Több más mediterrán növényhez hasonlóan a leander (Nerium oleander) sem fagytűrő növény, ezért a fagyok előtt érdemes metszeni és ha szükséges, átültetni. Leander teleltetése - így álljunk neki! Sajnos a korán érkezett fagyok legtöbbször nem tesznek jót a leanderekkel. Minél hosszabb a tél, annál nagyobb a valószínűsége, hogy megsínylik a teleltetést. Leander metszese ősszel . Ezért fontos, hogy a teleltetésre való előkészületeket ne a naptárhoz, hanem az aktuális időjáráshoz igazítsuk. Leander metszése: ősszel vagy tavasszal jobb? Leander metszése ősszel Ha már nem szeretnénk leanderünket nagyobb cserépbe átültetni - a túl nagy cserepeket mozgatni is nehezebb -, a legjobb megoldás, ha visszavágjuk őket. Íme néhány jó tanács a visszametszéshez: Mindig arányosan vágjuk vissza a leander lombját és gyökerét. Ha túl nagy a lomb, a gyökérzet nem bírja tápanyaggal ellátni a növényt, és elpusztul. Elsősorban a belső ágakat vágjuk vissza, hogy minél szellősebbé tegyük a belsejét, így könnyebben éri majd a nap, és annál több virágzó hormont termel a növény.
Kiültetni csak a fagyok elmúltával szabad. Hogyan bírjuk virágzásra a leanderünket? A leander betegségei Mielőtt telelőhelyre szállítanánk a leandert, nézzük át alaposan, az alábbi kártevőket, kórokozókat keresve: A leander betegségei: kártevők és kórokozók Takácsatka Ha találunk, érdemes lefújni Mospilannal vagy tejes permettel. TIPP: Dézsás növények teleltetése Téliesített balkonnövények
A lényeg, hogy a hőmérséklet ne menjen 3 C fok alá, de ne legyen 10 foknál melegebb. Sötét helyen is lehet a leandert teleltetni? Igen, de itt gyakran a hajtások elszáradnak, és tavasszal kicsit több időbe telik a növényt meghajtatni, de sokan teljesen sötét pincében teleltetik a leandert. Ha túl párás környezetben teleltetjük a leander télen érdemes rövid ideig tartó szellőztetéseket is beiktatni, mert a túl párás környezet hatására gombás fertőzés támadhatja meg a növényt. 3 könnyen gondozható futó szobanövény A futó szobanövények minden otthonban remekül mutatnak, ráadásul, ha ámpolnanövényként felakasztod őket, még helyet sem foglalnak. Végigfuthatnak a falon vízszintesen vagy függőlegesen, vagy futtathatod őket koszorúba, így dús bokrot csinálhatsz belőlük. Ha nincs sok időd a futónövény gondozására, íme, 3 könnyen gondozható fajta! Bővebben... Így készíts floráriumot pozsgás növényekből Ha nincsen sok helyed otthon, hogy szobanövényeket tarts, vagy egyszerűen csak lenyűgöz a mini növényekkel beültetett florárium látványa, akkor a florárium készítést neked találták ki.
A leander az egyik legnépszerűbb dézsás növények közé tartozik, de ahhoz, hogy nyáron szép legyen, ősszel el kell küldenünk egy kis pihenőre. Megmutatjuk, hogyan teleltesd át sikeresen a leandert. A leander a meténgfélék családjába tartozik, eredeti hazája a Földközi tenger vidéke, magassága elérheti a 1, 5-3 métert is. A leandert csak napos meleg helyre érdemes kitenni nyáron a kertben, félárnyékban nem virágzik gazdagon. Nyáron a hajtások tetején nagy számban nyílnak a piros, fehér, rózsaszín, sárga, krémszínű, és barack színű virágok. A leander dús virágzása érdekében nyáron érdemes szinte naponta öntözni, mivel igen magas a vízigénye, és hetente egyszer tápoldatos vízzel is meg kell locsolni. Majd augusztus közepétől a tápoldatos locsolást el kell hagynunk, hogy a növény szép lassan felkészüljön a téli pihenőre, hiszen mivel egy mediterrán növényről van szó, a mi hideg téli időjárásunkat nem bírja ki a szabadban. Hol teleltessük a leandert télen? A leandert télen egy világos kb. 4-8 C fokos helyiségbe érdemes vinni, ahol mérsékelten kell öntözni.
