A cikk szerint ugyanis Simonka és köre el akarta kerülni, hogy a támogatásokat vissza kelljen fizetniük. Azonban – mint írta idevágóan a legfőbb ügyész – ezzel sikertelenül próbálkozott a vád fókuszában álló Magyar Termés TÉSZ Kft., valamint a Paprikakert TÉSZ Kft. A törvénymódosítás szerint egyébként a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal csak akkor kérhette vissza a pályázati pénzt, ha a pályázó valótlan adatot közölt. Ha azonban csak "hibásan" nyújtotta be a támogatási kérelmét, úgy már nem járt vissza automatikusan a pénz. A Központi Nyomozó Főügyészség tavaly augusztusban közölte, hogy Simonka György és 32 társa ellen vádat emelt bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt, miután összesen 1, 4 milliárd forint kárt okoztak.
Simonka: Nem követtem el semmit,, Hihetetlen, hogy egyetlen egy bűnöző 4 évvel ezelőtti vallomására alapozva adhatták ki a mentelmi jogomat és vádolhattak meg, miközben ezzel szemben minden bizonyíték az én igazamat támasztja alá" – üzente kabinetfőnökén, Puju Jánoson keresztül a megkeresésére Simonka György a vesztegés kapcsán. Simonka azt is hozzátette, "mindenki értetlenül áll az eljárásrend előtt, amely amellett, hogy szabálytalanságoktól hemzseg, még nem tudom meghatározni pontosan, hogy kinek az érdeke mindez és miért történhet meg az, hogy szakaszosan csöpögtetik azokat a gyanúsításokat és vádakat ellenem – ezáltal folyamatos nyomás alatt tartva engem és stábom tagjait – amelyeket már hosszú évek óta tudnak. Véleményem szerint ez egyedülálló és törvénytelen, melyre panaszaimban ki is tértünk".
2019. augusztus 23. 6 perc p Augusztus 21-én kiderült, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot Simonka György fideszes országggyűlési képviselő és 32 társa ellen. A vádemelés kapcsán interjút készítettünk a Simonka-üggyel régóta foglalkozó Hadházy Ákossal. A korrupciós ügyek feltárásáról ismert képviselő, Hadházy Ákos több feljelentést is tett a szerinte Simonka Györgyhöz köthető visszaélések miatt, és sajtótájékoztatóin több, Simonkához és rokonaihoz vagy ismerőseihez köthető ügyet ismertetett. Az Átlátszó kérdésére így fogalmazott: "Simonkának "apró" 20-200 milliós kamu projektjei voltak. De a kár az ügyészség által kommunikált 1, 4 milliárdnak minimum 2, 5-3 -szorosa lehet. " Emlékszik még, összesen hány "Korrupcióinfó"-n beszélt Simonka Györgyhöz köthető ügyekről? (A Korrupcióinfó a Hadházy által többnyire a Kormányinfó-val egyidőben, 2016 óta tartott sajtótájékoztató-sorozat) Igen, hat alkalommal ismertettem ilyen projekteket, ezek az alábbiak voltak: Nesze semmi, fogd meg jól – Voldemort szolgái Békésben is Simonka, a dél-békési dinnyemágus újabb kalandjai Jelen lét Minél rosszabb annál jobb?
Újabb ügyben emeltek vádat Simonka György Fideszes képviselő ellen A Központi Nyomozó Főügyészség befejezte a nyomozást a korrupciós bűncselekmény miatt indult büntetőügyben, és vádat emelt az országgyűlési képviselő valamint társa ellen a Fővárosi Törvényszéken. Mint ismert, Simonka György és társai ellen bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette… Újabb ügyben emelt vádat az ügyészség Simonka György ellen A Központi Nyomozó Főügyészség befejezte a nyomozást a korrupciós bűncselekmény miatt indult büntetőügyben, és vádat emelt az országgyűlési képviselő, valamint társa ellen a Fővárosi Törvényszéken. "Nem követtem el semmilyen bűncselekményt és ahogy eddig is tettem, ezután is mindenben együttműködök a hatóságokkal annak…
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2020. dec 17. 9:40 Simonka György / Fotó: Fuszek Gábor Újabb bűncselekményekkel gyanúsították meg Simonka Györgyöt. A fideszes országgyűlési képviselőről most a Legfőbb Ügyészség adott ki közleményt: ismét mentelmi joga felfüggesztését kérik, nem is akármiért: folyamatban lévő bünetőügyében a gyanúsítás szerint tanúkat akart megvesztegetni. A Legfőbb Ügyészség csütörtökön azt írta: "A vesztegetés elfogadása hatósági eljárásban bűntette és más bűncselekmény miatt a Központi Nyomozó Főügyészségen folytatott bűnügyben dr. Polt Péter legfőbb ügyész az országgyűlés elnökénél Simonka György országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt. Simonka György országgyűlési képviselő és társai ellen bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás, amely ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség 33 vádlott ellen 2019. augusztus 21-én emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken.
