Múzeumi teadélután-"Budapest, a kávéváros" 2. rész / Vendég: Saly Noémi | Bajor Gizi Színészmúzeum, Budapest, BU | June 2, 2022 Schedule Thu Jun 02 2022 at 03:00 pm Location Bajor Gizi Színészmúzeum | Budapest, BU Advertisement Múzeumi teadélután-kiállításaink testközelben "Budapest, a kávéváros" 2. rész "A kávéháztörténet a régi budapesti élet elbűvölő esszenciája. " Vendégünk: Saly Noémi irodalomtörténész, Budapest-történész Belépő: 1000 Ft/felnőtt; 12. kerületi lakosoknak 500 Ft Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Where is it happening? Bajor Gizi Színészmúzeum,, Budapest, Hungary, Budapest, Hungary Event Location & Nearby Stays: Host or Publisher Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
"Bajor Gizi színésznő egykori villaépületét és kertjét vesszük birtokba, hogy a színházi világ megannyi kulisszatitkával ismerkedjenek a gyerekek" – áll az OSZMI felhívásában. Téma: a színház világa A-tól Z-ig (jelmez/maszk/díszlet/bábkészítés, mesefeldolgozás, kreatív és fejlesztő drámajátékok) Helyszín: Bajor Gizi Színészmúzeum, 1124 Budapest Stromfeld Aurél u. 16. Turnusok: I. 2022. július 25-29. II. augusztus 8-12. Korosztály: 7 – 12 év A gyerekeket naponta 8. 30 órától fogadjuk és 17. 00 óráig biztosítjuk az ügyeletet. A foglalkozások 9-16 óra között zajlanak. Részvételi díj: 32 000 Ft/fő turnusonként (programok, tízórai, ebéd és uzsonna) Befizetés határidő: 2022. június 15. További információ és jelentkezés: Szebényi Ágnes (06 30 317 1671) () Szeretettel várják az érdeklődő gyerekeket!
Bajor Gizi mindent megtett, hogy védenceinek ne essék bántódása, többek között itt vészelte át Budapest ostromát a neves író, Tamási Áron is. A felszabadulást nem követte házastársi idill. Ugyan a gyászjelentésben kettős öngyilkosság szerepelt, a nyomok arra utalnak, hogy 1951. február 12-én az agykéregsorvadásban szenvedő férj meggyilkolta feleségét, majd önmagával is végzett. A neves napilapok kezdetben csak váratlan, tragikus eseményként számoltak be a hírről: a Magyar Nemzet másnapi száma gyógyíthatatlan betegséget közölt – tévesen – halálokként. A közvéleményt is lesújtotta Bajor Gizi tragédiája. A Magyar Nemzet nem győzte dicsérni gyászoló soraiban: "Rendkívüli művészi egyéniség volt: színészi skáláján a tragikustól a komikusig, az emelkedett, nemes pátosztól a közvetlen, meleg, emberi humorig úgyszólván minden hang képviselve volt, s minden hang tökéletesen. " Amint valami véget ér, mindig születik valami új. Ebből a pozitív szemléletből eredhetett Gobbi Hilda, a színésznő pályatársának elhatározása, hogy múzeumot alapítson a művésznő emlékére – amint értesült a letaglózó hírről, máris ötletének megvalósításába fogott.
A rendelkezésre álló tér így is véges volt, ezért hosszas mérlegelés után Jászai Mari és Márkus Emília kapott önálló emlékszobát (természetesen Bajor Gizi mellett). A gyűjtés évről évre folytatódott, miután az intézmény 1953-tól már az Országos Színháztörténeti Múzeum kötelékében működött tovább. Megőrzésre felajánlott tárgyak gyűjtése, 1981 (Kép forrása: Fortepan/ Szalay Zoltán) Gobbi Hilda nem kerülhette meg a kérdést, hogy esetleg nem gondol-e arra, hogy ő maga is helyet kaphat az általa megálmodott szentélyben. Halála előtt néhány hónappal Juszt Lászlónak azt felelte, hogy volt egy virágokkal teli üres folyosó, amelyet régóta fel akart tölteni színésztársai emlékeivel. A felvetése után munkatársai fanyalogtak – hogy miért, az közel sem megoldhatatlan rejtély: "Mert engem akartak oda bepaszírozni, de majd csak találnak valami lukat" – mondta a színésznő, aki önmagáról halála után csak egy fényképet helyezett volna el az emléktérben. Arra a kérdésre, hogy a következő színészgenerációnak hol lesz majd helye, azt a reményét fejezte ki, hogy az utókor nem hagyja veszni emléküket.
