Képes Júlia, előszó Szabics Imre; új, bőv. kiad. ; Talentum–Akkord, Bp., 2001 ( Talentum diákkönyvtár) Richard Wagner: Tristan és Isolde. Cselekmény három felvonásban, 1865. Szövegkönyv a motívumok feltüntetésével; ford. Jánszky Lengyel Jenő, sajtó alá rend., motívumok, kottapéldák összeáll. Király László és Molnár Eszter; Wagner Ring Alapítvány, Bp., 2013 Borka Zuzsanna: Trisztán és Izolda regéje. Rímes barangolás; Kornétás, Bp., 2014 Források Szerkesztés További információk Szerkesztés Gottfried von Strassburg: Tristan (német)
Az operában sok más ilyen pillanat is van. A feszültség végigkíséri az egész operát. A történet egy olyan feszültségről szól, amely csak a halálon keresztül tud megnyugodni. Prelúdium és Liebestod A Prelúdium és Liebestod a nyitány és Izolda 3. felvonásbeli áriájának Wagner által feldolgozott koncertváltozata, amelyet 1862-ben adtak elő először, még az opera 1865-ös ősbemutatója előtt. A Liebestod előadható tisztán zenekari változatban, vagy úgy, hogy a szoprán énekli Izolda életre keltett Trisztánról szóló látomását.
Trisztán – breton királyfi a középkori mondákban. Apja Riwalen volt, anyja Blanchefleur cornwalli hercegnő. Korán árván maradt, és mert apját bitorló ölte meg, a tőle való félelem miatt Raul, Riwalen híve saját gyerekeként nevelte fel ~t, kilétét még őelőle is titkolva. A lovagi tudományokban az ifjút a bölcs Kurwenal képezte ki. Ifjú korában ~t viking kalózok rabolták el; ő megszökött és Cornwall partjaira, Marke király várába, Tintagelbe jutott. A király nagyon megkedvelte; utóbb megérkezett udvarába Raul és Kurwenal, akik az eltűnt ifjút kutatták, s Marke megtudta tőlük, hogy ~ az ő húgának a fia, s így még inkább szívébe fogadta. ~ ekkor szülőföldjére hajózott, megölte a bitorlót, majd Rault tette meg királynak, ő pedig visszatért Tintagelbe; Kurwenal hű csatlósként haláláig szolgálta őt. ~ ezután párbajban megölte az óriás termetű ír Morholtot, aki gyermekadót akart behajtani az országon; maga is megsebesült, de sebe nem gyógyult. Kilétét titkolva, Tantrisz néven Írországba ment, s a királyné ott varázstudományával meggyógyította.
Farkas Bertalan előtt és után Az Interkozmosz program keretében összesen 25, tudományos műszerekkel felszerelt kutatóműholdat bocsátottak fel 1969 és 1991 között, és több sikeres űrrepülést is végrehajtottak a részt vevő országok kozmonautái, akik rendre Szojuz űrhajókkal jutottak el a Szaljut–6 űrállomásra. Először 1978. február 3-án a csehszlovák Vladimír Remek repülhetett a világűrbe, akit még azon a nyáron a lengyel Mirosław Hermaszewski, majd a keletnémet Sigmund Jähn követett. A magyar űrhajós, Farkas Bertalan – akit 1977-ben választottak ki a nemrég elhunyt Magyari Bélával együtt – 1980. május 26-án jutott fel az űrbe. Magyar Űrkutatás Legfontosabb Eredményei – A Magyar Űrkutatás Hírei. Felkészült: Farkas Bertalan Fotó: MTI/Németh Ferenc A magyar kutatók az Interkozmosz-együttműködés kereteit is bőven kihasználták. A program központja az MTA Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) részecske és magfizikai főosztályán volt, itt készült az első magyar űrberendezés, az 1970-ben felbocsátott Vertyikal–1 rakétaszondán elhelyezett Tánya nevű műanyag fóliás, passzív mikrometeorit-csapda.
