A gyermekkori elhízás elkerülésére a diéta helyett az egészséges életmód jelenthet megoldást. Ebben az életkorban a szülők felelőssége kifejezetten nagy. A gyermekkori túlsúlyosság kezelésében a legnehezebb talán, hogy nem áll rendelkezésre sok varázsszer, ami a testsúlyt csökkenti, és nincs még elég belátás a gyermekekben, hogy a késői, de már gyermekkorban elkezdődő szövődmények (érelmeszesedés, 2-es típusú – úgynevezett időskori – diabétesz, magas vérnyomás, légzőszervi gondok, ízületi problémák) kialakulásától való félelem miatt megváltoztassák szokásaikat. Nem könnyíti a testsúlycsökkentést az sem, hogy a szülők úgy érzik, nem szeretik gyermeküket eléggé, ha megtagadnak tőlük olyan dolgokat, amiket mások megehetnek, vagy élvezhetnek. Éppen ezért próbáljuk a szakrendelésen dolgozó team – dietetikus, pszichológus, gyógytornász, endokrinológus – segítségével ráhangolni a szülőket és gyerekeket arra, hogy nem diétázni kell, hanem szemléletmód-váltással az életmódot megváltoztatni. Gyermekkori elhízás - Diéta helyett egészséges életmód. Tudta?
Ebben sok igazság van, de mint köztudott, AZ EGYES SZERVEK FUNKCIÓIT, MŰKÖDÉSÜK HATÉKONYSÁ GÁT A FIZIKAI TERHELÉS NAGYSÁGA IS BEFOLYÁSOLJA. Hogyan növekszik az erő gyermekkorban? Az izomtömeg nagyságának szabályozása a hormontermelésen keresztül történik. Az életkorhoz kötött anabolikus hormonok termelődésének növekedésével az izomtömeg is megnő. Erőedzés hatására a felnőtteknél megnövekszik az anabolikus hormonok szekréciója, amely az edzés okozta hipertrófiához vezet. Evéssel kapcsolatos problémák gyermekkorban. A kérdés az, hogy vajon elindítható-e ezeknek a szerveknek a genetikus kódtól eltérő működése akkor, amikor a hormonokat termelő szervek még nincsenek kifejlett állapotban? Az eddigi kutatások többsége azt találta, hogy a gyermekeknél általában az edzés (példánknál maradva: az erőedzés) hatására sem növekedett meg az androgén hormonok termelődése, és ez összhangban volt azzal a vizsgálati eredménnyel, amely szerint a (gyermekkori) edzések nem vezettek az izomtömeg növekedéshez, ugyanakkor az izomerő növekedett (Kraemer és mtsai 1989; Ozmun és mtsai 1994).
Fontos dolog, hogy az evésnek legyen egy rituáléja. A legideálisabb az, ha családi programként determináljuk, hiszen egy közös ebéd vagy a menü elkészítése kiváló alkalmat ad a családi beszélgetésekre, a napi történések megvitatására. Egy szépen megterített családi vacsoraasztalon elfér a zöldség, gyümölcs is, és a gyermekek elsajátíthatják az egészséges táplálkozás mikéntjét. A rendszertelen étkezés összekuszálja a hétköznapokat. A kiszámíthatatlanság számos későbbi probléma okozója lehet, és ezalatt nemcsak az elhízás kockázata értendő. Apropó elhízás! A túlsúlyos gyermekek rendszeresen ki vannak téve az emberek rosszalló tekintetének, a gúnyos megjegyzéseknek, melyek sokszor maradandó lelki problémák okozói. Figyeljünk oda tehát gyermekeink táplálkozására! Ne hagyjuk, hogy fölösleges kalóriákkal tömjék magukat. Tényleg édességet kell adnunk nekik a szeretetünk jeléül? Vagy gondoljunk bele, mit tanul, ha a csokit jutalomnak tekinti? Sajnos ezzel a gyermek azt tanulja meg, hogy a jutalom érdekében viselkedjen jól, ne pedig saját meggyőződéséből.
