138. 1 tétel történelem római köztársaság válsága « Érettségi tételek. körül egy nagyobb felkelés alakult ki 200ezer rabszolga vesz részt, vezérüket (Eunus) királlyá választják, Rómának Kr. 132-ben sikerül levernie Gracchusok kisérletei Tiberius Gracchus Felvetődő problémák: parasztság tönkremenetele, plebs létszámának növekedése, rabszolgamunka elterjedés megoldás: parasztság régi állapotának visszaállítása javaslata: újítsák fel az ie. 367-es Licinius Sextius-féle föld-törvényt, mely szerint egyetlen polgár sem bérelhetett a meghódított állami közföldekből 500iugerumnál nagyobb területet. Az így megmaradt földeket 30 iugerumos parcellákba tömörítette volna és odaadta volna a tönkrementeknek.
a vetemények egy tized-, az ültetvényeknek egyötöd részét kellett beszolgáltatniuk. Az állattenyésztők részére is meghatározták, mennyit kell fizetniük a nagyobb és mennyit az apró marha után. Ezt azzal a számítással cselekedték, hogy az itáliaiak nagyon kitartónak ismert néptörzse szaporodjék, hogy így itáliai szövetségesei legyenek. De számításuknak éppen az ellenkezője következett be. A gazdagok szerezték meg ugyanis a nagy részét ennek a fel nem osztott földnek, s az idők folyamán egészen biztosra vették, hogy azt senki sem fogja tőlük elvenni. Történelmi források elemzése | Sulinet Tudásbázis. Ha a közelükben egy szegény embernek volt egy kis birtoka, azt részben szépszerével, pénzen, részben erőszakkal megszerezték, s így szétdarabolt, kicsiny földek helyett nagybirtokon gazdálkodtak. A földművelésre és állataik őrzésére rabszolgát vásároltak, mert attól tartottak, hogy a szabad embereket elvonja majd a katonai szolgálat a földműveléstől. De meg máskülönben nagy nyereséget is hozott nekik a szolgák gyermekeinek nagy száma, a rabszolgák ugyanis hadmentességük miatt nagyon elszaporodhattak.
Ennek következtében az előkelők rendkívüli módon meggazdagodtak, a rabszolgák száma a vidéken nagyon is gyarapodott. Itália szabad népessége azonban fogyott és tönkrement, hiszen szegénység, súlyos adók és örökös hadviselés kötelezettsége sújtotta őket. Akiknek nem kellett katonáskodniuk, azok is tétlenségre voltak kárhoztatva, mert a föld a gazdagok kezében volt, s azt a szabadok helyett rabszolgákkal műveltették. " (Appianosz római történetíró Kr. u. 90 k. 1. A római köztársaság válsága « Érettségi tételek. -170) '... A népet a katonai szolgálat terhe és ínség gyötörte. A hadvezérek a hadizsákmányt csak kevesekkel osztották meg; ugyanakkor a katonák szüleit vagy kicsiny gyermekeit, ha hatalmasabb szomszédjuk volt, elűzték otthonukból. [... ] " (Sallustius) "Egy consul Rómából Teanum Sidicinum városába érkezett. Felesége kijelentette, hogy a férfiaknak fenntartott fürdőben akar megfürödni. Erre Marcus Marius, a város legtiszteltebb polgára utasította a város egy elöljáróját, hogy a fürdőből távolítsák el az ott tartózkodókat. Az asszony azonban ismét szólt az urának, hogy a fürdőt nem elég gyorsan és nem elég tisztán adták át neki.
Saját és az ager publicusból kihasított nagybirtokokat, latifundiumokat alakítottak ki, melyeket, mint magántulajdonukat kezelték. A változásoknak egyértelműen a parasztság volt a kárvallottja. Ők alkalmi munkából, politikai joguk áruba bocsátásából tengődtek. 3, Egyre kevesebb szabad paraszt volt, egyre több rabszolga. Nagy számuk miatt itt is kialakult a klasszikus rabszolgaság, ezzel együtt természetesen növekedett a felkelések száma is. A parasztság tömeges tönkremenése hadkiegészítési válságot is előidézett, mivel a hadseregbe vagyontalanokat nem soroztak be, mert megbízhatatlannak tartották őket. A legyengült hadsereg egyre nehezebben lett úrrá a rabszolgafelkeléseken, s nehezebbé vált a határok védelme is. A társadalmi, gazdasági és politikai gondok megoldása érdekében Rómában különböző politikai csoportosulások alakultak ki. II) a) Tiberius Gracchus ie. 133-as év néptribunusaként földreform tervezetet dolgozott ki, mellyel helyre akarta állítani a parasztság gazdasági helyzetét, hogy csökkentse a szabadok közti politikai feszültséget, és megoldja a hadsereg kiegészítési gondjait.
