Napra pontosan kilenc hónappal a forradalom kirobbanását követően született! Jelképes üzenet attól a fiatalembertől, aki szabadságot és szerelmet akart, e kettőért égett rövid élete alatt. Ma nem kell harcba mennünk a hazáért, a magyarság megmaradása nem a csatatereken, sokkal inkább a szülőszobákban dől el, ezért köszöntsük nemzeti ünnepünket Petőfi Sándor kisfiához írott, apai érzéseit megindítóan elénk táró versével! FIAM SZÜLETÉSÉRE Ide, ide fiamat kezembe, Hadd szorítsam a szivemhez őt! Mintha volnék újonnan teremtve, Hogy éltemnek ifju lombja nőtt! Petőfi Sándor - Fiam születésére - YouTube. Üdvezellek, lelkem szép kis ága, Üdvezellek, édes magzatom! Sírásodnak bánatos zajába Beleolvad örvendő dalom. Kis parányom, milyen nagy örömmel Állok itt és nézem képedet! Kell-e még pap? örömkönnyeimmel Keresztellek én meg tégedet. Csillagász lett végre is belőlem, Itten állok csillagom előtt, Arcvonásit hosszasan szemlélem, S találgatom a távol jövőt. A reménynek nagy virágos fája, Mit e csillag fénye fölmutat; Csak ne szálljon kora dér reája, Mely leszedné e virágokat.
"Oh csak tudnám őt úgy szeretni, mint mennyire szerettetni érdemel! " – írja. Édesapja, Szendrey Ignác tiltotta a szegény költőtől, de tehetetlen volt, a fiatalokat már nem lehetett elválasztani, eljegyezték egymást: "... e napok óta vagyok Petőfi jegyese, s e nap óta szeretem őt jobban mint mindent a világon. " Megismerkedésük után egy évvel házasodtak össze, és igen boldogok voltak, legalábbis ez derül ki Júlia naplójából: "Csak mióta asszony vagyok, ismerem az élet legédesebb örömeit és legkeserűbb bánatát. " Ám nem sok boldogság adatott meg nekik, kitört a forradalom, és nem sokkal később a költő a hadszíntéren találta magát, a várandós Júlia pedig csak a szüléskor találkozott újra férjével Debrecenben. Petőfi Zoltán itt, a mai Batthyányi utca 16. szám alatti házban született meg. Apja még aznap tollat ragadott és megírta Fiam születésére című versét. Ide, ide fiamat kezembe, Hadd szorítsam a szivemhez őt! Petőfi Sándor Fiam Születésére. Mintha volnék újonnan teremtve, Hogy éltemnek ifju lombja nőtt! Üdvezellek, lelkem szép kis ága, Üdvezellek, édes magzatom!
Életének utolsó nyarát Gleichenbergben töltötte, ahonnan kissé megerősödve tért haza Pestre, ám 1870. november 5-én reggel 7 órakor, élete 22. évében meghalt tüdőbajban. Másnap délután helyezték örök nyugalomra a Kerepesi temetőben. Gyorsan pergő változatban játssza le az apja életét A költő és író társaság soha nem fogadta be maguk közé az ifjabb Petőfit, még halála után negyven évvel is, egész pontosan 1910. március 20-án ilyen megvetéssel írt róla Kosztolányi Dezső: "Vajon akart-e nagy lenni? Marika bejegyzései: PETŐFI SÁNDOR: FIAM SZÜLETÉSÉRE. Aligha. Egyáltalában semmit se akart. Egyetlen zseniális tette az, amit apja jegyzett föl róla, hogy kéthetes korában óriási erőlködéssel felült az ágyában. Azután semmi se történt. Gyerekes kapkodással másolja apja leggyöngébb verseit és az apja életét… Ez a fiú csak paródia, az apja igénytelen paródiája. Gyorsan pergő változatban játssza le – sokszorosan megkicsinyítve – az apja életét. (…) Pedig ezerszeresen az ő fia. Nemcsak az életét adta neki, hanem a halálát is…. Neki is sikerül kicsapatni magát az iskolából, consilium abeundit kap, és ő is színész lesz, koplal és faluz, ripacsok közt nyomorog, kártyázik, csókolódzik és iszik.
