A gyanúsított az ügyben Földi István. Ezzel még nem ért véget történet: a szexuálisan molesztált fiatal nőt, mint utóbb kiderült, többször megfenyegették – fizikai erőszakkal is –, ha a decemberben történtekkel kapcsolatban bárkinek bármit elmondana. Jakab Péter 2020 januárjában került a Jobbik élére, és hamar Gyurcsány Ferenc egyik fő szövetségesévé vált. „A lájkversenyt összekeverte a politikai teljesítménnyel” – a Jobbik korábbi vezetői szembesítik Jakab Pétert | hirado.hu. Jakab egyszemélyben – Molnár Enikő közreműködésével – irányította a pártot, ahonnan egyenes út vezetett a párt gigantikus választási vereségéhez.
Úgy látszik, a radikálisok és a néppártiak között kirobbanó lyukaszászló-háború után, itt a lyukaszászló-adományozási háború. A dolog pikantériája, hogy a Jobbik-elit a párttagok elől elbújva, a párt frakciójának parlamenti irodájában fotózkodott meg nem nevezett szabadságharcosokkal, és egy lyukas zászlóval. A Jobbik alakulásakor ez nem teljesen így nézett ki.
Az akkori Index például 2012-ben még azt taglalta Gyöngyösi a zsidó embereket listázó kijelentése kapcsán, hogy "így nem egészen világos, hogy milyen körben tartaná szükségesnek a zsidók összeírását Gyöngyösi, akinek szavaitól pártja nem határolódott el. Szűkebben akár 'csak' a kormánytagokra és a parlamenti képviselőkre érthető a listázás, de a felszólítás valójában az 'itt élőkre' kitétellel kezdődik, azaz akár a teljes lakosságra is érthető. " A pedig "Sárga csillag az Országgyűlésben" címmel jelentetett meg cikket az országgyűlési képviselők és a Parlament előtt Gyöngyösi kijelentése ellen demonstrálók megmozdulásairól. Jobbik párt vezetői körlevél. Kiemelték, hogy Ujhelyi István, aki aznap a parlamenti ülés levezető elnöke volt, sárga csillagot vett fel, mert így kívánt szolidaritást vállalni azokkal, akiket "Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő megsértett". A baloldali sajtó azonban mindezt elfelejtette, sőt, dicsérik azért Gyöngyösit, hogy a válságban lévő párt kongresszusán a szavazatok 68 százalékával választották elnöknek.
Stummer János, aki tagja még a Jobbiknak, agresszív kismalachoz hasonlította Jakabot azt követően, hogy a pártelnök elmondta a saját és elnökségének véleményét a választási vereségről és egyedül Márki-Zayt okolta a történtekért. Stummer bejegyzéséből egyértelműen lehet következtetni arra, hogy Jakab Péter viselkedése a párton belül is feszültséget keltett. Hiába hirdette a Jobbik elnöksége a csúfos kudarc után, hogy megerősítették az eddigi néppárti politika helyességét, nem fognak letérni a párt elnöksége által kijelölt néppárti útról, és az összefogás útjáról sem, a párton belül határozottan nagy az elégedetlenség. A Jobbik ugyanis amellett, hogy frakciója 26-ról kilenc főre apadt, négy frakcióhelyettesét is elvesztette. A párt egyéniben egy választókerületben sem nyert, a listán befutó személyek közül pedig Z. Jobbik part vezetői . Kárpát Dánielen, Brenner Kolomanon, valamint Lukács László Györgyön kívül az országos politikában névtelen emberek kerültek vezető pozícióba. Még ennél is érdekesebb az, hogy Steinmetz Ádám vagy Stummer János miért az 56. és a 121. helyet kapták?
Jakab Péter szóvivő: "a tisztújítás után másfélszer annyian léptek be a Jobbikba, mint ahányan elhagyták azt. Mindebből következően nemhogy szakadás, de még lemorzsolódás sincs. " Mirkóczki Ádám, jobbikos parlamenti képviselő: "100-an léptek ki, ugyanakkor 100-an léptek be a Jobbikba. " A jobbikos vezető politikusok összevissza nyilatkozataival szemben összesítésünkben az látszott, hogy Budapestet beleszámítva legalább tíz megyét érintett eddig a pártszakadás, sok polgármester, önkormányzati képviselő, megyei képviselő és több regionális igazgató döntött a távozás mellett. A Jobbik logóváltása a párt megszűnésének a jelképe | Demokrata. Az élet azonban nem állt meg, és kegyetlenül kiszúrt a Jobbikkal: újabb csoportok oszlatták fel magukat, újabb középvezetők intettek búcsút a balratolódó pártnak. Gyakorlatilag komplett Pest megye elégelte meg az utóbbi évek politikáját, középvezetők sokasága jelentette be távozását. Pár nappal a radikálisok ásotthalmi zászlóbontását megelőzően új helyzet kezd kirajzolódni: már közel sem pártszakadásról van szó, hanem gyakorlatilag egy az egyben kihúzzák Vona Gábor, és a hozzá köthető pártelit alól a Jobbikot.
Hírek 1986-ban a zöldekről szóló könyvemmel a magyar környezetvédelmi mozgalomnak útmutatót nyújtottam, bábáskodtam a megszületésénél, 2012-ben pedig nem szeretném, ha a sírásójaként szerepeltetnének a sajtóban. Szabó Máté ombudsman válasza a zöldek kritikájára. Hírek Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa, Fülöp Sándor zöld ombudsman tizennégy közvetlen munkatársának mondott fel január másodikán. A magasan képzett, nagy tapasztalattal rendelkező munkatársaknak – köztük az ország egyik legjobb környezetvédelmi szakjogászának – az elbocsátása, a környezetvédelmi ügyek szervezeti hátterének felszámolása súlyos csapás a környezetvédelemre, az emberek biztonságára. Hírek Jelentős funkcióváltás és átszervezés zajlik az alapvető jogok biztosának új hivatalában – közölte Szabó Máté ombudsman, miután az LMP bírálta a hivatal átalakítását, pl. azt, hogy az új szervezeti és működési szabályzat – szerintük – a helyetteseket díszletté alacsonyítja le; felrótták a korábbi munkatársak jelentős részének elbocsátását is.
Hírek A Justitia Regnorum Fundamentum díjat az ombudsmanok 2007-ben alapították. A kiemelkedő emberi helytállás, szakmai tevékenység vagy életút elismeréseként adományozzák annak elismeréseként, hogy a díjazott az alapvető jogok, különösen a gyermekjogok, a veszélyeztetett társadalmi csoportok jogai, a nemzetiségi jogok, illetve a környezetvédelem terén kivételesen magas színvonalú, példaértékű eredményt ért el, vagy jelentősen hozzájárult ilyen eredmény eléréséhez. Hírek Bár a törvény előírja, továbbra sincs haladás a védett természeti területek, környezetvédelmi célú korlátozások és tilalmak ingatlan-nyilvántartási bejegyzésében. Szabó Máté ombudsman szerint ez szemben áll az egészséges környezethez való joggal és a jogbiztonság követelményével. Hírek A biztos nemcsak állampolgári panaszra, hanem hivatalból, és a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak a védelmét ellátó biztoshelyettes javaslatára is indíthat eljárást. A belső átszervezéstől függetlenül a hivatal panaszfelvételi rendszere folyamatosan működik.
A szülés idején az anya a bíróság döntése alapján az édesanyja gondnoksága alatt állt, cselekvőképessége teljes mértékben korlátozva volt. A cselekvőképesség teljes korlátozása akkor indokolt, ha valakinek a belátási képessége hiányzik. Ez azt jelenti, hogy mentális állapota miatt nem tud felelősséget vállalni a döntéseiért, emiatt számos jogát csorbíthatják. Azóta a cselekvőképességének teljes korlátozását részlegesre enyhítették. Ezek miatt is lehetett, hogy mikor a nő kisfiát ideiglenesen másnál helyezték el, az eljáró hatóság nem szabályozta a kapcsolattartást az anyával. Normális esetben a nevelőszülőknél való elhelyezés egy ideiglenes intézkedés. Eközben a gyerek tarthatja a kapcsolatot a vérszerinti családjával, és a fő cél az, hogy visszakerüljön hozzájuk. Jelen esetben az anya többször is próbált kapcsolatba lépni a fiával az évek alatt, de a jelentés szerint a kisfiú gyámja nem továbbította a gyámhivatalnak a kérelmeit. Az ombudsmani jelentés megállapítja: "A vizsgált esetben a gyermek néhány napos korától nevelőszülőnél nevelkedik, a jelentés írásba foglalásakor már négy éves, nincs tudomása arról, hogy van édesanyja. "
Azt írja, hogy az oktatásból való kiesés súlyosan negatív hatása nem feltétlenül azonnal, hanem közép vagy hosszú távon jelentkezik. A témában írt cikkeinket itt találja. Miért csinálják ezt a tanárok? Az ügy előzménye, hogy még január 31-én országos sztrájkot hirdettek a szakszervezetek, több mint 20 ezer tanár vett részt a kétórás tiltakozáson. A sztrájkot azért kezdeményezte a két nagy pedagógus szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), mert nem vezettek eredményre a tárgyalásaik a kormánnyal. Három követelésük volt: béremelés, a munkaterhek csökkentése és az, hogy ne küldjék fizetés nélküli szabadságra azokat a dolgozókat, akik nem oltatják be magukat a koronavírus ellen. A bíróság első fokon jóváhagyta a sztrájkot, de az Emmi többször is felszólította a tanárokat, hogy annak megtartása törvénytelen, mert nincs jogerős bírósági döntés róla. A tárca emellett baloldali politikai akciónak nevezte a munkabeszüntetést. Végül a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is kimondta, hogy a tanárok sztrájkja jogellenes volt.
Hangsúlyozta, hogy a pedagógussztrájk miatt felszínre került feszültségek megoldása kizárólag a gyermekek legjobb érdekeit szolgáló módon, a gyermekek oktatáshoz való alkotmányos jogának sérelme nélkül történhet. Arról is írt, hogy alaptörvény rendelkezése szerint a szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. Ez a kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását, ezért különösen aggályosnak tart minden olyan, érdekképviseleti szervezetek vagy pedagógusok részéről történő megnyilvánulást, amiben arra kérik a szülőket, hogy direkt szegjék meg alaptörvényi kötelezettségüket, és ne küldjék iskolába tanköteles gyermeküket. Kéri mind az érintett szakszervezeteket, pedagógusokat, mind pedig a szülőket, hogy tartsák szem előtt az alaptörvényből fakadó kötelezettségeiket és a gyermekek legfontosabb érdekeit. Jelen helyzetben a leginkább kiemelt szempontnak azt látja, hogy a tanuló gyermekek szellemi fejlődésének "oltalmazását", ugyanis a sztrájk és ebből következően az oktatás bizonytalan ideig tartó szüneteltetése esetén az ő helyzetük kiszolgáltatottá válhat.