Ha mediterrán hangulatra vágyunk, hálásabb növényt nem is választhatnánk magunknak. Bemutatom a leander gondozását. Aki Rómától délre, Nápoly felé robog az autójával, az az autópálya két útteste közötti, elválasztó sávon a virágos leanderfák szépségén gyönyörködhet. Mert a leander itt van otthon, a mediterrán tájakon! De már a 19. század végén hozzánk is elkerült, a városokban és faluhelyen is gyorsan megkedvelték ezeket a szorgalmasan virágzó fácskákat és bokrokat. A leander (Nerium oleander L. ) a magyar botanikában a babérrózsa nevet kapta, de a köznyelv országszerte egyszerűen csak leandernek nevezi. Aligha van válunk egy falusi porta vagy egy családi ház, erkély, terasz, ahol ne díszlene legalább egy leander. Sokféle színváltozat ismert A növényt tömött bokorrá, vagy törzses, másfél-két méter magas fává neveljük. A levelei 10-20 cm hosszúak, keskenyen lándzsás alakúak, a színükön olajosan fényesek, a fonákjukon kissé pelyhesek, viszonylag vastagok és örökzöldek. Ez persze nem jelenti azt, hogy a levelek több évig is élnének, mert egy idő után megsárgulnak és lehullanak, helyettük új levelek jelennek meg a hajtásokon.
Aggteleki Nemzeti Park Alapítás éve: 1985 Összterület: 20 170 ha Bioszféra rezervátum: 20 159 ha, 1979 Világörökség: 1995 A karszt világa A karsztfennsíkok tövében bővizű, kristály tiszta patakok folynak, amelyeket óriási karsztforrások táplálnak. A Jósva-, Tohonya-, Kecső-, Lófej-, Komlós-, Babótkút-, Kopolya-, Kecskekút-, Ménes-források és a patakok a nagyobbak a sok forrás és vízfolyás közül. A vizek felszíni eredéspontjai azonban nem igazi források, hanem a föld alatti barlangjáratok kiömlési pontjai. Feltűnő jelenség, hogy a nem karsztos területekről a karsztos területekre érkező víz az úgynevezett víznyelőkben tűnik el. Közülük a legnagyobbak az Ördöglyuk, az Acheron, a Bábalyuk, a Zomborlyuk, a Ravaszlyuk és a Bibictöbör. Amíg a karsztot megcsapoló források gazdag vízhozamúak, addig a karsztfennsíkon hiába keressük a vizet. Aggteleki nemzeti park védett állatai. Az idejutó csapadék a kőzet repedésein át elnyelődik, a vízzáró réteggel fedett területen továbbjutva valamelyik víznyelőben eltűnik. A millió repedésben leszivárgó csapadékvíz oldja a mészkő alapot, így a repedések állandóan bővülnek.
Az Aggteleki Nemzeti Park Magyarország páratlan természeti és kultúrtörténeti értékekben gazdag részén, a Sajó- és a Hernád folyó között fekszik. Az első olyan nemzeti parkunk, amelyet kifejezetten a földtani természeti értékek, a felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok megóvására alapítottak 1985-ben. A nemzeti park Észak-Magyarország karsztvidékén mintegy 20 000 hektár területen helyezkedik el. Az 1978-ban létrehozott Aggteleki Tájvédelmi Körzetet az UNESCO MAB (Ember és Bioszféra) programjában bioszféra rezervátummá nyilvánították. Aggteleki Nemzeti Park. Olyan területekről van szó, ahol a táj sokat megőrzött az ember megjelenése előtti állapotából. A nemzeti park felszín alatti természeti értékei, – az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjai – 1995-ben felkerültek az UNESCO Világörökség listájára is. Az Aggteleki Nemzeti Park talán legismertebb látnivalója Közép-Európa leghosszabb barlangja, a Baradla-Domica barlangrendszer, amelyet számos túra keretében fedezhetünk fel. Nemrég zárult le a barlang gyógyturisztikai fejlesztését célzó projekt, amelynek köszönhetően a jövőben egészségügyi célokra – például a légúti és allergiás betegségben szenvedők tüneteinek enyhítésére - is lehet használni, a levegő nagyfokú tisztaságának és a barlangi klímának köszönhetően.
