Lényeges összefüggés tapasztalható a kasza szélessége és a kaszálás sebessége között. Gazdasági szempontból minél szélesebb a kasza és minél gyorsabban halad a traktor, annál hatékonyabb az eszköz. Természetvédelmi szempontból azonban éppen ellenkezőleg, a kisebb szélességű kasza és a lassú haladás a megfelelő. NATURA 2000-es gyepterületekre vonatkozó előírások | Natura 2000. Ha pl. a traktor 4-6 km/h sebességgel halad kaszálás közben, akkor a vadriasztó lánc jelzése és a kasza odaérkezése között mindössze 2-3 másodperc telik el, ami a legtöbb faj számára nem elegendő a meneküléshez. Egy 6 m széles kasza esetében a felriasztott állatnak ennyi idő alatt 3-6 métert kell megtennie, míg egy 2 m széles kasza esetében csak 1-2 métert. A felrepülő madaraknak talán még a szélesebb kasza esetében is van esélye, de a növényzetben bujkáló egyedek vagy a vadriasztó lánc által lesöpört egyenesszárnyúak gyakorlatilag esélytelenek. Emiatt védett és Natura 2000 területeken 3 méternél szélesebb kaszák használata nem javasolt.
A Natura 2000 gyepterületek földhasználati előírásai 3. § (1) A gyepterületeket legeltetéssel, illetve kaszálással kell hasznosítani. (2) Gyepterületen csak szarvasmarha, juh, kecske, szamár, ló és bivaly legeltethető. (3) A gyepterület túllegeltetése tilos. (4) A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos. (5) Tápanyag-utánpótlás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kiszórása tilos. Gyepek használata | Kiskunsági Nemzeti Park. 4. § (1) A terület legalább 5, legfeljebb 10%-át – beleértve a természetvédelmi érdekből hatósági határozattal elrendelt eseti korlátozással érintett földterületeket is – kaszálásonként változó helyen kaszálatlanul kell hagyni. (2) A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. (3) Napnyugtától napkeltéig a gépi munkavégzés tilos. (4) 2 A Natura 2000 gyepterületeken területi természetvédelmi hatóságnak, helyi jelentőségű védett természeti területnek minősülő Natura 2000 gyepterület esetében a települési önkormányzat jegyzőjének, a fővárosban a főjegyzőnek az engedélye szükséges, amelyet természetvédelmi hatósági jogkörében eljárva ad ki: a) a nád irtásához, valamint b) az október 31. és április 23. között történő legeltetéshez.
Az emberi tevékenység (kaszálás, legeltetés, trágyázás) jelentős hatást gyakorol a gyep életközösségeire. Közvetlenül befolyásolja például a növényfajok számát, elterjedtségét, stb. Ahhoz, hogy a termelő minél tovább gazdálkodhasson eredményesen az adott gyepen, valamint a területhez kapcsolódó értékek (biológiai sokféleség, védett növények és állatok, tájkép) hosszú távon fennmaradjanak, természetkímélő területhasználati módszer kialakítása szükséges. A két hasznosítási mód, a legeltetés és a kaszálás, valamint azok különböző megoldásai eltérő hatással vannak az élővilágra. Legeltetés Társaságunk a juh, szarvasmarha és hucul ló állomány legeltetésével kezeli gyepterületeit. Natura 2000 gyep kaszálás de. A legelőként hasznosított természetközeli gyepek életközösségei a hosszú ideje tartó legeltetés hatására alakultak ki, olyan gyepszerkezet jött létre, amely elsősorban a rövid füvű illetve a kopárabb talajfelszínt igénylő madár és rovarfajoknak kedvező. A legeltetés révén általában nagyobb szerkezeti változatosság alakul ki, mint a kaszálás nyomán.
ʺA Szent László Legenda nem azonos az ugyanezzel a névvel megismert falkép ciklussal. A Szent László Legenda László király szentté avatásához készített, hitelesített leírás az életében és halála után történt csodás eseményekről. A Szent László legenda néven is mert falkép ciklus egy olyan eseményt tár elénk, amely László herceg életének egy – a magyarság számára kedves – eseményét dolgozza fel. A népi emlékezetben a történet inkább mesei elemekkel maradt fenn, ám ezek az elemek tették a népmesékhez hasonló módon értelmezhetővé László herceg (királyfi) történetét. Nem véletlen, hogy ez a történet a szentté avatási legendába nem került be, ám krónikáink tartalmazzák. Az István király halála utáni 37 év eseményein lépjünk át, míg (Koppány unokája) László, Béla király fia, lett a magyarok királya. Azaz álljunk meg egy történet kedvéért az 1068-as évnél, amikor a krónikák szerint a fehér kunok kelet felől betörtek az ország ba. A kunok ellen Salamon király a két királyi herceggel, Gézával és Lászlóval együtt indult hadba, és a teljes kun sereget megsemmisítették.