A rendkívüli feszült politikai helyzetben született meg az I. triumvirátusként emlegetett hatalmi csoportosulás. I. triumvirátus I. 60-ban három vezető politikus, Pompeius, Crassus és Julius Caesar megállapodtak az együttműködésben. A három férfi titkos megegyezése azonban fölbomlott; Pompeius és Caesar polgárháborúja megmutatta, hogy a válság a végletekig kiéleződött. 49-ben Caesar döntött a hatalomátvétel mellett. 48-ban Pharszalosznál legyőzte Pompeiust. Az i. 48-44 közötti időben Caesar diktatúrája már a köztársaság válságának átmeneti megoldását jelentette. Az ellene i. 44. március idusán elkövetett merénylet azt mutatta, hogy a római társadalom ekkor még nem tudta elfogadni az egyeduralmat. Utóda, Octavianus ( Augustus) az általa kijelölt utat folytatta, és az egyeduralmi rendszerrel, a principatussal megoldotta a köztársaság válságát.
A katonák ettől fogva meghatározott zsoldot kaptak, 16 évi szolgálat után pedig földet. Így a római hadsereg immár hivatásos katonákból állt. A kiképzés alaposabb lett, a hadvezérek tekintélye és befolyása nőtt. A köztársaság válságának tényleges megoldása csak a hatalom centralizálásával mehetett végbe. Ez vezetett a diktatúrához. Sulla diktatúrája A diktatúra első formáját Sulla teremtette meg i. 82-79-ig. Mariusszal folytatott polgárháborút, majd i. 82-ben a szokásosnál szélesebb jogkörrel és időben sem korlátozva választották diktátorrá. Hírhedt " proscriptio "-ival ( a listára felvett személyeket bárki, bárhol megölhette) megsemmisítette politikai ellenfeleit. Az általa hozott törvényekkel a konzervatív erőknek, az optimatáknak és a senatusnak kedvezett. Hatalma a hadseregen alapult, diktatúrája tehát katonai diktatúra volt. I. 79-ben váratlanul lemondott a hatalomról. Miután Sulla diktatúrája nem oldotta meg, csak elmélyítette a válságot, ismét fellángoltak a politikai küzdelmek.
Sorsuk és körülményeik miatt gyakran fellázadtak (Pl. : Szicíliában). - Az államirányítás zavarai: A megnövekedett területű birodalom irányítását képtelen volt ellátni a köztársaság korai szakaszában kialakult római hivatalszervezet (magistratus), ezért akadozott az irányítás. Hatására: veszélybe került a birodalom működése. 2. A Gracchusok reformkísérletei: I. 133-ban Tiberius Gracchus néptribunus felújította a Licinius - Sextius-féle földtörvényt, mellyel korlátozta az állami földekből (ager publicus) bérelhető fterületek nagyságát. Célja: földosztás és a szenátori rend hatalmának korlátozása volt. A szenátus válasza: Tiberiust 300 hívével utcai verekedésben megölték Caius Gracchus (Tiberius öccse) i. 123-ban lett néptribunus. Intézkedései: A lovagokra kívánta bízni a bíráskodást a provinciákban, római polgárjogot kívánt adni az itáliai szövetségeseknek, és javasolta Karthágó újjáépítését, ezért a szenátus utcai verekedést provokált ahol Caiust 3000 hívével együtt megölték. A Gracchusok bukásának oka: nem állt mögöttük, jelentős számú támogató tömeg.