Hálószoba - Zuzmó Vendégház Jósvafő Hálószoba - Zuzmó Vendégház, Jósvafő Hálószoba - Zuzmó Vendégház Jósvafő Hálószoba - Zuzmó Vendégház, Jósvafő Autentikusan felújított, önálló vendégház az Aggteleki Nemzeti Park szívében, Jósvafőn Egyedi kialakítás és különleges berendezés jellemzi hegyvidéki vendégházunkat. A 150 éves épületben a helyi építészeti hagyományok ötvöződnek a nagyvonalú kényelemmel. A látnivalókban gazdag környéken egész évben lehet túrázni, barlangászni, lovagolni vagy csupán feltöltődni. Tekintse meg stílusos vendégházunkat és a környék látnivalóit bemutató fényképalbumainkat. Ismerje meg Jósvafő és az Aggteleki Nemzeti Park egyedülálló természeti és kulturális értékeit. Aggteleki Nemzeti Park - Magyarország Nemzeti Parkok. Foglalja le jósvafői vendégházunkat egyszerűen, a nagy közvetítő portáloknál kedvezőbb áron! Lakáskultúra A Lakáskultúra 2020. júliusi számában olvasható képriport gyönyörű fotókon mutatja be vendégházunkat. Marie Claire Online A Marie Claire Online 5 hangulatos belföldi szálláshelyet bemutató írásában a Zuzmó Vendégház is szerepel.
A madarak közül különösen szembetűnő a ragadozómadarak faj- és egyedszámának nagysága. Ez összefügg a hagyományos kert- és mezőgazdasággal, a vetésforgók alkalmazásával, az elhanyagolható mennyiségű növényvédő- és rovarirtószer használatával, és az emiatt fellépő táplálékbőséggel. Fészkel a parlagi és a békászó sas, a kerecsensólyom, a vörös vércse, a darázsölyv és a barnakánya. Ritka fészkelők: a fekete gólya, a kék galamb, az örvös galamb, a füleskuvik, az uhu, a szürke küllő, a fekete harkály, a holló, a vízirigó, a kövirigó. Télen megjelenik a szőlő- és az örvös rigó is. A madarakhoz hasonlóan gazdag az emlősfauna is. Aggteleki nemzeti park igazgatóság. A rágcsálók legritkább képviselője a kerti pele, de mellette a másik három pelefaj is megtalálható. A legtöbb rágcsálófaj előfordul, és nagy egyedszámuk miatt mint táplálékforrások is jelentősek. Említésre méltó ragadozók: a vidra, a borz, a nyuszt, a nyérc, igen ritka a hermelin. Újabban egyre gyakrabban bevándorol a farkas, a hiúz, ritkábban a barnamedve - a szomszédos Szlovákiából.
Jósvafőn a karszt legnagyobb forrásai – a Jósva-, a Kis- és Nagy-Tohonya- és a Kajta-forrás – táplálják. A Jósva-völgyön több kisebb-nagyobb vízfolyás és a Ménes-patak ömlik bele, míg végül a Bódvába torkollik. A vízgyűjtőterületek a karsztos kőzetek sajátos vízvezetési tulajdonságai miatt nehezen lehatárolhatók. A karsztforrások vízhozama a csapadékviszonyoktól függően igen eltérő és változó. A környék természetes tavai kis területűek és csak néhány méter mélyek. Kialakulásuk szerint lehetnek töbörtavak (Vörös-tó) és víznyelő eltömődésével keletkezett tavak (Aggteleki-tó). Aggteleki Nemzeti Park , Aggtelek. Hosszú és intenzív csapadékhullás után, vagy hóolvadáskor agyagos, sík területen, töbrökben, vagy kis mértékben eltömődött víznyelőkben időszakos tavak alakulnak ki. A mesterséges tavak közül a leglátogatottabb a jósvafői Tengerszem-tó. Ugyancsak mesterséges a Ménes-völgyi halastó és a Rakaca-víztározó. A karsztvidék és egyben Magyarország leghosszabb barlangja a Baradla-barlang, melynek összhosszúsága az oldalágakkal együtt 25, 5 km.
Szerepeltünk a HH Festék blogjában és a Funzine magazin ajánlójában is. A ház mindkét szinten tágas és kényelmes, mindennel tökéletesen felszerelt, ami a pár napos vagy akár az egy-két hetes tartózkodáshoz kell. A felújított parasztház régi részleteivel pedig egyszerűen nem lehet betelni. Mi is egész biztosan vissza fogunk még térni ide. Köszönjük!