Arany Oldalak a Facebookon Arany Oldalak a LinkedIn-en Copyright © 1992-2021 Arany Oldalak - MTT Media Kft. Minden jog fenntartva.
Ajánlom őket elkerülni! Tovább
Kézikönyvtár Magyar életrajzi lexikon I Imrédy Béla Teljes szövegű keresés Imrédy Béla (Bp., 1891. dec. 29. – Bp., 1946. febr. 28. ): politikus, miniszterelnök. Jogi tanulmányai után pénzügyi gyakornok, 1919-től 1921-ig a pénzügymin. -ban teljesített szolgálatot. 1921-ben a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének (TÉBE) titkára, 1924-ben főtitkára lett. 1926-tól a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ig. helyettese, 1928-tól ig. -ja. Részt vett több jelentős nemzetközi gazdasági konferencián. 1932. okt. 1-től 1935. jan. 6-ig a Gömbös-kormány pénzügyminisztere, felsőházi tag. Lemondása után a kormányzó az MNB elnökévé nevezte ki. Zsidó volt az antiszemita miniszterelnök | 24.hu. 1938. márt. 9-én közgazdaságügyi tárcanélküli miniszter, 1938. máj. 14-én miniszterelnök lett. aug. -ban Horthyval együtt Hitlernél tett látogatást a Csehszlovákia elleni agresszió előkészítése végett. Miniszterelnöksége alatt hozták az I. bécsi döntést (1938. nov. 2. ). Számos reakciós törvény fűződik nevéhez (1938: XV. tc. – az első zsidótörvény; 1938: XVI. – az ötös tanácsok felállítása; 1938: XVII.
Már kinevezése után tartott rövid rádiónyilatkozatát is rögzítette a Magyar Film Iroda csakúgy, mint a Felvidék egy részének visszacsatolásakor tett szózatát 1938 novemberében. Politikai pályafutásának egyik kulcspillanata és egyben fordulópontja volt az általa létrehozott Magyar Élet Mozgalom zászlóbontása 1939. január 6-án, melyet a kamerák is megörökítettek. Az orosz frontot megjárt magyar katonákat soraiban tudó Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség 1944-es gyűlésén elmondott beszéde már a végjáték kezdete volt. 1946. február 4-én a magyar népbíróság golyó általi halálra ítélte. Imrédy Béla | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár. A Zeneakadémián megtartott tárgyalásáról készült rövid bejátszást már a Mafirt Krónika készítette. video • Publikálva: 2014. 08. 18. 10:28 • Címke: történelmi arcképcsarnok
Ezt követte a terület magyar megszállása, már Teleki Pál miniszterelnöksége idején, amely létrehozta a második világháború kitörése után nagy jelentőségűvé vált magyar-lengyel határt. A Kárpátalján élő népek, mindenekelőtt a többséget alkotó ukránok magyar identitásának megerősítése már a 19. század végén foglalkoztatta a magyar politikusokat. Többek között ezt a célt is szolgálta az Egan Ede miniszteri biztos által szervezett "Hegyvidéki akció", ami a kisparaszti gazdaságok megsegítésére, szövetkezeti formában történő támogatására, és a helybeli, nagyszámú zsidóság "gazdasági hatalmának" korlátozására irányult. Lényegében ez volt a magyar politika célja 1938-39-ben is, vagyis a kárpátaljai, amúgy szintén nyomorúságos körülmények élő zsidó kereskedők és kocsmárosok kisajátított vagyonával akarta megerősíteni az ukránok magyarságát, illetve a ruszin, vagy rutén nemzeti tudatot. A kárpátaljai "magyar uralmat" kezdettől jellemezte a történelmi Magyarország Trianonban elvesztett területeinek visszaszerzése és a zsidóüldözés.
Nem szellemi fölényüknek, hanem összeköttetéseiknek, a társadalom egészét átszövő kapcsolataiknak volt köszönhető az értelmiségi pályákon a zsidó nyomasztó túlsúly. Ezen a helyzeten kívánt segíteni az első zsidótörvény, amely a zsidókkal szemben a többi nemzetiséghez viszonyítva nem volt hátrányos diszkrimináció, hiszen az összes többi nemzetiség (németek, szlovákok stb. ) a statisztikailag meghatározott számarányuk szerint lettek korlátozva az értelmiségi pályákon, egyedül a zsidók maradtak felülreprezentálva, hiszen a 20%-os elhelyezkedési lehetőség magasan felülmúlta a 6%-os statisztikai arányszámukat! Imrédy miniszterelnöksége alatt, 1938. szeptember 30-án írták alá a Müncheni Egyezményt, s ennek nyomán kezdődtek meg a magyar–csehszlovák kétoldalú tárgyalások a területi revízió érdekében. Ezek sikertelensége után a két fél felkérésére a német–olasz döntőbírósági határozat, az 1938. november 2-i első Bécsi Döntés nyomán a Felvidék magyar többségû, déli része vissza lett csatolva Magyarországhoz.
nagyon jó nemzetközi – elsősorban brit – kapcsolatokkal rendelkezett, többek között ennek is köszönhette, hogy tárcájáról lemondva '35-ben átvehette az MNB elnöki tisztét. Nagyrészt ő dolgozta ki Darányi Kálmán miniszterelnöksége alatt az egymilliárd pengős fegyverkezési és infrastruktúrális fejlesztéseket tartalmazó, úgynevezett győri programot, és elvállalta a közigazgatási tárca nélküli miniszteri tisztséget. Már ekkor nyílt titok volt, hogy a gyenge kezű darányi helyett a kormányzó őt fogja megbízni kormányalakítással. Ez 1938. május 14-én történt meg, Horthy a győri program folytatására és a konzervatív irányhoz való visszatérésre utasította Imrédyt. A túlfűtött, szuggesztív kormányfő úgy tűnt, beváltja a hozzá fűzött reményeket: a belpolitikai rendteremtés érdekében erélyesen fellépett a baloldali és a jobboldali szélsőségekkel szemben is. A nyilasokat "magyartalan magyaroknak" nevezte, a zsidó nagytőke elleni fellépést sürgető szélsőségeket így törte le: kevés a tőkénk és ezt […] nem szabad ijesztgetnünk – idézi Sipos Péter a. Antiszemita volt a zsidó ősökkel rendelkező kormányfő Megemelte a választásra jogosultak cenzusát, támogatta a katolikus szervezeteket, szociális intézkedésekkel javította az életszínvonalat.