Gitár akkordok Gitar akkordok Zongora akkordok lefogása Mandolin akkordok Bogányi zongora /Angol kottákban a dúr akkord a dúr skála (major scale) röviditéseként Cma, a moll akkord Cmi (minor). A hangjegyes ábrázolás egyenértékű a kotta fölé írt akkordjellel, tehát ha "c" betűt látunk a kotta felett, akkor a fenti hangokat kell lefogni egyidejűleg. Megkülönböztetünk fő hármashangzatokat: ezek a c, f, és g hangokra épülő akkordok, és mellék hármashangzatokat: d, é, a-ra épülők. A fő akkordok, a csak fehér billentyűt tartalmazó (dúr akkord esetében) C, F, és G DÚR akkkordok, ezek a legkönnyebbek. A "szimmetrikus" kinézetük miatt könnyen megtaláljuk őket a billentyűzeten, és könnyű őket lefogni is. Fő hármashangzatok a billentyűzeten A moll akkordok esetében viszont a főhangokra épülő hármashangzatok tartalmaznak fekete billentyűt ( a mellék hármashangzatok pedig nem). A mellék hármashangzatok a ( dúr akkordok esetében), a D DÚR, E DÚR, A DÚR már tartalmaznak fekete billentyűt, nehezebb őket lefogni.
Fogalom, művészet, chords., feláll, zene, becsuk, zongora Kép szerkesztő Mentés a számítógépre
Az a hír, hogy a 2002-es Amszterdamban a Van Gogh Múzeumból ellopott két festmény Nápolyban történt. A Scheveningenben (1882) és a Nuenenben (1884/85) a református egyházból kilépő kongregációban eltöltött tájakat ellopták, amikor a tolvajok az épület tetőjén keresztül léptek be a múzeumba, ami lehetővé tette számukra, hogy múltbeli biztonságot és kamerákat észleljenek. Két művészeti tolvaj, Octave Durham és Henk Bieslijn, 2004-ben elítélték a lopást, és négy év börtönbüntetésre ítélték, miután a rendőrség felfedezte DNS-jét a helyszínen. A hatóságok soha nem tudták nyomon követni az ellopott dolgokat, amíg nem kaptak szándékot a gyanús kábítószer-kereskedőtől, Mario Cerrone-tól, aki együttműködött a nápolyi bűnügyi szindikátussal, a Camorra-val. A nyomozók a festményeket egy olyan épületben tapasztalták, amit keresnek, miután a múlt héten a bíró elrendelte a Camorra Amato-Pagano klán eszközeinek lefoglalását. Az olasz államügyészség kérésére a visszanyert festményeket ellenőrző kurátor arra a következtetésre jutott, hogy azok valóságosak.
A 19. század második felében élt Vincent Van Gogh élete, mondhatni, tipikus festőlét volt. Kompromisszumokat nem ismerő, szélsőséges, szenvedélyes ember volt, aki életében pusztán egyetlen festményét tudta értékesíteni. A holland Van Gogh hagyatékában 850 festményt találtak, az utókor pedig dollármilliókért vásárolja darabjait. Számos festményének helyszíne pedig ma is jól beazonosítható. Van Gogh: akkor és most fotók Vincent van Gogh több mint egy éven át élt a francia Arles városában. Itt készítette talán leghíresebb műveit - és sajnos a posztimpresszionista művész legsúlyosabb mentális zuhanása is itt következett be, mely a bal fülének levágásában tetőzött. A következőkben ezekből festményekből is mutatunk néhányat. A képpárok jobb oldalán pedig azt láthatod, napjainkban hogy néznek ki azok a helyszínek, melyeket a művész megörökített.
Az erős biográfiai alátámasztások nagy érzelmi értékű munkát jelentenek, és ez az egyetlen festmény a kollekcióban még az eredeti hordágykeretben. A keretet a festék fröccsenése borítja, mert úgy vélték, hogy Van Gogh megtisztította a keféit. Még nem ismert, mikor térnek vissza pontosan a munkák, mivel a festmények bizonyítékként szolgálnak a következő büntetőügyben. Amikor megtörténnek, visszatérnek a Van Gogh-i gyűjteményhez a múzeumban, amely kiállításokat, vezetett túrákat, műhelyeket, gyermeki tevékenységeket és rendezvényeket szervez.
A tünetek alapján modern pszichiáterek rengeteg diagnózist felállítottak, ezek között skizofrénia, bipoláris zavar, és temporális lebeny epilepszia is szerepelt. A bal fülcimpáját lemetsző, kimerítő idegrohamot kapó festő harminchat éves korában önként bevonult kezelésre a Saint-Paul-de-Mausike elmegyógyintézetbe, Saint-Rémy-de-Provance-ba. Csúnya, de érzékletes szóval élve tébolydába vonult. Tébolyító is volt számára a bezártság, de alkotott szakadatlan tovább. Az intézményben közel egy évet töltött, életműve sok jelentős darabjá t itt alkotta. Itt festette meg a Csillagos éj képét is. Izgatott látomás A Csillagos éj (1889) egy éjszakai tájkép csillagos égbolttal, ciprusfával, falu látképével, a háttérben hegyekkel. A képen a felhők örvénylő formálja uralja az égboltot. Az égbolton végsőkig feszített, kozmikus drámai esemény játszódik le. Óriási csillagok fénykoszorúja szakítja át a misztikus éjszakát. A Hold mintha egyesült volna a Nappal. A horizonton széles fénysáv húzódik, talán a Tejút.