számítása esetén az [explicit költségek]? et és az elszámolható implicit költségeket is számításba kell venni. Ac milan meccsek 2016 Autó költség kalkulátor Idojaras kovaszna megye 10
Árbevétel: az explicit költségek + implicit költségek +gazdasági profit implicit költségek: elszámolható implicit+ el nem számolható implicit(normál profit) Árbevétel= 8400 +(800+1500)+ 2400= 13100 e FT b. ) Az összes gazdasági költség az összes explicit és implicit költség együttesen. Összes gazdasági költség =8400+2300= 10700 e Ft c. ) A számviteli költség magába foglalja az összes olyan költséget, amiről számlánk van, és ide számolható még az elszámolható implicit költség, ami nem más, mint az amortizáció. Számviteli költség= összes explicit költség+ amortizáció Számviteli költség=8400+800= 9200 e Ft d. ) A számviteli profitot megkapjuk, ha az árbevételből levonjuk a számviteli költségeket. Számviteli profit= árbevétel –számviteli költség Számviteli profit= 13100 -9200= 3900 e Ft e. ) Az implicit költségek két részre oszthatók: egy részük elszámolható, (ez a befektetett tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása, azaz az amortizáció), másik részük el nem számolható költségként(ez a normál profit, a mások által szokásos módon megszerezhető profit, ilyen a szokásos kamat, az iparági átlagprofit, vagy egy adott foglalkozási ág szokásos munkabére).
Azaz a tervezéssel és nyomon követéssel nem teszel ezzel mást, mint a saját likviditás odat segíted megtartani. A jövedelmezőségi mutatók segítenek abban, hogy könnyebben átlásd a költségek céged életére és eredményére gyakorolt hatását, a hatékonysági mutatók segítségével pedig arról kapsz képet, hogy mennyire jól használod az erőforrásaidat. Mennyit tudsz a vállalkozásokról teszt - Kezdő szint A gazdasági és számviteli költségek A számviteli költség: az összes explicit költség + a számvitelileg elszámolható implicit költség. Gazdasági költség: az összes költség (explicit + implicit összesen) Explicit költség Olyan költségek, amelyeket közvetlenül a cég fizet és ezt számlával vagy valamilyen bizonylattal is alátámasztja. Lehet akár fix, akár változó, de mindenképpen egy egyértelműen meghatározható összeg. Implicit költség Az implicit költség eket számlával nem lehet alátámasztani közvetlenül, így csak egy részük számolható el költségként. Közvetlen készpénz kiáramlással nem járnak. elszámolható költség: a számvitelileg is elszámolható implicit költség az amortizáció (értékcsökkenés) az el nem számolható költség lehet pl.
Implicit költségek két fajtája különböztethető meg. Elszámolható implicit költség: ilyen például a tárgyi eszközök éves amortizáció ja ( értékcsökkenés) (tárgyi eszköz beszerzés ről a beszerzés évében van számla, de több éven keres ztül számoljuk el a költség ét idő- vagy teljesítményarányosan). Az implicit költségek (implicit cost elements) olyan költségek, amelyek nem jelennek meg kifejezett pénzkiadásként, gazdasági értelemben mégis költségként kell számolni velük (például a tulajdonos munkájának költségével egy kiskereskedésben). ~: a számvitel esek költségei. amortizáció, ilyenek. meg van alternatívaköltség, amit még csak le se könyvel nek Kiadás - költség - ráfordítás... Likviditás: amennyiben nem fizikai formá ban vásároljuk meg az adott terméket, akkor a részvény ekhez nagyon hasonló módon a tőzsde i kereskedésben gyorsan és alacsony ráfordítás mellett (az ~ kel együtt is pár tized százalék). A továbbiakban nem teszünk különbséget explicit és ~ között. Költség alatt azok összességét ( gazdasági költség ek) értjük.
Jelenleg az az ár, amelyet a cég novemberben fizetett, elsüllyedt költség – ezt a számviteli költséget nem tudja megtéríteni. Néha a cégek az elsüllyedt költségek tévedésében szenvednek – vissza akarják téríteni a tényleges explicit költségeket, de ehhez mereven ragaszkodva kevesebb értékesítés implicit költségeihez vezethetnek. explicit költségek Egy explicit költség mérhető, és az eredménykimutatásban szerepel. Például, ha a cég új munkavállalót vesz fel, a fizetésük kifejezett költség lesz, amelyet a könyvelési mérlegbe vezetnek. A munkavállaló alkalmazásának kifejezett költsége évi 20 000 font lehet. De új munkavállaló felvétele implicit költségekkel is járhat. Például az új munkavállaló üdvözlése és a szükséges színvonalú kiképzése eltarthat a menedzser idejében, aki más feladatokat nem végezhet, miközben az új munkavállalókat kiképzi. Más példák kifejezett költségekre Új eszközök vásárlása, pl gépek, gyárak, munkavállalók felvétele – munkaerőköltségek alapanyagok vásárlása reklám vásárlása.