A városközpontban, a Göcseji Múzeum szomszédságában magasodik a kéttornyú Mária Magdolna Plébániatemplom. A település egykori földesura Padányi Bíró Márton veszprémi püspök építtette 1747-69 között. A barokk stílusú plébániatemplom freskóit és a város védőszentjét, Mária Magdolnát ábrázoló főoltárképét, amely a város címerében is látható Johann Ignaz Cimbal osztrák festő készítette. A templom barokk építésű belső terének műkincsei közül kiemelkedik a Pieta szobor, amely eredetileg a város főutcájának végén állt magas fehér kőtalapzaton. Kapisztrán tér, Mária Magdolna-templom, Magdolna-torony (Helyőrségi templom). Emiatt nevezték a főutcát akkoriban Fehérkép utcának. Az épület mellett tábla és szobor őrzi Mindszenty József hercegprímás, esztergomi érsek emlékét, aki 25 éven át a város plébánosaként szolgált e falak között. A templom előtti, Mindszentyről elnevezett teret az 1810-ben állított Szentháromság szobor teszi hangulatossá. Keresztury Dezső, a zalaegerszegi születésű költő, író (1904–1996) a következőképpen vall a plébániatemplomról: "… a város művészileg legjelentékenyebb épülete… A dunántúli barokk nehézkes, de darabosságban is vonzó stílusában épült, s úgy ült, terebélyesen, földhöz lapulva a város közepén, mint egy gondos kotlóstyúk. "
Az új orgona tervezésére 1979-ben Gergely Ferenc, Koloss István, Baróti István és templomunk orgonaművésze, Hock Bertalan közreműködésével bizottság alakult. A sokrétű igényeknek leginkább olyan "szimfonikus" orgona felelt meg, amely felhasználva a régi hangszer értékes és még megmenthető sípjait és szerkezeti elemeit, egyesíti a romantikus és barokk stílusjegyeket. Az újjáépítést a csehországi Krnovban működő Rieger-Kloss orgonagyár végezte egy év leforgása alatt. 1984 januárjában avatták fel az új, ötmanuálos, 85 regiszteres, 8 soros (Setzer) kombinációval ellátott, elektropneumatikus traktúrájú orgonát (RIEGER Op. 3540. ) A nagyorgona átadása után épült meg az eredetileg a sekrestye fölött található Máltai lovagok kápolnájába (eredetileg kis zenekarzat) tervezett, majd méltatlan módon, "ideiglenesen" a templom Szentháromság-kápolnájában elhelyezett, kétmanuálos, 18 regiszteres távmű. Ez a hangszer megszólaltatható volt a nagyorgona játszóasztaláról, de önállóan is a liturgia vagy a templomtérben rendezett koncertek alkalmával.
A két műemlék közel van egymáshoz, mint a község térképéből kivágott helyszínrajzunk mutatja, úgy, hogy a főutca némely pontjáról a két templom együttesen alkot igen festői faluképet. Dr. Csatkai Endre: Sopron Környékének Műemlékei című munkája 1. kötetében a sopronbánfalvi Mária Magdolna templomáról is megemlékezik és néhány érdekes történelmi adatot sorol fel. A templomot 1397-ben említi először egy oklevél. A dr. Thirring- -féle soproni kalauz a szentélyt 1482-ből, hajóját 1560-ból eredetinek mondja; de ezeket az adatokat az építészeti formák nem igazolják, csakis a szentély déli ablaka kapcsolható talán össze az 1482. évszámmal. A reformáció korában a templom a protestánsoké volt. 1674-ben kapják vissza a katolikusok, amikor is a püspöki látogató szűknek mondja. Berendezése egyszerű volt, ének karzata pl. fából készült, úgyszintén a mennyezete is. A község közel lévén Sopronhoz, a város hatókörébe esett. Először 1277-ben említik Zoán (Zuan) néven. Ez a név a XIV. sz. közepéig fordul elő.
