A program: 16:30-kor kezdődik nagyszabású, ökumenikus jellegű rendezvény a budapesti Szent Gellért téren. Felszólal többek közt Csuka Tamás ny. ref. tábori püspök és dandártábornok, György Ferenc atya, a felvidéki Ipolybalog plébánosa, ifj. Hegedűs Loránt a Horthy Miklós Társaság elnökeként és Zetényi Csukás Ferenc tiszteletbeli elnökükként, dr. Fülöp Erik országgyűlési képviselő, Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere, az első közterületi Horthy-szobornak otthont adó Kereki független polgármestere, Csicsai László is. Megtekinthető lesz a Szent Gellért térre kezdeményezett Horthy-mellszobor gipszmintája és a Szent Korona másolata az 1956-os Vitézi Lovagrend Világszövetsége jóvoltából. Közreműködnek a lovas hagyományőrzők: a Bakonyi Poroszkálók Csepin Péter vezetésével. A Gellért tér és a Kossuth tér közötti 3 km-es távolságot kb. háromnegyed óra alatt teszi meg a menet, de aki nem tudja, az tömegközlekedéssel (pl. metróval) is átmehet. A rendőrség által jóváhagyott felvonulás a Parlamentnél ér véget (ott is lesz színpad a Nemzeti Vértanúk emlékműve mögött), hiszen 1920. március 1-jén, kormányzóvá választása napján vitéz nagybányai Horthy Miklós is a Gellért Szállóból ment az Országházba.
E közjogi méltóság nem volt ismeretlen a magyar történelemben: több kormányzó közül elsősorban Hunyadi János 1446–1452 között, Habsburg Albert utószülött fia kiskorúsága idején fennállt, illetve Kossuth Lajos, a Habsburg-ház 1849-es trónfosztása utáni kormányzó elnöki működése szolgált jó emlékezetű példával. Rövidesen széles körben elfogadott gondolattá vált, hogy kormányzó választása biztosíthatja a politikai újrakezdéshez szükséges stabilitást. Erről az 1920. február 16-án ünnepélyes külsőségek között összeült nemzetgyűlés az 1920:I. törvénycikkben rendelkezett. A nemzetgyűlés 1920. március 1-i ülésjegyzőkönyve Polgári Kori Kormányhatósági Levéltárak – Országgyűlési Levéltár – Képviselőház és Nemzetgyűlés – Elnöki és általános iratok (K 2) – 642/1920. A kormányzói tisztre – bár egyes hagyományos politikai körök Apponyi Albert jelölését is javaslatba hozták – valójában a hadsereg fővezére, Horthy Miklós volt az egyetlen reális jelölt. 1919 novemberétől – a pártpolitikából egyébként magát távol tartó – Horthy pozíciója rendkívül gyorsan erősödött, országos támogatottsága mellett az antant hatalmak rokonszenvében megnyilvánuló külső támogatottság is egyértelmű volt.
Ezt a politikát nyilván nem vették jó néven a nagy Magyarország területén élő nemzeti kisebbségek, így a horvátok, szlovákok, románok, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Visszatérve Horthy Miklós kormányzóvá választásához, akkor a magyar történelem a vesztes I. Világháború után túl volt már az 1918. november 16-án kikiáltott Népköztársaságon, sőt a 133 napot megélt Tanácsköztársaságon is. A Tanácsköztársaság jellemző módon a második kommunista államalakulat volt az 1917-ben létrejött Szovjetunió után. A szovjet ugyanis oroszul tanácsot jelent. Volt itt, mármint Magyarországon a Tanácsköztársaság ideje alatt vörösterror Kun Béla és Szamuely Tibor vezetésével, melyet az úgynevezett Lenin-fiúk követtek el. Ezután következett a fehérterror, melynek vezető alakjai Prónai és Francia Kiss Mihály katonatisztek voltak. Kitört tehát a káosz, és a biztonságot, mármint az akkori magyar nemzetgyűlés a királyság visszaállításában látta, ezért kapott csak ideiglenes kinevezést akkor Horthy Miklós.