Században az ország egész területén és minden rétegben népszerű lehetett ez a jelenetsor, aminek lovagi vonatkozásai alkalmasak voltak arra, hogy egyes esetekben a megrendelők udvari kapcsolatait jelezzék. A székelyderzsi templom Szent László ciklusa, 1419 Nagyításért kattintson a képekre Szerző: Szakács Béla Zsolt Forrás: Bellák Gábor – Jernyei Kiss János – Keserű Katalin – Mikó Árpád – Szakács Béla Zsolt – Magyar művészet (80-81. oldal Corvina Budapest, 2009 ISBN: 9789631358711 A Kiadó engedélyével
A magyarság emlékezetében azonban Koppány, Szent István, Szent Imre herceg, és Szent László napjainkig fennmaradt. Számtalan azon helyek sora, ahol történetek élnek ma is cselekedeteikről, nevükhöz fűződő eseményekről. Helységek nevei is őrzik emléküket. A nép szívében élő emlékek legtöbbje Szent Lászlóhoz fűződik. Csodás cselekedeteit a népi emlékezet máig őrzi. Szomjazó katonáinak vizet fakasztott a sziklából. Éhező katonái elé – kérésére – szarvas csordát terelt a segítő Atyaisten. Tordánál hegyet választott ketté könyörgésére az Úr, hogy megmentse Őt az üldözők elől. Szent László pénzét a Bakonyban élő monda szerint a magyarok szórták az őket üldöző kunok elé, és amíg a pénzt összeszedték az üldözők, a magyarok megmenekültek. Az elszórt pénz pedig László könyörgésére kővé vált. Torda környékén a történetet fordítva ismerik. E szerint a menekülő kunok szórták el az arany és ezüst pénzeket, melyet a magyarok szedtek össze. A kunok a pénzszedegető magyarokra támadtak volna, ám Szent László könyörgésére a pénz kővé vált.
Harci vágytól féke habzik, Kapál, nyihog, lángot fúvall; László a nyeregbe zörren S jelt ad éles sarkantyúval; Messze a magas talapról, A kőlábról messze szöktet; Hegyen-völgyön viszi a ló A már rég elköltözöttet. Egy ugrás a Kalvária És kilenc a Királyhágó; Hallja körme csattogását A vad székely és a csángó: Ám a lovat és lovagját Élő ember nem láthatja, Csodálatos! - de csodákat Szül az Isten akaratja. - Három teljes álló napig Vívott a pogánnyal Laczfi; Nem hiányzott a székely szív, De kevés a székely harcfi Míg a tatár - több mint polyva, Vagy mint a puszták fövénye - Sivalkodik, nyilát szórja, Besötétül a nap fénye. Már a székely alig győzi, Már veszélyben a nagy zászló, De fölharsog a kiáltás: "Uram Isten és Szent László! " Mint oroszlán, ví a székely, Megszorítva, nem megtörve... Most a bércen láthatatlan Csattog a nagy ércló körme. "Ide, ide jó vitézek! " Gyüjti népét Laczfi Endre: Hát egyszer csak vad futással Bomlik a pogányság rende; Nagy tolongásnak miatta Szinte már a föld is rendül; Sok megállván mint egy bálvány, Leragad a félelemtül.
– 2006. március 5. Szerk. : Fejős Zoltán. Budapest, 2006. Kerny Terézia: Historia Sancti Ladislai. A kerlési ütközet ábrázolásairól. In: Történelem – kép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából. Magyarországon. Mikó Árpád–Sinkó Katalin. Budapest, 2000. 188–195. László Gyula: A Szent László-legenda középkori falképei. Budapest, 1993.
A fővárosban sokkal intenzívebben tudott bekapcsolódni a szellemi életbe, részt vett az 1896-os ezredéves kiállítás munkálataiban, de az 1900-as párizsi világkiállításra is tervezett műveket. Széleskörű művészeti, tudományos és közéleti kapcsolatokat ápolt, alapító tagja volt a Magyarországi Néprajzi Társaságnak, de tevékeny szerepet vállalt a Régészeti és Embertani Társaságnak, a Magyar Történelmi Társulatnak, illetve belépett a Magyar Turáni Társaságba. 1931. március 31-én hunyt el Budapesten, búcsúbeszédét egykori tanártársa, Balanyi György tartotta. Huszka József már említett gyűjtőútjai során pótolhatatlan emlékeket mért fel. 1882-ben ismerkedett meg Nagy Gézával, aki 1881-ben lett a sepsiszentgyörgyi múzeum őre. Ő korábban a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárában dolgozott, Rómer Flóris szárnyai alatt. Egyébként a magyar régészet atyja is foglalkozott a középkori falfestészettel, 1874-ben jelentette meg Régi falképek Magyarországon című művét. Huszka és Nagy kutatási koncepciójára Ipolyi Arnold is nagy hatást gyakorolt, a pap-tudós a szepesváraljai freskónak szentelt egy külön munkát.