könyv A kőszívű ember fiai A kiegyezés után két évvel írta Jókai e regényt. Életének legfőbb élményforrását képező forradalom és szabadságharc mitológiai fenségű áb... Online ár: 1 360 Ft Eredeti ár: 1 599 Ft Raktáron 5 pont 2 - 3 munkanap Európa Könyvkiadó, 2021 A magyar regényírás fejedelme nemcsak elbeszélő irodalmunk alakulására volt mindenki mást felülmúló hatással: sokak szerint a modern érte... 1 900 Ft Eredeti ár: 1 999 Ft 7 pont A megújult Osiris Diákkönyvtár sorozat a magyar- és a világirodalom remekműveit gyűjti össze. A kötetek nemcsak új külsőt kaptak, hanem j... A Korcsmáros Pál által eredetileg 1959-ben rajzolt fekete-fehér képregény digitálisan felújított változata. A gyönyörűen kidolgozott képr... Jókait lehet szeretni vagy mereven elutasítani, de nem lehet mûveit nem ismerni. Nem lehet a XX. század végén annyit mondani: Jókai már a... 1 267 Ft Eredeti ár: 1 490 Ft Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc szolgál háttérül a regény cselekményéhez. A családregény középpontjában a Baradlay testvérek... A kőszívű ember fiai - Európa diákkönyvtár Európa Könyvkiadó, 2012 Nemzeti Tankönyvkiadó, 2012 A könyv rövid tartalmi ismertetője: A Nemzeti Tankönyvkiadó új sorozata kötelező és ajánlott olvasmányokat, valamint versantológiákat kín... Százötven éve már, hogy a három Baradlay fiú és bátor édesanyjuk szenvedélyes története megdobogtatja az olvasók szívét.
A barátjáért a f... 1869-ben, tehát a kiegyezés után két évvel írta Jókai e regényt. Élményanyagul saját, eltörölhetetlen és egyre fényesedő emlékein kívül -... A kiegyezés után két évvel írta Jókai e regényt. Életének legfőbb élményforrását képező forradalom és szabadságharc mitológiai fenségű áb...
Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5. ) A márciusi ifjak egyike, regényíró, a "nagy magyar mesemondó", országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-től 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja. Jókai Mór (1825–1904) református középnemesi családban született Komáromban. Az anyakönyvezéskor a Jókay Móric nevet jegyezték be, de 1848-ban demokratikus érzésű lévén az y-t i-re változtatta, hogy nemesi származása ne kapjon hangsúlyt. Ekkoriban kezdte el használni hivatalos írásokban és művei aláírásakor a rövidebb Mór utónevet is. Iskoláit Pozsonyban (ahová az akkor szokásos módon cseregyerekként, német nyelvtanulás céljából küldték el), Pápán és Kecskeméten végezte. A pápai református kollégiumban ismerte meg Petőfi Sándort és annak unokatestvérét, Orlai Petrich Somát (a későbbi festőművészt); velük együtt vett részt az iskola önképzőkörének munkájácskeméten 1842–44 között jogot tanult.
Rögvest kórházat alapított a területen, ahol az antonita ápolórend tagjai foglalkoztak a szenvedőkkel. A betegséget ettől kezdve emlegették Szent Antal tüzeként. Így néz ki az anyarozzsal fertőzött gabona Dominique Jacquin / Wikimedia Commons Eszement gyógymódokat találtak ki ellene Mivel az anyarozs mérgező hatását csak az 1700-as évek második felében fedezték fel, addig senkinek fogalma sem lehetett arról, honnan jön a betegség, és mégis mivel lehet megelőzni, gyógyítani. Próbálkoztak lisztbe hempergetéssel, tűzzel (hasonló a hasonlót gyógyítja elv alapján), ráolvasásokkal, Szent Antal életéhez fűződő tiltásokkal – mindhiába. A Szent Antalról elnevezett antonita ápolónők egyébként tisztességes munkát végeztek, egészséges étrendet írtak elő a betegnek, sok zöldséget, gyümölcsöt, húst és fehér kenyeret adtak nekik, ami mentes volt a fertőzéstől. A félelem ennek ellenére a következő évszázadokban is fennmaradt, olyannyira, hogy minden olyan betegséget, ami a bőr vörösre színeződésével vagy hólyagosodásával, kiütésekkel járt, Szent Antal tüzének hittek.