A régi politikusok többsége legszívesebben az akkori magyar politika great old man-jét, gróf Apponyi Albertet választotta volna államfővé. Ő azonban már elmúlt hetvenéves, és ellen szólt az is, hogy nyílt legitimizmusa, valamint a háború alatti németbarátsága miatt az antant hatalmak sem látták volna szívesen. Támogatói és ellenfelei Horthy Miklós altengernagy, az Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottájának utolsó főparancsnoka viszont a legtöbb számításba jöhető szempontnak megfelelt. 1868-ban született, tehát alig múlt 50 éves, a haditengerészet tisztjeként a háború alatt semmiféle politikai szerepet nem vállalt, az irányításával 1919-ben megszerveződött Nemzeti Hadsereg főparancsnokaként ugyanakkor jelentős fegyveres erővel rendelkezett. Albert szent
A köztársaság eszméje nem nyert támogatást, a hagyományosan bevett és egyszersmind nagyobb politikai stabilitást biztosító királyság intézménye tűnt elfogadhatónak. Döntést kellett hozni a király személyéről is. A Habsburg folytonosságot támogató – ám ezért többek között az antant hatalmak ezt határozottan ellenző álláspontjával is szembekerülő – legitimisták, illetve a nagyobb támogatással bíró, szabad királyválasztás elvén álló erők szálltak vitába a kérdésben, amelyet a minisztertanács 1920. február 13-án tűzött napirendre. Huszár Károly, az alkotmányosság helyreállításának feladatával 1919 novemberében megbízott koalíciós kormány miniszterelnöke – áthidaló megoldásként – arra vonatkozó javaslatot nyújtott be, hogy a nemzetgyűlés addig is, amíg az állami főhatalom gyakorlásának végleges rendezése megtörténik, az államfői teendők ideiglenes ellátására a magyar állampolgárok közül titkos szavazással válasszon kormányzót. 13. -ban foglalt hzfeloszlatsi jogot revzi al veszik oly rtelemben, hogy a kormnyznak a korltlan hzfeloszlatsi jog biztosttassk, ppgy revzi al veszik a 14.
Őt most példaképül állítani a mai magyar ifjúság elé ugyanolyan hiba, mint a ma politikai biztonságot jelentő Európai Unióból való kilépés lehetőségét reálisnak feltüntetni a magyar nemzeti önmegvalósításra hivatkozva. ábrahám
Csokonai Színház Debrecenben a Macskajáték Kubik Annával és Ráckevei Annával December 8-án tartották a Macskajáték premierjét a Csokonai Színház Nagyszínpadán Szabó K. István rendezésében. POSZT A Jadviga párnájával indul a POSZT versenyprogramja Június 8-án látható a Jadviga párnája a Csokonai Színház előadásában a Pécsi Országos Színházi Találkozón. Jámbor József DLA dolgozat Jámbor József DLA dolgozat mellékletei Jámbor József DLA tézis Jámbor József DLA tézis angol Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj 2019 Prostamol Uno Helyett Jámbor József Színész, Gregor József My Way Saturday, 02-Apr-22 21:28:22 UTC
Sztalker 10 év után búcsúzik Zsámbéktól a Sztalker A darab tizedik évadának első, egyben a sorozat utolsó előadását július 5-én láthatjuk a Zsámbéki Színházi Bázison Jámbor József rendezésében. DESZKA Tűzkeresztség – Beszámoló a DESZKA 3. napjáról Március 29-én nyitotta meg kapuit a XIII. DESZKA Fesztivál, a kortárs drámák, új színházi szövegek fesztiválja. Jámbor József A költészet napja – Jámbor József a szaunában szaval Szavalni és énekelni is fog a debreceni színház művésze a kisújszállási Kumánia Gyógyfürdő medencéjében és szaunájában április 11-én. Debrecen "Mi vagyunk Orbánné" – Interjú Ráckevei Annával Örkény István egyik legtöbbet játszott színdarabját, a Macskajáték című tragikomédiát mutatta be december 8-án a Csokonai Színház. Csokonai Színház Debrecenben a Macskajáték Kubik Annával és Ráckevei Annával December 8-án tartották a Macskajáték premierjét a Csokonai Színház Nagyszínpadán Szabó K. István rendezésében. POSZT A Jadviga párnájával indul a POSZT versenyprogramja Június 8-án látható a Jadviga párnája a Csokonai Színház előadásában a Pécsi Országos Színházi Találkozón.