Az 1944. december 25-én megkezdett hadműveletben a Vörös Hadsereg először a pesti oldalt foglalta fel, a németek pedig az átkelés megakadályozására valamennyi hidat felrobbantották. A budai oldal ostromának végén már csak a Vár bevétele maradt hátra a szovjeteknek, amikor a német és magyar csapatok 1945. február 11-én megpróbáltak kitörni a budai Várnegyedből. 1944. március 19-én szállták meg a náci Németország csapatai Magyarországot, ekkor Magyarország elvesztette "állami önrendelkezését". Német motoros alakulat a Halászbástyánál Magyarország német megszállásakor, 1944. március 19-e után (MTI-fotó: reprodukció) A Vörös Hadsereg 1944 szeptemberétől már a trianoni Magyarország területén nyomult előre. Horthy október 15-i kiugrási kísérlete kudarcba fulladt, a hatalmat a nyilasok vették át. A Malinovszkij marsall vezette 2. Ukrán Front október 29-én a Tisza vonalától indított támadásával megpróbálta menetből elfoglalni Budapestet, de a kellően nem előkészített támadás elakadt. Kategória:A Német Birodalom katonái a második világháborúban – Wikipédia. Budapesti utcarészlet az 1944. szeptember 5-i bombatámadás után (MTI-fotó: reprodukció) A szovjetek ezután a főváros bekerítését tűzték ki célul, a 2.
Hát, azóta a kórházban vagyok, és minden nap egy kicsit jobban vagyok. " – írta. Amikor meghallotta a város templomtornyaiból áradó harangszót, ismét tollért és papírért nyúlt, hogy édesanyjának írjon. "Megjött a jó hír, hogy a fegyverszünetet aláírták, és a harc véget ért. Mind reménykedünk, hogy ez a háború végét jelenti, és gondolom így is van. Nehéz elhinni, hogy igaz, de a magam részéről hálás vagyok, hogy így van. Amikor átjöttünk, egyáltalán nem gondoltam, hogy ilyen hamar megérem ezt a napot, ha egyáltalán megérem" – írta. Remélte, ezután visszatérhet régi századához, és elindulhatnak haza. Nyolcvan éve tört ki a második világháború | hirado.hu. "Ez túl jónak tűnik ahhoz, hogy igaz legyen, de remélem, nem tart már soká. " Aknatűz az erdőben A tábornok és az iskoláslány
Ahhoz, hogy eldöntsük, ki mond igazat, érdemes röviden átvennünk a sziget stratégiai jelentőségét. Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő szavait idézve, a Kígyó-sziget stratégiai, hosszútávú szempontból az egyik legfontosabb pont a Fekete-tengeren. A Kreml talán nem is hazudik nagyot, amikor azt állítja, jelen pillanatban az oroszoknak nincs szüksége a szigetre, nincs taktikai indok a maradásra, de hosszútávon, stratégiai szempontból ez az állítás nem állja meg a helyét - véli Castel. Az Izraelben élő szakember álláspontját látszik igazolni, hogy a sziget és környéke a második világháborúban is intenzív harcok színtere volt (kisebb harcok az első világháborúban is folytak a szigetnél, a török haditengerészet 1917 júniusában megsemmisített itt egy orosz kommunikációs állomást). A német-szovjet háború kitörése után szinte azonnal, 1941. június 23-án felbukkantak az oroszok az akkor román, tehát tengelyhatalmi kézen lévő szigetnél. Érdekes módon az orosz haditengerészet sokáig nem szánta el magát a támadásra, hiába működött egy fontos román rádióállomás a szigeten.
Ukrán Front balszárnya a Duna bal partját tisztította meg Bajától egészen Pestig, a jobbszárny a Bükk és a Mátra vidékét egészen a Miskolc-Gyöngyös-Hatvan vonalig. November végén Tolbuhin marsall 3. Ukrán Frontja a Dunántúlon dél felől egészen a Balaton vonaláig nyomult előre, és a Duna jobbpartján tört észak felé Budapest irányában. Az emberek eltakarítják a lebombázott épületek romjait a bombatámadás után (MTI-fotó) Az első szovjet harckocsi már november 3-án elérte a mai Budapest közigazgatási határát, de a támadás az Ecser-Vecsés-Soroksár vonalban kiépített Attila vonalon megállt. A nyilas "nemzetvezető", Szálasi Ferenc eleinte nem akarta, hogy a főváros csatatérré váljon, és december 4-i berlini bemutatkozó látogatásán felvetett Hitlernek, hogy Budapest legyen nyílt város. Beregffy Károly (j3) honvédelmi miniszter, vezérkari főnök és más magyar és német vezetők a budai Várban, a nyilas hatalomátvétel idején, 1944. október 21-én (MTI-fotó: Jármai Béla) A magyar fővárost már november végén erőddé nyilvánító Führer erről hallani sem akart, parancsa szerint az általa az Ausztriába vezető út kapujának tartott Budapestet házról házra kell megvédeni.