Az ilyen adatokat felhasználhatjuk a felhasználói élmény, rendszereink és szoftvereink javítására vagy fejlesztésére. Az "Elfogadom" gombra való kattintással engedélyezi a cookie-k, eszközazonosítók, web beacon-ök és egyéb, hasonló technológiák használatát. Velence olaszország időjárás. Beállítását az eszközén található böngészőjével módosíthatja. Különböző céljainknál a beleegyezés helyett jogos érdekeinkre támaszkodunk. Erről többet is megtudhat Adatvédelmi és Cookie Irányelveinkben.
A(z) 0 mm -t a helyi modellek határozzák meg. 19:00-tól/től 20:00-ig: 0% esély a csapadékra ezen a területen. A(z) 0 mm -t a helyi modellek határozzák meg. 20:00-tól/től 21:00-ig: 0% esély a csapadékra ezen a területen. A(z) 0 mm -t a helyi modellek határozzák meg. 21:00-tól/től 22:00-ig: 0% esély a csapadékra ezen a területen. A(z) 0 mm -t a helyi modellek határozzák meg. 22:00-tól/től 23:00-ig: 0% esély a csapadékra ezen a területen. A(z) 0 mm -t a helyi modellek határozzák meg. 10-napos időjárás-előrejelzés: Velence, Olaszország. 23:00-tól/től 00:00-ig: 0% esély a csapadékra ezen a területen. A(z) 0 mm -t a helyi modellek határozzák meg.
Szél K 12 km/óra Eső valószínűsége 10% Páratart. 66% UV-index 8/10 Napkelte 5:24 Napny. 21:03 Péntek éjjel Helyenként felhős. Szél K 13 km/óra Eső valószínűsége 10% Páratart. 78% UV-index 0/10 Holdkelte 10:49 Holdnyugta 0:20 Szombat Túlnyomóan derült. a délelőtti órákban Vasárnap Délelőtti zivatarokkal. Eső valószínűsége 50%. Szél K 14 km/óra Eső valószínűsége 50% Páratart. 61% UV-index 8/10 Napkelte 5:29 Napny. 21:01 Vasárnap éjjel Szórványos zivatarok. Szél ÉK 16 km/óra Eső valószínűsége 40% Páratart. 71% UV-index 0/10 Holdkelte 21:37 Holdnyugta 5:24 Hétfő Túlnyomóan derült. Szél K 16 km/óra Eső valószínűsége 20% Páratart. 59% UV-index 8/10 Napkelte 5:29 Napny. 21:01 Hétfő éjjel Túlnyomóan derült. Szél KÉK 13 km/óra Eső valószínűsége 10% Páratart. 69% UV-index 0/10 Holdkelte 22:21 Holdnyugta 6:25 Kedd Túlnyomóan derült. 57% UV-index 8/10 Napkelte 5:30 Napny. 21:00 Kedd éjjel Túlnyomóan derült. 68% UV-index 0/10 Holdkelte 22:58 Holdnyugta 7:32 Szerda Túlnyomóan derült. 57% UV-index 8/10 Napkelte 5:31 Napny.
Miért gyengül a forint? Kérdezd meg Strasbourgban és Brüsszelben! Az Európai Parlament szocialista, zöld, liberális és néppárti politikusainak egy csoportja teljesen leállítaná az uniós támogatások kifizetését Magyarországnak, amíg nem áll helyre a 2010 előtti közjogi állapot. Borítóképen: Az Európai Parlament strasbourgi ülésterme egy 2014-es plenáris ülésen (forrás:, szerző: Diliff. … "Megnyomnám a vészcsengőt" Egyre valószínűbb, hogy Magyarország elesik az uniós forrásoktól, és ha így lesz, Orbánnak nem marad más választása, mint kilépni az EU-ból – véli Ujhelyi István. A szocialista politikust arról is kérdeztük, miért adta fel pártelnöki ambícióit.
Kontrollált ez még? A fokozatos forintgyengülésnek tehát lehetnek támogatói, már csak az a kérdés, hogy nem aggasztó-e az, ha a 2020-ra belőtt (vagyis a 2019-es körüli) gyengülés az idén egyetlen hónap alatt bekövetkezett. Koncz Péter, az opciós befektetésekre szakosodott Axiom Alapkezelő portfólió-menedzsere szerint 2020 vélhetően nem a forint éve lesz, mert bár a magyar gazdaság kifejezetten jól teljesíthet az idén, de tényleg a forintban van az értelmezhető országok közül a legalacsonyabb reálkamat. A reálkamat megítéléséhez ugyanis nem az MNB 0, 9 százalékos alapkamatából érdemes kiindulni, hanem a 0, 1-0, 2 százalékos kamatszintből. Azt pedig azért mindenki érzi, hogy van abban valami furcsa, hogy olykor a magyar kormány olcsóbban finanszírozza magát, mint az amerikai. Így pedig nem csodálkozhatunk azon, hogy a forint lejjebb és lejjebb csúszik, és szemmel láthatóan az MNB-nek sincs késztetése arra, hogy ezt megállítsa. Arra azért érdemes figyelni, hogy a gyengülésben ne legyen semmi ugrásszerű, Koncz Péter plasztikus megfogalmazásával, ha három év múlva lesz 360 forint az euró, az oké, ha idén márciusban, az nagyon nem oké.