Az emberinél felsőbbrendű dolgot jelent, ami lehet akár egy helyszín is: egy szirt vagy egy fenyőfa – bennük is lakhat "kami". Ilyen sincs mindennap: a színpadon szaxizó debreceni színészről írt a japán sajtó - Debrecen hírei, debreceni hírek | Debrecen és Hajdú-Bihar megye hírei - Páraelszívó bekötő szett 125 kx Misima Jukio A Krisztus születése produkció három Misima-darabra épül. A harmadik, legrövidebb, verses darabot, a Krisztus születése (Kiriszuto kótanki) címűt Vihar Judit magyarította, aki a nagy Misima-fordításköteten is dolgozott, a másik kettőt (Az út, Távolság) maga a rendező, Jámbor József. A három darab szövege a Csokonai Színház előadásában lesz először magyarul élvezhető, hiszen még az említett fordításkötetben sem szerepelnek. Interjú Jámbor Józseffel: – Kérlek, idézd fel az előadás születésének körülményeit! – Az ötletet, hogy egységes színpadi előadásként gondoljam át Misima Jukio három korai művét, Gemza Pétertől kaptam, amikor tavaly megmutattam neki Misima-drámafordításaink frissen megjelent kötetét (Misima Jukio: Barátom, Hitler és Madame de Sade, Napkút Kiadó, 2014).
…az előadás számomra nem lehet hiteles, mert nem érint meg, nem hozzám, a mában élő emberhez szól korszerű eszközökkel, hanem a hitemre és az ideológiai együttérzésemre apellál. Tudatosan vagy tudat alatt a megújulás vagy a romlás jeleit vizslatjuk, reménykedve és aggódva. Written on szept, 29, 2011 by Rádai Andrea A közelmúlt új fejleménye, hogy színházi alkotók nem pusztán irodalmi alkotásokat, hanem filmeket is színpadra adaptálnak. … egyre inkább meggyőződöm róla: a sztalkereket legtöbbször maga a Zóna kényszeríti földre. A szereplők hangsúlyozottan mai figurák, Hitler és Röhm régi haverok a térről, néhány éve még együtt buliztak…
45 éves volt. Ezek után ki hinné, hogy harminc évvel korábban a fiatal Misima írói pályáját az Újszövetségből vett témákkal kezdte, ezekből írt színdarabokat. – Miként jelenik meg mindez a színpadon? – A Krisztus születését egyfajta kisoperaként tesszük színpadra, Kamondi Ági zenéjével. A színészek fognak énekelni. Az eredetileg negyven szereplőt összehúztuk tizenhatra. A polifónia megtartásának szándéka miatt ennél kevesebb szereplővel nem látszik érvényesen megszólaltathatónak a mű. Egy mozgalmas képpel kezdünk, amelyben mindenki szerepel, és amelyben a közönséggel való viszonyunkat is definiáljuk. Hiszen előadásunk tárgya – a megszokottnál jóval erőteljesebb módon – a közönség maga. Olyan japán elemeket próbálok az előadásba becsempészni, amelyek unikumnak számítanak, ugyanakkor pontosan felismerhető az eredetük, és még csak kicsit sem elcsépeltek. Ebben sokat segít, hogy az elmúlt három évtizedben számos alkalommal jártam Japánban, az ottani személyes benyomásaimat, tapasztalataimat kiválóan tudom hasznosítani.
Az életben is gyakran megtörténik ez velünk: egy lépéssel távolabb lépve frissebb lesz a tekintetünk, és újra rácsodálkozhatunk a már jól ismertre. Kérdezett: Mispál Attila Forrás: