Legjelentősebb, még Árpád kora előtt írt őskrónikánk, a Tárih-i-Üngürüsz Grandpierre K. Endrének és munkáinak köszönhetően látott napvilágot. Jelentőségének felismerése és részletes ismertetése minden magyar érzésű olvasó számára elsőrangú fontossággal bír. Páratlan logikájú elemzésével feltárul a magyarság történelme az özönvíztől kezdve. A Csodaszarvas-mondák összevetésével fény derül a Kárpát-medence rendkívüli jelentőségére és a magyar hazaszeretet több tízezer éves távlataira. A kötet másik nagy tanulmánya a Hérodotosz által feljegyzett szkíta eredetmondát veti össze a magyar ősgeszta Csodaszarvas-mondáival. Kiderül, milyen nagymértékben megegyezik a két forrás és hogy a szkíta magyarság a világ legősibb népe, őshonos a Kárpát-medencében, itt találta föl a földművelést. A könyv megjelent 40 000 példányának legnagyobb részét egy cég felvásárolta, és néhány év múltával a szerző egy raktárban bukkant rá. Minden más nép a legnagyobb becsben tartaná legrégibb őskódexét, a Nemzeti Múzeum fő helyén állítaná ki, és az általános iskolától kezdve a középiskolákig és az egyetemekig a tananyag kiemelt részévé tenné.
Az irodalmi művekben foglaltakkal ellentétben a merániak nem zsarnokoskodtak az ország lakossága fölött, a parasztság nem szenvedett el olyan kizsákmányolást és nélkülözést, mint például a 16. vagy 19. század során. Ám András akkoriban egész vármegyéket adományozott el – melyek aztán a kiskirályi hatalom alapjait képezték a század végén –, s mivel a merániaknak nem csekély részük volt a tékozlásban, a magyar főurak féltékenyen tekintettek rájuk, nehogy még jobban meggazdagodjanak. A jelenlegi hivatalos magyar történeti kutatás egyetért abban, hogy a Gertrúd elleni merénylet legvalószínűbb oka a királynéval és német környezetével szembeni ellenszenv volt. [7] II. András és Gertrúd gyermekei: [6] Mária (1203–1221), II. Iván Aszen bolgár cár felesége lett Béla (1206–1270), 1235-től IV. Béla néven magyar király Erzsébet (1207–1231), IV. Lajos türingiai tartománygróf felesége, 1235-től Szent Erzsébet Kálmán (1208–1241), Szlavónia hercege András (1210/12 – 1234), Halics királya. Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] Grandpierre K. Endre.
Királygyilkosságok jó állapotú antikvár Hogyan haltak meg a magyar királyok? Grandpierre K. Endre A Királygyilkosságok legendás könyv páratlan népszerűségét minden bizonnyal egyedülállóan izgalmas témájának és pártatlan módszerének köszönheti: matematikai vizsgálattal tárja fel a magyar királyok végzetét. Ki gondolná, hogy a számok beszélni tudnak? Márpedig a táblázatokból kitűnik: az Árpád-házi királyok átlagos uralkodási időtartama égbekiáltóan rövidebb, mint a vegyesházi uralkodóké, és még inkább, mint a Habsburgoké. 12 Árpád-házi királyunk halt meg harmincadik életéve körül. Amíg a 16 Habsburg uralkodó fele érte meg a 60 éves életkort, addig a 23 Árpád-házi királyból 22-nek ez nem sikerült! A 60 éves kortól elmaradó évek száma a Habsburg-uralkodók esetében együttvéve 26 év, az Árpád-házi királyoknál viszont 518 év! A történelmi dokumentumok bizonyítják: Árpád-házi magyar királyokat hol a vadkan, hol trónszékük, hol méreg ölte meg, hol áruló főurak gyilkolták le őket. Mátyás királyt és Szapolyai Jánost megmérgezték, II.
A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos. Szállítási és fizetési módok
Rajtunk is múlik, mikor jön el ez az idő.
aktuális szakmai lépései Visegrád környékén – tudatta az OBJEKTÍV Hírügynökséggel Lomniczi Gergely szóvivő. Látnivalók, nevezetességek Visegrád és környékén. Összegyűjtöttük Neked a Visegrádi és Visegrád környéki látnivalókat egy listába. Válogass közöttük és szervezd őket útitervbe. Királyi Palota Visegrád, Fő u. 23 A palota előzménye Károly Róbert városi háza volt. Komoly palotává csak I. Lajos fejlesztette uralkodása első felében. A romjaiban... Bővebben Zsitvay-kilátó Visegrád, Feketehegy u., A Zsitvay-kilátót 1933-ban építették a 378 méter magas Nagyvillám tetejére. 2005-ben műemlékké nyilvánították. Nevét Zsitvay Ti... Bővebben Mária kápolna Visegrád, Duna part A Duna parton áll a XVIII. Nagymaros látnivalók, amit mindenképpen érdemes megnézni Nagymaros és környékén. század első felében, barokk stílusban épített kis kápolna, a Mária kápolna. A kápolnát többször, így 17... Bővebben Nagyvillám Sípálya Visegrád (GPS: 47°47. 99862'N 18°59. 41302'E) A Visegrádi sípálya hazánk egyik legszebb fekvésű síterepe. A visegrádi lejtőről gyönyörű kilátás nyílik a Fellegvárra és a Dunára... Bővebben video Mátyás Király Múzeum Visegrád, Fő u.