nem nyúlnak lisztbe, hogy elkerüljék Szent Antal tüzét. " Remete Szent Antal, Páduai Szent Antal… úgy tűnik, mire elért a Tisza és a Maros szögébe a vész a messzi nyugatról, addigra már az év is a télből egészen nyárba fordult, minek következtében a Szent Antal tüzéhez kapcsolódó szokások sem az előbbi, korakeresztény szent ünnepéhez (január 17. ), hanem a mindenféle értelemben későbbi ferences szerzetes nyári ünnepéhez kapcsolódnak – persze az is meglehet, hogy ez sokkal inkább annak a meghatározó szerepnek köszönhető, amit a ferences szerzetesek játszottak Szeged és környéke népének életében, túl a paprikán és más egyeben (de ezekről majd máskor). Például Röszkén ma is Páduai az a bizonyos plébániatemplom. Az Antal-napi szokások nyaraltatásában nem kis szerepet vihet az sem, hogy a nyári Antal nap meglehetősen közel esik a nyári napfordulóhoz és egy másik, a skandináv krimikben és a színházak világában otthonosan mozgók előtt nem ismeretlen időponthoz, a Nyárközéphez ( Midsomer, Mittsommer, Midsommar), azaz Szent Iván éjjelének varázsos pillanatához.
Az anoniták ispotályaiban szerencsére mai szemmel is hatékonynak tartott gyógymódot alkalmaztak. A beteget megmosdatták, tiszta ruhába öltöztették, gombafertőzéstől mentes fehérkenyérrel, hússal, sok zöldséggel és gyümölccsel etették, amihez gyógynövényekkel kevert bort adtak. Táncoló pestis vagy vitustánc Egyes feltételezések szerint az anyarozshoz kapcsolódhat a táncoló pestis néven ismert korabeli betegség is, mivel az anyarozs lizergsavat, az LSD alkotóelemét is tartalmazza. Ez okozhatta azokat a hallucinációkat és hisztérikus kirohanásokat, amelyeket például Strasbourgban jegyeztek fel 1518 júliusában. Egy asszony napokig táncolt az utcán, majd egyre többen csatlakoztak hozzá, egy hónap alatt 400 ember ropta a város utcáin és terein. Nem tudták abbahagyni, többen szívrohamban, vagy végkimerülésben haltak meg. Hasonló történt Aachen utcáin is 1374. június 23-án. A táncoló pestisnek vagy pestistáncnak elkeresztelt kórt a korabeli orvosok természetes betegségnek nyilvánították, amelyet a "forró vér" okoz.
Miért olyan különös a magyarországi antonita kolostorok elhelyezkedése (Pozsony, Szepesdaróc, Segesvár), miért csökkent a tömeges megbetegedések száma a 18. századtól, és miért szedte újra növekvő mértékben áldozatait a 20. század második felétől Európa különböző vidékein? Miért csak a hagyományos, paraszti kultúrában őrződött meg napjainkig ez a betegségnév, a hozzáfűződő számos, archaikus gyógymóddal (rácsiholás, füstölés, ráolvasás, ráimádkozás, növényi orvosságok) együtt? Ezekre a kérdésekre keresi a szerző a választ a történettudomány, művészettörténet, ikonográfia, gazdaság- és növényföldrajz, a néprajz és a modern orvostudomány felől közelítve és szintézisre törekedve. E tudományszakok művelői és az összefüggéseket kereső-kedvelő művelt olvasó haszonnal forgathatja e könyvet. " Borító tervezők: Jeney Zoltán Kiadó: Akadémiai Kiadó Kiadás éve: 2002 Kiadás helye: Budapest Kiadás: 1. Nyomda: Akadémiai Nyomda ISBN: 9630578700 Kötés típusa: fűzött kemény papír Terjedelem: 228 Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 20.