2015-ben az ÁFEOSZ-COOP Szövetség úgy döntött, hogy állami fenntartásba kívánja átadni iskoláját. Az iskola 2016. szeptemberében a Kecskeméti Szakképzési Centrum tagintézményévé vált, és a Lestár iskolával történt intézményi integrációt követően jött létre a két iskola jogutódjaként a Kecskeméti SZC Gróf Károlyi Sándor Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája. A tagintézményben ma több mint 700 tanulónk, közel 30, a Kereskedelem, Informatika, Közlekedés, szállítmányozás és logisztika, Közgazdaság, Ügyvitel ágazatokhoz tartozó tanulói osztályunk van. A képzések a magyar mellett angol és német célnyelven is folynak. Jelenleg az ÁFEOSZ iskola 3 alapító tagja is oktat – nevel a Károlyi iskolában, az iskolának 52 pedagógusa van. Az iskolai hagyományok megőrzésében nagy szerepe van a tantestületnek. Az iskolatörténet, a névadó és alapítók kultusza áll az iskolai hagyományőrzés homlokterében. Szent-Györgyi Albert Technikum - Kecskemét. Diákok és pedagógusok 2016-ban új otthonra, új családra találtunk. Az intézmény neve 2020. óta: Kecskeméti Szakképzési Centrum Gróf Károlyi Sándor Technikum
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Cím: 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1. Telefon: +36-76/513-513 Telefax: +36-76/513-538 E-mail:
A városban működő kollégium szintén "Berkes Ferenc" nevét vette fel. A két intézmény egymástól teljesen függetlenül, önállóan működött. A névadó választást az motiválhatta, hogy Berkes Ferenc a szövetkezeti mozgalom meghatározó egyénisége volt. Mint újságírónak, számos cikke jelent meg a napilapokban, a szövetkezeti mozgalom tevékenységével kapcsolatosan. 1978-ban került egy igazgatás alá az iskola és a kollégium. Ezzel lehetővé válik, hogy az iskola – a tanulói számára az igényeknek megfelelően elhelyezést biztosítson. 1987-től az iskola felvállalta a szakmunkásképzés feladatát is. Az első két évfolyamot a "Vendéglátóipari Iskolából" átvett osztályok alkották. Tudástár© | Kezdőlap. Ennek következtében az iskola neve is módosult: Berkes Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola, Szakmunkásképző Intézet és Kollégium lett. 1990-ben valamennyi állami városi oktatási intézmény a Városi Önkormányzat tulajdonába került. Ezáltal a "Berkes Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet és Kollégium" is.
Süti ("cookie") Információ Weboldalunkon "cookie"-kat (továbbiakban "süti") alkalmazunk. Ezek olyan fájlok, melyek információt tárolnak webes böngészőjében. Ehhez az Ön hozzájárulása szükséges. A "sütiket" az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, valamint az Európai Unió előírásainak megfelelően használjuk. Azon weblapoknak, melyek az Európai Unió országain belül működnek, a "sütik" használatához, és ezeknek a felhasználó számítógépén vagy egyéb eszközén történő tárolásához a felhasználók hozzájárulását kell kérniük. 1. "Sütik" használatának szabályzata Ez a szabályzat a domain név weboldal "sütijeire" vonatkozik. 2. Mik azok a "sütik"? A "sütik" olyan kisméretű fájlok, melyek betűket és számokat tartalmaznak. A "süti" a webszerver és a felhasználó böngészője közötti információcsere eszköze. Ezek az adatfájlok nem futtathatók, nem tartalmaznak kémprogramokat és vírusokat, továbbá nem férhetnek hozzá a felhasználók merevlemez-tartalmához.
