Okostankönyv A mondat a beszéd legkisebb egysége, de nem önmagában áll, hanem egy nagyobb egységnek, a szövegnek láncszemnyi részeként. A közlésfolyamatban minden mondatban kifejeződik a beszélőnek a valósághoz való viszonya és az a szándéka, hogy a hallgatóra beszédével milyen hatást tegyen. Ennek megfelelően a mondat jelentése többrétegű: első rétege: a mondatot alkotó nyelvi jelek jelentésének összessége, ezt mindig árnyalja, gazdagítja a beszédhelyzetből származó másodlagos jelentés. E kettő együtt a mondat tartalma. Második rétege: az a szándék, amelyet a beszélő mondatával meg akar valósítani. A Nyelv Mint Jelrendszer Feladatok: A Nyelv Mint Jelrendszer - Nyelvtan Kidolgozott Érettségi Tétel. : tájékoztat, felhív, kér, visszautasít, feltételez, érzelmet fejez ki. Harmadik rétege: az a szándékolt hatás, amelyet a mondat a hallgatóra gyakorol. : megnevetteti, elgondolkoztatja, cselekvésre készteti. A szöveg: a mondatok sorozatát akkor tekintjük szövegnek, ha megvan a szövegszerűség legfőbb követelménye: a tartalom egysége, előrehaladása és a lezártság. Ezeket az ún. lineáris kohézió biztosítja.
Legárnyaltabban képes a külső-belső valóság kifejezésére. Nyitott rendszer: állandóan változik, fejlődik. Tagolt rendszer: elemekből áll, ezek szabadon kombinálhatók. A mondatot kategorizálhatod modalitása és szerkezete szerint. Bár a mondatok általában szövegekké állnak össze, ez mégsem tekinthető nyelvi szintnek. -Ó! -Juj! Emlékszel, mi a szabályszerűség a nyelvi szintek között? Mindegyik szint csak az alatta lévő elemeiből építkezhet. Vagyis, ha a legutolsó nyelvi szint a szöveg, mondatokból kell állnia, márpedig az előbbi példák máris megcáfolják ezt az állítást. Szövegnek tekintünk mindent, aminek információértéke van; akár egyetlen hangot is. Nyelv mint jelrendszer kidolgozott tête au carré. Mindannyian ugyanabból az eszközkészletből válogathatunk. Hogy mit használunk belőle, lehet az életkorunk, az iskolázottságunk, vagy akár a nemi hovatartozásunk függvénye. Így lehetséges az, hogy egy idősebb ember nem érti meg az általad használatos kifejezéseket, amelyek ma divatosak. Ezeket a nyelvi nehézségeket áthidalhatod, csak arra kell figyelned, hogy közléseid nyelvileg helyesek és stílusukat tekintve igényesek legyenek.
Mutassa be a periklészi demokrácia működését! Tárja fel az ókori és a mai demokrácia közötti különbségeket! Demokrácia: A többség uralmán alapuló politikai rendszer. Az athéni demokrácia formája Kr. e. az V. században nyerte le végleges formáját, amit Kleiszthenész alakított ki. Kleiszthenész Kr. 507. -től, mint arisztokrata vezető, alakítja ki az új berendezkedést. Célja megakadályozni a zsarnokság visszatérését, a hatalmat ellenőrizhetővé tenni. Az új berendezkedés az új elvek szerint kialakított területi egységen nyugodt, szemben a korábbi származási, majd vagyoni besorolással. A területi egységek váltak a tisztségek betöltésének, a katonáskodásnak, és a közigazgatásnak az alapjává. Megszüntetik a szabad polgárok közötti különbségeket. Kidolgozott Tételek: Mutassa be a periklészi demokrácia működését! Tárja fel az ókori és a mai demokrácia közötti különbségeket!. Tehát Kleiszthenész 10 kerületre osztja fel Athént, amikben kb. egyenlő számban élnek az emberek, ezzel akarja biztosítani a szabad népképviseletet. A 10 kerületet PHÜLÉNEK hívják. Ezen kívül még 3 nagy részre is felosztja a területeket, egy városi, egy tengerparti, és egy belföldi-termelői körzetre.
Ami eddig csak az arisztokráciát illette meg, azt most minden szabad polgárra kiterjesztették. A démosz és az arisztokrácia osztályharca a démosz politikai győzelmével végződött, megvalósult a démosz uralma, a demokrácia, az új államforma köztársaság lett. Az athéni demokrácia működése Drákón: – a kilenc arkhón egyike 621-től. – írásba foglalja törvényeket. Ezek szigorúak. Tálió-elv: Szemet szemért, fogat fogért. Szolón: – 594-től arkhón. – Enyhít Drákón szigorán, már csak a gyilkosságért jár halál, lopásért nem. – Eltörli az adósrabszolgaságot, a rabszolgákat kiváltja, az adósságokat eltörli ("teherlerázás"). Athéni demokrácia tétel pdf. – Vagyoni helyzet alapján négy csoportba osztja Athén lakosságát. Ez lett az adózás és a hadviselés alapja. A vezetők a felső háromból kerültek ki, de a népgyűlésen mindenki ott lehetett. Mindenki maga szerelte fel magát a háborúba. (Könnyű/nehéz gyalogság, könnyű/nehéz lovasság. ) Át lehetett kerülni más osztályokba. – Létrehozza az esküdt bíróságot. – 560-tól türannisz (zsarnokság) időszaka.
