A Gergely-naptár bevezetése előtt december 13., azaz Luca napja volt az év legrövidebb napja. Nem csoda, ha számos népszokás, hagyomány fűződik hozzá. A legismertebb talán a Luca széke, a kifejezést az igen lassan készülő dolgokra szokták használni. Szent Lúcia, avagy Luca a hagyomány szerint a 3. században élt Szicíliában. A gazdag családból származó lány szüzességi fogadalmat tett Krisztusnak, vagyonát szétosztotta a szegények között, és inkább a vértanúhalált választotta, mint hogy férjhez menjen egy pogány férfihoz. Bajna, 1962. december 12. December 13. Luca napja. Utolsó simítások a Luca-napi jelmezen. A jeles nap hagyományos népszokásait Bajnán még őrzik. A fiatalok csoportba verődve, maskarába bújva: szita-álarccal, lepedőbe burkolva, meszelőkkel, vödrökkel járják a falut és játékos csínyekkel, tréfákkal szórakoztatják a község lakóit. (MTI-fotó: Fényes Tamás) A legenda úgy tartja, amikor a bíró elrendelte, hogy gyalázzák meg a lányt, őrei meg sem tudták mozdítani, amikor pedig máglyára vetették, a lángok kialudtak, végül karddal döfték át a torkát.
Hétfőn veszi kezdetét a csillagászati nyár, keddtől rövidülnek a nappalok. Idén június 21-én, magyar időzóna szerint 5 óra 31 perckor érik merőlegesen a Nap sugarai a Ráktérítőt, majd központi égitestünk megkezdi fél éves "dél felé vándorlását" látszólagos pályáján. A fővárosban 4 óra 46 perckor kel, majd 20 óra 44 perckor nyugszik a Nap. Reggel ennél több mint másfél órával korábban, este pedig tovább van világos, így az év legrövidebb éjszakáját alig pár óra alatt magunk mögött hagyjuk. Bár hétfőt követően rövidülnek a nappalok, a csillagászati nyár hivatalosan csak ezen a napon veszi kezdetét. A nyári napforduló korábban a fény és a terméshozó nyár ünnepe volt, amikor az év legrövidebb éjszakáját virrasztással, tűzgyújtással, énekléssel mulatta át többek között a magyar nép is. A programok közt tűzugrás is helyet kapott, amivel azt akarták elérni, hogy a Nap mindig olyan "magasra ugorjon", mint ezen a napon. A kereszténység óta Szent Iván napja vette át a jeles ünnep helyét. Fotó: Chakana Idén a leghosszabb nappalt az évszaknak megfelelően meleg időben tölthetjük el, a nyári programokat azonban többfelé megzavarhatják záporok, zivatarok.
2020-ban december 21-e a téli napforduló és a csillagászati tél kezdetének a napja: a Föld északi féltekén ilyenkor a legrövidebb a nappal és a leghosszabb az éjszaka. Téli napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Az északi féltekén a téli napfordulóig a Nap északról délre halad, utána pedig délről észak felé kezd mozogni, és az év legrövidebb nappalát (következésképpen a leghosszabb éjszakát) adja. A téli napforduló: a Föld Nap által történő megvilágítása A téli napforduló az északi féltekén december 21-én van (esetenként 22-én), a déli féltekén pedig június 21-én (esetenként 22-én vagy 20-án). Tehát a tél még csak ekkor kezdődik, viszont a jó hír, hogy mostantól a napok egészen június 21-ig egyre hosszabbak lesznek. További infó: ó
Éjszakai csillagnéző túra a Zselici Csillagparkban. - Emiatt azonban a napforduló időpontja is változik. Szökőévek utáni években 6-6 órával későbbre tolódik, majd négy év elteltével 18 órával korábbra kerül. Így míg tavaly 21-én késő délután volt, idén, mivel 2020 szökőév, már 20-án éjfél előtt bekövetkezik a napforduló - magyarázta a szakember. Így vált el a napforduló a nyárközéptől Szintén a naptár az oka annak, hogy elvált egymástól a csillagászati jelenség és ünnepe. Az év legrövidebb éjszakája ősidők óta különleges, hiedelmekben gazdag nap volt. Természetesen a kereszténység is magába olvasztotta: Keresztelő Szent János születésére emlékeznek ekkor a hívek. A cikk az ajánló után folytatódik A dátumot még a régi, római naptár alapján tették június 24-ére, ami a maga idejében pontos volt. A későbbi naptárreformok következtében azonban elvált a csillagászati jelenség tényleges időpontjától. Így a napforduló rendre több nappal megelőzi a magyarul Szent János szláv nevéből Szent Iván-éjként, más európai nyelvekben pedig egyszerűen csak nyárközépként ismert ünnepet.
Ilyenkor a a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Az északi féltekén a téli napfordulóig a Nap északról délre halad, utána pedig délről észak felé kezd mozogni, eredményezve ezzel az év legrövidebb nappalát is. Amennyiben szerencsén van és derült időben köszönt rán a jeles nap, az év leghosszabb éjszakáján megcsodálhatjuk a téli csillagképeket. A téli napforduló az ősi vallásokban A téli napfordulót Földünk civilizációinak számos kultúrája ősi időkre visszavezethető népi szokással illetve ünnepséggel kísérték. Hogy csak néhányat említsünk: a zsidó Hanuka, az ókori római időkre visszavezethető Saturnalia, az afroamerikai Kwanzaa, de ide sorolható maga a Karácsony, amit egyesek szerint – mint lentebb majd látni fogjuk – minden bizonnyal Mithrász napisten kultuszából, illetve több pogány ünnepből vett át a keresztény vallás. A napfordulók nyilván mindenekelőtt azoknál a népeknél fejlődtek ünnepnapokká, amelyek először tértek rá a szoláris, azaz napév szerinti időszámításra, ily módon jelentős napkultuszt alakítva ki.