Ötmillió forintos kikiáltási árról indulva végül 10 millió forintért kelt el Radnóti Miklós klasszikusának, a Járkálj csak, halálraítélt című versnek egyetlen fennmaradt kézirata a Központi Antikvárium péntek esti árverésén. Az aukción a kézirat mellett autográf levelek, műfordítások, fényképek és különleges Biblia-kiadvány is szerepelt. Bálinger Béla üzletvezető elmondta, hogy a Járkálj csak, halálraítélt című művet a 20. század egyik legfontosabb versének tartja. "Tehát ez önmagában egy szenzáció lenne, ám ami ezt igazán különlegessé teszi, hogy van benne egy átsatírozott sor. Radnóti Miklós: Járkálj csak, halálraítélt! (elemzés) – Oldal 2 a 3-ből – Jegyzetek. Ugye, azt kell tudni Radnótiról, hogy piszkozatot nem őrzött meg. Tehát az ő alkotói folyamatát nem nagyon lehet reprodukálni, mert minden piszkozatot megsemmisített" – mondta: az aukciós tétellel egy halhatatlan mű születésének utolsó mozzanatát ismerheti meg az utókor. Az antikvárium munkatársainak sikerült megfejteniük az átsatírozott verssort. Bálinger Béla kiemelte, hogy az eredeti verzióban a költő "villannak holnap a kaszák" sort írta, de végül ezt kisatírozta, és megszületett a végleges szöveg: "ejtik árnyuk a vadlibák".
Bármilyen furcsa, ez a kezdetben a halállal való szembenézésről, később a csak azért is küzdésről szóló dráma egyszer csak átmegy valamibe, ami miatt fentebb a karriertörténet szót említettem. A téma immár az lesz, miként lehet átverni határőrt, adóhatóságot, egészségügyet és közlekedési rendőrt. Észre se vesszük és már egy feelgood movie-nál járunk, ahol a srácok egy motelszobából irányítva a bizniszt virítják a lóvét. Az év két legnagyobb alakítása Ha karakterfejlődésről akarunk beszélni, akkor természetesen adja magát az a látszólag bejáratott módszer, hogy a homofób cowboy előbb megszűnik undorodni transzvesztita sorstársától, majd egészen haveri kapcsolatot alakít ki vele. Ami miatt pedig külön kiemelem ezt a vonalat, hogy kettejük viszonya végig elismerésre méltóan nélkülözi a didaktikát, s marad realisztikus. Nincs sehol elgondolkodó-bűnbánó tekintet, amikor a cowboy rájön, hogy na jó, mégis csak rendes fickók ezek a melegek. Woodroof végig ridegen, legfeljebb idővel egyre tisztességesebben viselkedik – immár – üzlettársával, sosem hagyva ki alkalmat, hogy éreztesse vele, ki áll a tápláléklánc tetején.
Az őszi természet világa is ellenségessé vált, az egykori szépségnek és idillnek nyoma sincs már, napsütés helyett hideg jön az égből (" az égről hideg sziszeg le ": a sziszegés a kígyó képét hívja elő, a bűnt idézi fel). A fűszálak nem selymesek, merev és rozsdás tőrökké változtak. Hogyan lehet élni ebben a kilátástalanságban? Milyen magatartást vegyen fel az ember, a költő? Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3