Így a sikeres kutatások valóban egy világszínvonalú kutatási eredmény megvalósulásához vezethetnek. A Nemzetközi Úrállomáson a fémhabok súlytalanságban való viselkedését vizsgálják majd – az elért eredmények a földi technológia kidolgozásban is komoly segítséget jelentenek a jövőben. A berendezés utolsó tesztjeit 2009. Magyar Űrkutatás Legfontosabb Eredményei | Sg.Hu - Az Űrkutatás Eredményei A Mindennapokban. augusztus 4–5-én Dunaújvárosban végzik. Ha ezek a tesztek is sikeresek, a kísérletet a tervek szerint 2009 decemberében viszik fel a Nemzetközi Űrállomásra. A projekt finanszírozásának két része van. A kísérleti berendezés megépítésének finanszírozását teljesen egészében a PECS program állja; a világűrbe juttatás költségének 50%-át az EU az ESA által még az Európai Unió 6. K+F Keretprogramban elnyert támogatásból biztosítja, a másik 50%-ot ugyancsak a PECS programból biztosítja az NKTH. A FOCUS kísérlet világűrbe jutása mellett további jelentős magyar siker, hogy az ESA hozzájárult ahhoz, hogy a berendezés űr-kvalifikációjához szükséges utolsó teszteket Magyarországon (Dunaújvárosi Főiskola) végezzék, az ESA által kiküldött szakemberek felügyelete mellett.
Nagy Ernő: Az űrkutatás eredményei (Gondolat Könyvkiadó, 1964) - Az egyéb alkalmazásokról szólva kitért a mezőgazdasági felhasználásra is, amelynek keretében a műholdak segítségével történik a termésbecslés, a parcellák ellenőrzése. "Mindezért korábban ki kellett menni a földekre, ma a számítógép a műholdfelvételeket használva állapítja meg, hogy az adott területen miből mennyi terem. Az EU mezőgazdasági pályázatainak elbírálási alapját szintén a műholdfelvételek elemzése szolgáltatja" - mondta az űrkutatási iroda igazgatója. Mint megjegyezte, a műholdak nagyfelbontású felvételei felhasználhatók erdőtüzek, folyami szennyeződések, árvizek és belvizek pontos kiterjedésének meghatározására is. Both Előd kiemelte a műholdas helymeghatározást is. Mint mondta, a GPS (Global Positioning System) használata hazánkban is egyre inkább elterjedtté válik. A helymeghatározás a járművek mozgásának pontos követésén túl a földrajzi pontok kimérését is megkönnyíti, de mérhetővé teszi például a lemeztektonika okozta magyarországi kéregmozgást is - mutatott rá.
Ezt követően hosszú ideig sokkal kisebb intenzitású volt a magyar részvétel az űr meghódítását célzó programokban, mivel az államosított magyar tudomány kénytelen volt egészen más prioritásokat követni. Uránia Csillagvizsgáló, a távcsőnél Kelemen János csillagász Fotó: Fortepan/Urbán A Hold-radar kísérletét végrehajtó csoport szétszóródott, Bay Zoltán pedig Nyugatra távozott. Ugyanakkor a korábban emigrált tudósaink annál fontosabb szerepet játszottak az amerikai űrprogramban: elég csak a rakétatechnológia, az aerodinamika, sőt a műholdtervezés úttörőjére, Kármán Tódorra gondolni, vagy a General Motors magyar kutatómérnökére, Pavlics Ferencre, aki az első holdjárót tervezte. Az itthon maradt magyar tudósok helyzete már nem volt ennyire rózsás. A Szovjetunió katonai-stratégiai jelentőségűnek gondolt űrprogramja Sztálin idején a kiválasztott és szigorúan ellenőrzött (no, meg a tisztogatásokat túlélő) szovjet tudósok privilégiuma volt, akiket az 1950-es évek elejéig több száz német szakember segített, korántsem önként.