A Föld északi féltekéjén december 21-e a téli napforduló, amikor a legrövidebb a nappal az évben, viszont a leghosszabb az éjszaka, úgyhogy a bulizók járnak jól. Azt mindenki tudja jól, hogy a Föld a Nap körül kering, méghozzá egy kissé megdöntött tengely mentén. A két félgömb eltérő mennyiségű napsugárzást kap, ennek mennyisége mindig attól függ, hogy éppen merre tart a bolygónk a pályáján. Ősszel és télen kevesebb a fény, a napsütés, míg tavasszal és nyáron meg több. Az Északi-sark a téli napforduló pillanatában van a legtávolabb a Naptól, mert a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el ilyenkor a Nap sugaraitól, ami addig északról halad délre, de a napforduló után változik az irány: délről észak felé kezd mozogni. Egyébként pedig olyan, mintha a nap ilyenkor leállna, majd visszafordulna abba az irányba, ahonnan jött. És hogy mi van eközben a déli féltekén? Ugyanez csak fordítva: a nyári napforduló az év leghosszabb napja, vagyis minden pont ellentétesen zajlik, a Nap egészen addig délről északra tart, majd ott is megfordul.
Körbe állnak, a zenekar muzsikál, s egyvalaki táncol a kör közepén. Kezében van egy párna vagy kendő, amit húz a földön. Akit táncba hív, annak rá kell lépnie (83. ábra). Ha sikerül, megcsókolják egymást és szerepet cserélnek. A lányok mindig legényt, a legények lányt választanak (vö. MNT III/B 467–469). 83. ábra. Kendőtánc (Mád, Zemplén m. ; MNT III/B 468)
A kommunikáció az egyik legjelentősebb társadalmi szükségletünk. A népi játékok rengeteg lehetőséget biztosítanak gyakorlására, megjelenítésére. Már a kezdetekkor különválaszthatunk verbális és nonverbális kommunikációs formákat is. Az első verzió, tehát a verbális, megjelenik minden olyan játékban, ahol valamilyen párbeszédes rész van. Ez lehet prózai, és lehet énekelt forma is. Még tovább vizsgálva találkozhatunk olyan variációkkal, amikor a közösség kettő vagy több csoportra oszlik, és egymással folytatnak párbeszédet. Ilyen játék például az Adj király katonát!. Van, amikor egy kisebb csoport, vagy minimum két ember beszélget a közösséggel. Ilyenek például a hidas játékok. Van, hogy egy valaki kommunikál a közösséggel. Ilyen például a Gyertek haza ludaim játék. A MAGYAROK TUDÁSA: Népi játékok. Ezek voltak azok az esetek, amikor a közösség, vagyis a csoport volt a párbeszédben résztvevők legalább egyik fele. A másik, leggyakoribb forma, amikor a közösségi játék során ketten kerülnek egymással kommunikációs szituációba.
Konkolylevél, tiszta búza, Majd kinyílik az ibolya, Az ibolyát akkor szedik, Mikor reggel harmat esik. 2. Én az uram nem szeretem, Én a csókját nem kedvelem, Ifiú csók illet engem, Barna legény kéret engem. 3. Ha kéretne, bár elvenne, Papiros papucsot venne, Aranylânccal tizenkettőt, Három tarajos féketőt. 4. Három háznál hat kemence, Összejártam, mégsincs este, Ha nincs este, van menyecske, Egy szem kincsem teremtette. (Középtúr, Hont m. ; Békefi A. II A 2 a β; II B 6 a β) Az "Az ibolyát akkor szedik, mikor reggel harmat esik" szöveg legkorábbi változata az 1670-re datálható Vásárhelyi-daloskönyv ben található meg, s számos 18. századi kéziratos énekeskönyvben is megvan. lakodalommal való kapcsolatot jelzi a jegyajándékok felsorolása: piros papucs (mely az itt közölt változatban "papiros papucs" lett), aranylánc, tarajos főkötő. Párválasztó npi játékok. Egyes változataiban éneklik az "Ég a gyertya, ha meggyújtják" szöveget is, mely valószínűleg a lakodalmi gyertyás táncra való utalás. A párna- vagy kendőtánc ot lakodalomban játsszák felnőtt lányok, legények.
Ilyen a kacsázás, szappanbuborék fújás, bicskázás, pénzezés, golyózás, kapózás, ugrókötelezés. Az eszközös ügyességi játékok legnagyobb csoportja a labdajáték – elkapós és kidobós játékok sok formáját játszották. Népi játékok - Néptáncosok Kellékboltja. : a falusi gyerekek körében is népszerűek voltak a különféle sportok, pl. a futball, a csülközés, a tekézés (nem összetévesztendő a kuglival), a kanászos játék, a bigézés és a métázás különféle formáit játszották. E játékok közül a csülközés és a kanászos egyéni játék. Az elkapós labdajátékok közül csapatjáték a kiszorító, a kidobós játékok közül pedig a dugósdi és a hosszúvárazás.