Jelentős volt a kereskedelemből, a kikötői forgalomból, a bíróságokból és az ezüstbányákból befolyó jövedelem. Alapvetően Athén jóléte a gazdaság virágzásán nyugodott. A mezőgazdaságban szőlőt, olajbogyót termesztettek, az iparban az egyes iparágak szakosodtak, és teret hódított a rabszolgamunka alkalmazása. A legjobban fejlődő ágazat a kereskedelem volt, de virágzott a kerámiaipar, a fémipar és a hajóépítés is. A társadalomban a jogi egyenlőség létrejött, de a vagyoni különbségek nőni kezdtek. Ez elsősorban a rabszolgamunka előretörésének a következménye, de a szabadok is munkához jutottak s a rabszolgák megválthatták magukat. Periklész ezért a vagyonosokra többletkiadásokat rótt, a szegényeket pedig napi díjjal támogatta. Ez a viszonylagos vagyoni és politikai egyenlőség tette lehetővé a demokrácia megszilárdulását. A megnövekedett állami bevételekből hatalmas építkezésekbe kezdtek, azonban ezek óriási összegeket emésztettek fel. Az athéni demokrácia – Történelem szóbeli érettségi felkészítő videó - SuliHáló.hu. A perzsa háborúk végezetével a déloszi szövetség átalakult: már nem védelmi szervezetként működött, hanem a szövetségesek adóinak behajtójaként.
Azonban az adósrabszolgaságot nem szünteti meg. Ezért a harc a démosz és az arisztokrácia között tovább folyt. 594-ben Szolon arkhont bízták meg az állam ügyeinek rendezésével. Szolónt kivételes törvényhozói hatalommal bízzák meg. Ő valóbban a bajok gyökerére teszi a fejszét, amikor eltörölte az adósságot minden következményével együtt. Az adósrabszolgák felszabadultak, a külföldre eladottakat államköltségen vásárolták vissza. A parasztok földjeiket visszakapták. A kisbirtok védelmét szolgálta a földbirtok maximalizálása. Szolón magát az adósrabszolgaság intézményét is megszűntette. Új alkotmányában a jogokat és a kötelességeket nem az arisztokrata származási elv, hanem a demokratikusabb vagyoni elv szerint szabta meg. Az ókori athéni demokrácia érettségi tétel - Érettségi.eu. Ezzel a démosz leggazdagabb rétege bekerült a politikai hatalomba. A polgárokat négy osztályba sorolta. Türannisz: A démosz és az arisztokrácia között egy egyensúlyi helyzet alakult ki. Az arisztokrácia már nem tudta szilárdan tartani a kezében a politikai hatalmat, a démosz pedig még nem olyan erős, hogy megszerezze azt.
Helyébe egy területi felosztás alapján kialakított phülérendszer lépett. 10 phülére osztotta fel Athén területét, minden phülé további három részre bomlott: egy tengerparti, egy városi és egy szárazföldi részből állt. Mindegyik phülé 50-50 tagot küldött a bulé tagjai közé, melyet így ötszázak tanácsá nak is hívtak. Ez volt az egyik legfontosabb politikai testület, mely az egyes népgyűlések közötti időben az állam ügyeit intézte a népgyűlésen hozott döntések alapján. Athéni demokrácia tête de lit. Feladata volt a népgyűlés számára a napirendet és a határozati javaslatokat előkészíteni, és gondoskodni a határozatok végrehajtásáról. Folyamatosan ülésezett. Tagjait a 30 év feletti teljes jogú polgárok közül sorsolták. A buléban a démosz többsége mindig biztosítva volt, ugyanis a phülék három része közül kettőben (városban és tengerparton) a kézművesek és a kereskedők mindig többségben voltak. Így az arisztokráciát (a demokrácia szabályait betartva) háttérbe szorították. Az államhatalom legfőbb szerve a népgyűlés (ekklészia) volt.
sz. második fele: társadalmi ellentétek az arisztokraták elfoglalták fizetni nem tudó adósaik földjétpolgárjoguk elvesztése, adósrabszolgaság kivándorlás, gyarmatosítás Kr. 621: Drakón törvényei a hagyomány szerint rendkívül szigorú de egyetlen ismert törvényében pont a vérbosszút igyekszik korlátozni szigorúan védte a magántulajdont legkisebb lopásért is halálbüntetés szokásjog írásba foglalása Szolón reformjai, Kr.