Ez az eredmény összhangban van azzal a ténnyel, hogy az izomerő nemcsak az izom élettani keresztmetszeti területének nagyobbodásával fejlődhet, de az idegi adaptáció (több motoros egység bekapcsolása, intra- és intermuszkuláris koordináció javulása) révén is. S erre már a serdülőkor előtt is jó lehetőség van, hiszen nyolc éves kor körül az idegrendszer 95 százalékos fejlettségi szintet mutat. Nevezetesen izomerő-növekedést lehet elérni a szokásosnál nagyobb erőkifejtéssel, új mozgások, mozdulatok tanulásával, amelyhez nem minden esetben szükséges plusz súlyt alkalmazni. Az 1980-as és 1990-es években több vizsgálat is történt a serdülőkor előtti és a serdülőkorban végzett szisztematikus erőedzés hatásának megállapítására (Fa/gen-baum és mtsai 1993; Westcott 1991, 1992, 1993), melyek egyöntetűen azt találták, hogy AZ AZONOS IDŐTARTAMÚ ÉS RELATÍV TERHELÉSŰ ERŐEDZÉS A GYERMEKEKNÉL MEGKÖZELÍTŐLEG AZONOS MÉRTÉKŰ ERŐNÖVEKEDÉST EREDMÉNYEZETT, MINT A FELNŐTT KORÚAKNÁL. Tíz-tizenegy éves fiúk és lányok által erőgépben végzett térdnyújtások, illetve a fekvenyomás (két hónapon keresztül, heti három alkalommal) 66 százalékos (Westcott 1992), 55 százalékos (Westcott 1993) vagy 74 százalékos (Fai-genbaum és mtsai 1993) erőnövekedést eredményezett.
Ilyen esetekben mindig az anya-gyermek kapcsolatban kell keresnünk a megoldás kulcsát. Célszerű inkább a gyermek szükségletéhez igazítani a szoptatás idejét, mintsem az óránkhoz, hiszen ez nagyban segíti a gyermek hatékonyságérzetének és kezdeményezőképességének kialakítását, annak az érzésnek az átélését, hogy "ha kérek, kapok". Szintén a pici gyermekeknél fordul elő a nem táplálékként szolgáló dolgok fogyasztása. Ha huzamosan (1 hónapnál tovább), illetve másfél évesnél idősebb korú gyermekünknél tapasztaljuk ezt a szokást, mindenképpen kérjük ki szakember tanácsát. Óvodáskorban gyakori panasz a válogatósság, ilyenkor panaszkodnak a szülők legtöbbet a gyermekükre, hogy "rossz evő". Ez szinte minden esetben nevelési problémát jelez. Fontos, hogy itt is bár a gyermek szükségletei legyenek az előtérben, finom egyensúlyt találjunk, s a gyermek igényei ne nőjenek a szülő fejére, ne kelljen étkezéskor többfajta menüvel is készülnünk a gyermek aktuális hangulatának függvényében. Ezen problémák hátterében a következő okok állhatnak: Túlzott igény az elfogyasztandó táplálékok mennyiségére vonatkozóan.
Hévíz hazánk egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja. A legtöbben a világhírű, gyógyvízzel rendelkező tó miatt látogatnak ide, ám korántsem ez az egyetlen vonzerő. Az Erzsébet Hotel a tóhoz közel helyezkedik el, és szállodánkból könnyen elérhetőek más Hévíz környéki látnivalók is, amelyeket nem érdemes kihagyni. A Hévíz környéki látnivalók között fontos szerep jut a Balaton-felvidéki Nemzeti Park látogatóhelyeinek. Csodás élményben lehet része a vendégeknek a Bakony Csillagdában, a tihanyi Levendula-házban, a Tapolcai-tavasbarlangban, a Balatonmagyaródon található Bivalyrezervátumban, de érdemes meglátogatni a Lóczy-barlangot és a zalaszántói Kotsy-vizimalmot is. Kihagyhatatlan ezen kívül a Csodabogyós-barlang és az Afrika Múzeum Balatonedericsen. Hévíz környéki látnivalók: a csodálatos természet – Erzsebet Hotel Hévíz. A Hévíz környéki látnivalók kapcsán meg kell említeni a Kis-Balaton Látogatóközpontot, de az arra járóknak érdemes ellátogatniuk a Kányavári-szigetre is. A balatongyöröki Szépkilátó, a Keszthelyen található Balatoni Múzeum állandó kiállítása is nagyon érdekes, és a Hévíz környéki látnivalók között teljesen egyedülálló a Szent György-hegyi bazaltorgonák látványa.
A finom zalai ízeket cigányzene vagy tánczene mellett is elköltheti. Mindezek mellett azonban a hagyományos hurka-kolbász és mustár kombinációjáról sem kell lemondani, mivel a nagyparkolóban lévő vendéglátó egységek kínálatában ez is megtalálható. Jamaica látnivalók
Hévíz közeli termálfürdők