztése. Jövedelem-szakadékés a hitelezés - Tőzsdefórum | Minden, ami tőzsde!. A 2010-es évek jövedelmeket érintő jelentős eredménye a szegénységi mutatók, és ezen belül is a súlyos nélkülözők arányának csökkenése. Amíg 2004-ben még több mint a magyarok ötöde számított ilyen értelemben szegénynek, 2020-ban már csak 8 százalék körül alakult a deprivált magyarok aránya.
A lakáshitel-kalkulátora szerint október közepén egy húszéves futamidejű, tízmillió forintos – kiszámítható, biztonságos, jövőbeni kamatemelkedéstől védő –, végig fix kamatozású lakáshitelek közül a legolcsóbbak 4, 7 százalékos teljes hiteldíjmutatóval voltak elérhetők. Utóbbiaknál a havi törlesztés kevesebb mint 65 ezer forint, ami a fővárosi átlagos nettó fizetés 18, 5 százalékát teszi ki. Nettó jövedelem 2010 relatif. Az országos fizetési rangsorban második helyen álló Győr-Moson-Sopron megyében az átlag nettó az idei első fél évben 303 ezer forint volt, ennek már több mint ötödét vinné el egy tízmilliós lakáshitel törlesztése. A lista végén álló Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol a kétszázezer forintot sem éri el a nettó átlagfizetés, a jövedelem 33 százalékát vinné el egy tízmilliós hitel törlesztése.
A másik csoportban pedig a versenyszférában dolgozó háztartások vannak, ahol könnyebb csalni. Ezt követően megbecsülték, hogy a közszférában dolgozó háztartások átlagosan mekkora részét fogyasztják el a nettó jövedelmüknek, és ez alapján megbecsülték, hogy mekkora lehet a versenyszférában dolgozók valódi jövedelme. Nettó jövedelem 2014 edition. A bejelentett és becsült valódi jövedelem különbsége alapján jött ki az eltitkolt jövedelem aránya. Mivel a rejtett jövedelem arányát a szerzők minden vizsgált háztartás esetén megbecsülték, különböző szempontok szerint is meg tudták nézni, hogy mekkora a jövedelemeltitkolás mértéke. Ez alapján az egyik legérdekesebb eredmény, hogy a legalsó és legfelső jövedelmi tizedekben volt a legmagasabb az eltitkolt jövedelmek aránya, tehát leginkább a legjobban és legrosszabbul keresők nem vallották be el a jövedelmük egy részét. Utóbbira a tanulmány szerint az lehet a magyarázat, hogy ezek az emberek gyakran kényszerülnek a szürkefoglalkoztatásba, a gazdagabbaknak pedig több könnyebben elrejthető jövedelmük van (például a tőkejövedelmeik).
Több területen stagnált vagy romlott a szegénységben élő gyermekek és családok helyzete – derül ki egy ma megjelenő tanulmánykötetből. Többéves javulás után megint romlani kezdett a legszegényebb családok és azokban élő gyerekek helyzete – derül ki a Gyerekesély Közhasznú Egyesület (GYERE) ma megjelenő tanulmánykötetéből. A felméréskészítői a 2014-2017 közötti években vizsgálták a gyerekek körülményeit, otthoni és intézményi ellátásuk minőségét, valamint esélyeiket. Nyomor és kirekesztés: a társadalom legszegényebb 30 százaléka neveli a magyar gyerekek több mint a felét - OLKT.net. A most nyilvánosságra kerülő könyv ötödik a sorban azóta, hogy a parlament 2007 májusában elfogadta a 2007-2032 közötti időszakra érvényes "Legyen jobb a gyermekeknek" elnevezésű hosszútávú stratégiát. Az akkori akadémiai munkacsoportot és programirodát a 2010-es kormányváltás után felszámolták, ám a munkában résztvevő szociológusok létrehozták a civil szervezetet, hogy ha szűkebb lehetőségek között is, de folytathassák a megkezdett programot. A gyerekek helyzetére vonatkozó központi felmérések megszűntek, s a meglévő adatokhoz is egyre nehezebb hozzáférni – mutat rá az előszóban a Bass László- Darvas Ágnes szerkesztőpáros a tanulmánykötet összeállításának nehézségeire.
Az elmúlt pár hétben több cikkben is foglalkoztunk a munka világát érintő legfontosabb magyar mutatók alakulásával az elmúlt 20 évben. Ebben a cikkben ezek közül a legfontosabbakat összegezve a trendeket mozgató legfontosabb folyamatokat és kormányzati intézkedéseket is megpróbáljuk részletesebben bemutatni. Meg sem közelítettük az egymillió új munkahelyet, de szépen javultak a foglalkoztatottsági adatok A munkaerőpiaci mutatók közül az egyik legfontosabb a foglalkoztatottság, amiről korábbi cikkünkben azt írtuk, hogy bár a 2010-ben megígért egymillió munkahely nem jött létre az évtized végéig, a visegrádi országokkal összehasonlítva mégis kiemelkedően javultak az alapvető munkaerőpiaci adatok. Hasonló, bár egy kicsit eltérő következtetésre jut ugyanebben a témában Köllő János, Oblath Gábor és Scharle Ágota tanulmánya, amely a 2020-as Munkaerőpiaci Tükörben jelent meg. A mi elemzésünkhöz képest ebben a tanulmányban nemcsak a visegrádi, hanem az összes volt szocialista EU-tagország mezőnyében vizsgálják a foglalkoztatottság alakulását.