Mint például a Görgei-lépcső tetején álló egykori Lichtenstein-villa. A neogótikus villa építtetője Lichtenstein F. Lajos lapszerkesztő volt, aki 1871-ben egyik alapítója volt a Nagymaros-Visegrád Takarékpénztárnak 9 / 13 Fotó: Tóth Judit A Zsitvay-villa a Fő utca és a Salamontorony utca találkozásában A Fő utca 17. Visegrád szállás - Visegrádi és Visegrád környéki szállások egy helyen. szám alatt találjuk a Zsitvay-villát, Zsitvay Tibor nyaralóját, aki 1929-től igazságügyminiszter, és nem mellesleg a Magyar Turista Szövetség elnöke volt. Az ő nevét viseli a Nagyvillám tetején álló, 1933-ban épült kilátó. Szintén figyelemre érdemes a Fő utca 41. szám alatt álló volt erdőmesteri lak, későbbi császári "vadászkastély", amelynek ma már barokk kapuja málló pompájában is szép. 1882-ben Erzsébet királyné és lánya vendégeskedett itt, miután megnézték a Fellegvárat és a Salamon-tornyot. 10 / 13 Fotó: Tóth Judit Az erdőmesteri lak, későbbi "császári vadászkastély" szép barokk kapuja A Visegrád környéki erdők az 1880-as évektől királyi vadászterületnek számított, ahol Ferenc József is többször vadászott és megszállt a főerdészi lakban.
Visegrád legfőbb nevezetessége a már messziről is jól látható Fellegvár. A visegrádi várrendszer része a Duna-parti vízi bástya, a domboldalon lévő alsóvár és a hegytetőn álló Fellegvár. Az egykor királyi székhely leghíresebb rendezvénye a középkori lovagi tornákat megelevenítő nemzetközi palotajátékok. Legnépszerűbb kirándulóhelyek a környéken: Salamon-torony, királyi palota, Mátyás Király Múzeum. Mátyás Király Múzeuma: Visegrád legismertebb történelmi emléke, a visegrádi várnak a feltárása az 1870-es években kezdődött meg. Az ásatások leletanyaga akkor a Magyar Nemzeti Múzeumba került. 1927-ben létrejött a Visegrádi Várbizottság, amely a visegrádi várromok megóvását tekintette feladatának. A múzeum kezelésébe tartoznak Visegrád legjelentősebb műemlékei: a királyi palota, az alsóvár, valamint a XI. Pilisjárók: Kirándulás a Lepence és Visegrád környéki hegyekben. Sütiket használunk a jobb felhasználói élmény, elemzések és hirdetések megjelenítése érdekében. Az üzenet bezárásával vagy a böngészés folytatásával elfogadod a sütik használatát. Részletek » × Sütiket használunk a jobb élmény, elemzések, hirdetések érdekében.
[…] Egy angol könyv volt a kezében: mosolyogva, rekedtes hangon beszélt, valami olyat mondott, hogy most tanult angolul, néhány év alatt perfekt angol lett. Marczalitól kapta azt a könyvet, amit épp olvasott… Néztem őt. Belenéztem különös, világoskék szemébe s megláttam tükörfényes tar homloka felett, a fejebúbján a dudorodást, a komáromi csata sebesülésének emlékét. " Görgei-bérc a Nagyvillám oldalában Görgei először a Visegrád közeli szentgyörgypusztai birtokon lakott, onnan irányította öccse új, emeletes villájának építését, ami 1890-es évek elején készült el a Duna-parton. Később ő maga is ideköltözött, ebbe a ma is álló épületbe, ami 1962 óta szálloda. Mellette visz fel a Salamontorony útra a Görgei-lépcső, és itt áll a honvédtábornok mellszobra is. 4 / 13 Fotó: Tóth Judit A Görgei-lépcső és 2018-ban felavatott mellszobor Görgei számára azért is volt jó lehetőség és menedék Visegrád, mert a szabadságharc bukása után, és Kossuth vidini levelének nyomán, amelyben őt árulónak nevezte, az idősödő tábornok megítélése még évtizedekkel később is ellenséges volt.
Lepencétől kb. 1 km-re a Pilisszentlászló irányában lévő parkolóban álltunk meg és a zöld jelzést kerestük. Ez nem is könnyű feladat, mert a valamikori turistaút kezdete teljesen be van nőve gazzal. Sokáig nem mentünk a jelzett úton, letértünk róla balra és a Spartacus ösvénnyel nagyjából párhuzamosan haladtunk a Jenő-kunyhóig. Célunk a Visegrád feletti felhagyott kőfejtő volt, ahol szép kilátást reméltünk. Ebben nem is csalódtunk, mert valóban szépen látszott a Fellegvár, a Duna két partján Visegrád és a túloldalon Nagymaros. Miután felülről bepillantottunk a kőfejtőbe, lementünk Visegrádra és bementünk a kőfejtő területére. A teljes túra kb. 11 km hosszú volt. A környék a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. A felvételek 2014. július elején készültek. A Gyula-forrás, közel ahhoz a helyhez, ahol parkoltunk A forrás közelebbről - Ivóvíz vagy nem? Sziklafal az út elején Erdei részletek... Bekukkantok a sötét Jenő-kunyhó ablakán A faház belseje - kész összkomfort. Szerencse, hogy senki nem volt bent.