Pontosan 9 hónappal az 1848-as forradalom kitörése után, 1848. december 15-én született Debrecenben egy kisfiú. Petőfi Zoltánnak hívták. És még 22 éves sem volt, mikor 1870. november 5-én, Pesten, Józsefvárosban visszaadta lelkét a teremtőjének. "Szülei 1846. szeptember 8-án, a nagykárolyi megyebálon ismerkedtek meg. Szendrey Júlia először húzódozott kicsit, tán imponált neki a kalandos életű fiatalember, de nem volt szerelem első látásra. Aztán e napok óta vagyok Petőfi jegyese, s e nap óta szeretem őt jobban mint mindent a világon. " - írta naplójába. "Deczember 14-kén este Tacitusról beszélgettem feleségemmel, midőn hirtelen rosszul lett. Egész másnap délig a legirtózatosabb kínokat szenvedte, miknek visszagondolása most is megrázkódtatja lelkemet; már eszem ágában sem volt, hogy a szülést túl fogja élni szegényke, mert különben is olly kicsiny, vékony és gyönge, vagy legalább ennek látszik, hogy a szellő is könnyen elbánhatnék vele. Született Zoltán fiam deczember 15. 1848. déli tizenkettő órakor, Debreczenben, Ormós szabó házában, az utczára nyíló kapu melletti szobában, pénteki napon Fiam is oly gyönge, olly hideg, olly kicsiny, mondhatnám, olly alaktalan volt, hogy az első pillanatban halvaszületettnek véltem.
Színészi képességei viszont messze elmaradtak a várttól, továbbá gyenge fizikuma és fátyolos hangja miatt nem kaphatott nagy szerepeket. A próbákat rendre átaludta az előző esti mulatozásai miatt, és a színi igazgató csak azért nem rúgta ki, mert Petőfi gyereke volt. A versírással is próbálkozott, egy tucatnyi műve maradt csak fent tőle. Búdal De meguntam már e hitvány életet! Hiszen nekem nincs is senkim, ki szeret; Te vagy, kis lány, te vagy magad egyedül, Kinek szivén, sorsom miatt bánat ül. De nincsen is a világon senki sem, Kiért olyan hőn dobogna fel szivem, Mint dobog fel az teérted, szép leány, Akinél nincs kedvesebbem, csak hazám! És még te vagy, hű barátom, ki szeret, Ki fönntartja én bennem még a hitet; Ne volnátok, ma megásnám síromat, Eltemetném velem együtt kínomat. (Csákó, 1864. november 28. ) Már 20 évesen megírta saját gyászbeszédét Viszont Zoltán jól beszélt franciául, így fordításból tartotta fent magát. Madame Girardin Lady Tartuffe című színművét ő fordította magyarra.
Oh halál, te nem lész oly kegyetlen, Hogy magaddal rántsd idő előtt; Nem enyém lesz ő - tartsd ezt eszedben - A hazának nevelem fel őt. Úgye, úgye, kisfiam, ha majdan, Én a sorbul kiöregedem, Iparkodni fogsz túltenni rajtam, Vagy betöltöd legalább helyem? Vajha egykor ekkép szólanának, Nem busulva sírom szélinél: Meghalt! de nincs kára a hazának, Nincs, mert lelke a fiában él. Debrecen, 1848. december 15.
Az 1990-es évek elején, a rendszerváltozást követően mi is kerestük a megújulás lehetőségeit, ekkor lett iskolánk Szily Kálmánról elnevezve és jelent meg az informatika a tanított szakmák között. A 2000-es évek újabb nagy változást hoztak, hisz beolvadt iskolánkba a Klauzál és a Tótfalusi iskola, így jelent meg az távközlés és a nyomdaipar (ma kreatív ipar) a képzési palettánkon. Jelenleg is ezen a 4 nagy területen folyik a képzés: gépész, épületgépész, IT/távközlés, kreatív Ha ennél többet szeretnél tudni az iskolánk belső életéről kövess minket a Facebookon. Szily kálmán szakközépiskola budapest leiden exchange project. A Tótfalusi kreatív tagozatunk eredetileg a Ságvári Endre Nyomdaipari Szakközépiskola nevet viselte. 1990 után felvette a Tótfalusi Kis Miklós Nyomdaipari Szakközéápiskola nevet. Ebben a formában 2003-ig működött az iskola, majd jogutóddal megszűnt. 2002-ben a " Nyomdászképzésért Alapítvány" létrehozta az alapítványi nyomdaipari iskoláját, Tótfalusi Kis Miklós Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakiskola néven, a Tolnai Lajos utcai Tannyomda épületben, ahol csak érettségizett tanulóikat képeztek.