A SZÖVOSZ iskola koncepcióját jellemezte, hogyelsősorban kollégiumot épített azért, hogylehetőséget teremtsen a vidéki gyerekekelhelyezésére, majd ezáltal iskolát is alapítson. Az akkori technikum az államosított Református Kollégiumban kapott két tantermet. 1956-ban, a forradalom után a volt pártiskolába helyezték át az osztályokat, melynek épületét 1957-ben az MSZMP visszavette. Az évek során a városban többször is helyet kellett változtatnia az iskolának. 1979-ig a Bajcsy Zsilinszky u. 1. alatti épületben, majd 1980-tól a "Kecskeméti Ó Kollégium" épületébe költöztették. A kollégium 1954-ben Nagykőrösön kezdte meg működését. A tanulóknak ez napi ingázást jelentett, amíg 1960-ban jelenlegi helyére költözött Az új épületben akkor száz tanuló elhelyezésére volt lehetőség. 1965-ben az épületre emeletet építettek, s így megkétszerezték annak befogadóképességét. Színvonalas kulturális tevékenység volt jellemző a Berkes Ferenc Kollégiumra. Régi fényképek, feljegyzések is tanúsítják, hogy a hatvanas években a város egyik "kulturális központjának" számított.
Ezek a "sütik" nem követik nyomon az Ön más weboldalakon folytatott tevékenységét. Az általuk gyűjtött információkban lehetnek azonban személyes azonosító adatok, amelyeket Ön megosztott. Célzott vagy reklám "sütik": Ezek segítségével a weboldalak az Ön érdeklődési körének leginkább megfelelő információt (marketing) tudnak nyújtani. Ehhez az Ön kifejezett belegyezése szükséges. Ezek a sütik részletes információkat gyűjtenek böngészési szokásairól. 5. Tartalmaznak a "sütik" személyes adatokat? A legtöbb "süti" nem tartalmaz személyes információkat, segítségével nem azonosíthatók a felhasználók. A tárolt adatok a kényelmesebb böngészésért szükségesek, tárolásuk olyan módon történik, hogy jogosulatlan személy nem férhet hozzájuk. 6. Miért fontosak a "sütik" az interneten? A "sütik" szerepe, hogy kényelmesebbé tegyék a felhasználók számára a böngészést, hiszen a böngészési előzmények révén állítja be a felhasználóknak a reklámokat, tartalmakat. A "sütik" letiltása vagy korlátozása néhány weboldalt használhatatlanná tesz.
Alexandriai Szent Katalin magyar nyelvű legendája a X. században készült, ez a XIII. században kiegészült a királylány megtérésének, még később születésének csodálatos históriájával: Régen a pogány világban egy Costus nevű jámbor király kincsekben bővelkedett, de nélkülözte a legértékesebbet, mert nem volt gyermeke, akire országát hagyhatta volna. Népét Alexandriába gyűjtötte és felszólította, hogy az ott felállított kőbálvány előtt a király kívánságának teljesítéséért imádkozzanak. Az imádság azonban nem hallgattatott meg. A király ekkor Görögországból, egy Alforabius nevű híres bölcset hívott meg, aki azt a tanácsot adta, hogy öntessen arany szobrot az egy istennek képével és hirdesse, hogy ő az istenek istene. Katalin napi népszokások - Regös Néprajzi Füzetek. A király követte a tanácsot és kilenc hónap múlva leánygyermeke született, akit Katalinnak nevezett el és tudós mesterekkel neveltetett fel. Amikor Katalin szépségben és bölcsességben tündöklő hajadonná serdült fel, atyja meghalt, így átvette az ország kormányzását. Egy alkalommal huszonnégy szűzzel, huszonnégy matrónával és száz lovaggal útra kelt, de éjszaka egy erdőben eltévedt.
Itt egy remetére talált, aki beszélgetés kzben megkérdezte Katalintól, miért nem megy férjhez? Katalin büszkén felelte, hogy nem talált magához méltó kérőt. A remete mosolyogva megjegyezte, hogy ő ismer egy hatalmas császárt, akinek a fia éppen hozzá illenék. Katalin kijelentette, hogy ő holtig szűz marad. Mire a remete felvilágosította, hogy a császár fiának az a tulajdonsága, hogy jegyesét örök szűzességben megtartja; anyja is szűz és a neki szolgáló lányok is szűzek. Ekkor Katalin szerette volna látni a császár fiát, a remete pedig elővett egy képet, mely a császár fiát és annak anyját ábrázolta, vagyis Szűz Máriát és Krisztust. Katalin napi szokások. Éjjel álmában megjelent Katalinnak a szent szűz Krisztussal, aki azonban elfordul tőle és anyja kérésének dacára elutasítja őt. Ezután Katalin ismét a remetéhez fordul, aki a keresztény vallásra oktatja és megkereszteli. Hazatérvén, álmában újra megjelenik neki Szűz Mária, ölében a gyermek Krisztussal, aki most már szeretetteljesen feléje hajol és gyűrűvel eljegyzi magának, majd megjósolja neki, hogy vértanúi halált fog érette szenvedni.