Érdekes fordulat történt a magyar gazdaságban. Újabban már nem Magyarország kér kölcsön a világ vezető bankházaitól pénzt, hanem a világ vezető bankházai keresnek forinthiteleket. Külföldi befektetők, még komoly amerikai hedge fundok is, ráálltak egy furcsa üzletre: eladósodnak forintban, és a pénzből más nemzetek államkötvényeit veszik meg. Az európai befektetők elsősorban cseh koronát, illetve norvég koronát vásárolnak, míg az amerikaiak főleg mexikói pesót. Móró Tamás, a Concorde Értékpapír vezető stratégája szerint "bár elsőre valóban jó távoli helyszínekről van szó, de van ebben az üzletben logika". Nagyjából hasonló gazdasági paraméterekkel leírható országokról van szó, csak amíg Magyarországon a 3 százalékos inflációhoz az intézményi befektetőknek 0, 1-0, 2 százalékos állampapírpiaci kamatszint jár, addig Norvégiában és Csehországban 1, 5-2 százalék, Mexikóban pedig akár 7 százalék. Erre a különbségre pedig érdemes úgynevezett carry trade üzletekkel rámenni, vagyis eladósodni forintban és a forintból más devizát venni.
Gyakran felmerül a kérdés, miért nem gyengül a forint sokkal jobban az euróhoz képest, mikor a magyar infláció sokkal nagyobb, mint az eurózóna inflációja. Józan paraszt ész szerint amennyivel nagyobb az infláció az egyik országban, annyival jobban kellene leértékelődnie a devizájának a másik ország devizájához képest, hogy az egymáshoz viszonyított értékük megmaradjon. 1999 augusztusában egy euró 254, 4 Ft volt. Ma 296 forint egy euró. Ez idő alatt az eurózóna inflációja miatt euróban az árak az 1, 33-szorosára nőttek, a forintárak Magyarországon pedig a 2, 09-szeresére. Vagyis az inflációt figyelembe véve ma egy eurónak 399 Ft-nak kellene lennie. Azonban ez messze nincs így, de vajon mi lehet az oka? Ennek magyarázata az úgynevezett Balassa-Samuelson hatás, aminek lényege, hogy a felzárkózó országokban a piaci kölcsönhatások miatt magasabb infláció alakul ki, azonban a devizájuk folyamatosan felértékelődik reálértelemben a fejlett piacok devizáihoz képest. Ennek oka, hogy a külkereskedelmi forgalomban részt vevő termékek termelékenysége elmarad a fejlett piacoktól (ezért hívják az országot felzárkózó piacnak és nem fejlettnek), de elkezd folyamatosan felzárkózni a termelékenység.
Az, amit te példáként hozol fel, az az árfolyamot befolyásoló tényezők közül az egyiknek (fizetési mérleg) egy szeletének (tőkemérleg) a szelete. Mivel a teljes téma sokkal terjedelmesebb annál, aminek az igényes kifejtését érdemes egy reddit kommentben megpróbálni, ezért egyetlen részletére reagálnék, amire konkrétan rákérdeztél, de azért fenntartom, hogy ez a nyúlüreg meglehetősen mély. Befektet valaki x millió eurót 400-os árfolyamon az még is hogyan fogja később felértékelni a forintot? Ha te Magyarországon fektetsz be, például működőtőke formájában (veszel egy telket, ráépítesz egy csarnokot, amihez anyag és élőmunka kell, majd fizetést adsz az alkalmazottaidnak és fizetsz a beszállítóidnak stb. ), azt te túlnyomó többségében forintban fogod tudni megtenni, hiszen a helyi gazdaság abban számol el. Tehát te itt már nem x millió eurót, hanem mondjuk x*400 millió forintot fektetsz be, amit úgy tudsz megtenni, hogy az x millió euródat előbb forintra váltod. Lám, máris keresletet támasztottál a forinttal szemben, forintot vettél és eurót adtál el.
A befektetők sem büntetnék ilyen könnyen a forinteszközöket, ha kilátásban lenne az eurómilliárdok beérkezése.