E határjellegből fakadólag Mihály napja a "kisfarsangnak" is nevezett időszak kezdete, amikor a nagy nyári munkák végeztével a régiek mulatozásba fogtak, bálazni kezdtek. A magyar történelemben szimbolikus, hogy a '48-as szabadságharc egyik fordulópontjaként a pákozdi győzelmet a frissiben toborzott honvédsereg éppen ezen a napon, mintegy az arkangyal segítségének köszönhetően aratta. "A nap a gazdasági évnek nevezetes őszi fordulója. Valamikor eddig legelt a Szent György napkor kieresztett marha a pusztán. Gyergyó hegyi pásztorai ezen a napon tartották a farkas ünnepet, hogy a jószágot hazaterelés idején megoltalmazzák az ordasok kártételétől. Katalin napi szokások d. Csíkménaság pásztorai szintén Szent Mihály napján térnek vissza a havasokról, és elhányják, számba adják, azaz télire gazdáik gondviselésére bízzák a jószágokat. Az áldomásra a gazdák és pásztorok együtt veszik meg a pálinkát. A gazdák kenyeret, a pásztorok pedig sajtot hoznak. A számadót főhelyre ültetik, fejére koszorút tesznek. A mulatság furulyaszó mellett, reggelig tart, amikor a pásztort ünnepélyesen, útközben táncolva kísérik haza.
Az előző időjósló mondás mintájára ez is működött fordítva is, vagyis ha Katalinkor nem süt a nap, akkor szép, napos időt várhatunk Karácsonyra. Dologtalanítás Az ország különböző részeiben is szokás volt, hogy Katalin napon nem dolgoztak, nem fogták be az állatokat, nem őröltek búzát, nem sütöttek kenyeret és nem látták el a halasztható mindennapos feladatokat. A különbség annyi volt csak, hogy az ország egyes területein a lányok, míg más területein a férfiak tartották magukat a dologtalanítási szabályhoz. Katalin Napi Szokások. Orgonaáztatás Katalin napkor több orgonaágat tettek egy edénye, és mindegyikre különböző férfi nevet írtak fel. A néphiedelem szerint az lesz a lány férje, akinek a nevét viselő ág kivirágzik Karácsonyra. Forrás:
Az ősz jeles napjai közül kiemelkedik Szent Mihály napja (szeptember 29. ) Kétféle tekintetben is ünnep: egyházi és gazdasági – természeti okon. Mihály arkangyal, egyházi tanítás szerint mennyei sereget vezérel, aki majd az utolsó ítélet harsonáját megfújja. Ő az emberi cselekedetek mérlegelője, a halottak másvilági útjának kísérőtársa. Őszi évnegyedelő nap. Európa-szerte ismert pásztorünnep. Katalin napi szokások sorozat. E napot a gazdasági év fordulójaként tartották számon az állattartók, és a Szent György-napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották vissza. A pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja volt. A Hortobágy környéki juhászokat Mihály-naptól Mihály-napig fogadták fel, így ez a nap volt számukra a legnagyobb ünnep, s mulatságokat, bálokat rendeztek. A cselédfogadás ideje is Szent Mihály volt. A Bács megyei Topolyán, ha valaki arra kényszerült, hogy költözködjék, azt mondták róla: "No ennek is már szentmihály van". A Szent Mihály-napi cselédfogadásról szól az alábbi csallóközi énekszöveg: "Mikor a szógát fogadják, Öcsémuramnak szólítják, De amikor már megkapták, Csak főtt krumplival táplálják. "