Amit ön említ, az egy folyamatban lévő büntetőügy vádiratában, és nem egy ítéletben szerepel. Arról tehát már írtunk, hogy az ügyészség szerint a bűnszervezetben elkövetett csalással megvádolt Simonka 2016-ban törvényt módosíttatott a saját érdekében. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kérdésére ugyanis Polt Péter legfőbb ügyész konkrétan azt írta, hogy a fideszes politikus az agrárkamaráról szóló törvénynél, illetve egy, a termelői csoportokról szóló földművelésügyi miniszteri rendelet esetében tudott maga számára kedvező módosításokat elérni. Ennek oka pedig a vád szerint az volt, hogy a hozzá kötődő, vizsgálat alatt lévő termelőszövetkezeteknek ne kelljen visszafizetniük az adóhatóság szerint korábban, csalárd módon felvett támogatási pénzeket. A törvényjavaslatot a fideszes Győrffy Balázs képviselő – egyben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke – nyújtotta be, majd ahhoz csatlakozott Jakab István képviselő, Magosz-elnök is. Az FVM-rendeletmódosítás Fazekas Sándor minisztersége alatt történt.
Akkor jár neki az álláskeresési járadék, ha a munkájának elvesztése előtti 3 évben legalább 360 nap jogosultsági időt szerzett, munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, együttműködik a munkaügyi kirendeltséggel, ám számára az állami foglalkoztatási szerv nem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. Álláskereső az, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, azaz: - nem folytat tanulmányokat oktatási intézmény nappali tagozatán - nem áll munkaviszonyban és egyéb kereső tevékenységet sem folytat - nem nyugdíjas és nem részesül rehabilitációs járadékban vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban - az sem minősül álláskeresőnek, aki egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozik Mennyi ideig kapom, és milyen összeget? Az álláskeresési járadék összegének kiszámításánál a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedév átlagbérét kell alapul venni. Ha valakinek nem volt végig munkaviszonya, vagy vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó jogviszonya, a számítás alapja arányosan csökken.
2022. január 1-jétől a minimálbér összege havi 200. 000 Ft, a napi összeg 6. 667 Ft. Az álláskeresési járadék folyósítási idejét úgy számolják ki, hogy 10 nap jogosultsági idő 1 nap járadékfolyósítási időnek felel meg, de a maximális folyósítási időtartam 90 nap lehet. 3. Hogyan igényelhető az álláskeresési járadék? Az álláskeresési járadékot a lakóhely szerint illetékes járási vagy kerületi hivatal foglalkoztatási osztálya állapítja meg, ahol első lépésként regisztrálni kell. Ha ez már megtörtént, kérelmet kell benyújtani az álláskeresési járadék iránt. Ez történhet személyesen, e-mailben, ügyfélkapun ( ITT) keresztül vagy elektronikus (online) ügyintézéssel ( ITT). 4. Az alábbi dokumentumokra van szükség az álláskeresési járadék megállapításához: – munkáltatói igazolás (egyszerűsített foglalkoztatás esetén), – jövedelemadó adatlap a munkaviszony megszüntetésekor, – igazolólap az álláskeresési járadék és segély megállapításához, – adatlap a bírósági végzéssel megállapított tartási kötelezettségről, – TB kiskönyv/OEP igazolvány az egészségbiztosítási ellátásokról és a biztosítási jogviszonyról.
Munkanélküli segély összege, feltételei, utalása 2019-ben Amikor újra munkanélkülivé válunk, akkor elsőként érdemes foglalkoznunk az álláskeresési járadékkal, vagy korábbi nevén munkanélküli segéllyel. Ez az az összeg, amit az állam annak érdekében nyújt az álláskeresők számára, hogy segítse a megélhetésüket ezen időszakuk alatt. Érdemes már az utolsó munkanapot követően igényelni, hogy minél hamarabb folyósítsák számunkra az összeget. Minél később igényeljük ugyanis, annál később kapjuk kézhez. Van azonban néhány tudnivaló, amivel érdemes tisztában lennünk még azelőtt, hogy útnak indulnánk. Honnan tudom, hogy jogosult vagyok rá? Ilyen például annak a kérdése is, hogy kik azok, akik igényelhetik a járadékot. Az álláskeresési járadékra az az álláskereső jogosult, aki a munkájának elvesztését megelőző 3 évben legalább 360 napig munkában állt és nincs másmilyen munkaviszonya, valamint vállalkozói tevékenységet sem folytat. Akkor is igényelhetem, ha én mondtam fel? Míg korábban csak megkésve (90 nap késéssel) folyósították azok számára a segélyt, akik felmondtak a munkahelyükön, addig az új szabályozásnak megfelelően már nem befolyásolja a jogosultságot a felmondás módja, vagyis abban az esetben is jár, ha a munkavállaló mondja fel a munkahelyét.
A munkához való jog alapvető emberi jog, mindenkit megillet. Ám bármikor eljöhet a pillanat, amikor azzal szembesül valaki: munkanélkülivé vált. Ilyenkor általában igyekszik minél hamarabb új állást találni - azonban addig is meg kell élni valamiből. A tartalékok fogynak, az idő múlik, és sokszor az illetőnek nem csak saját magáról kell gondoskodnia, hanem a családjáról is. Ilyenkor merül fel a kérdés: "kihez fordulhatok támogatásért? " Mi az az álláskeresési járadék? Az álláskeresési járadék az álláskereső megélhetését, önálló álláskeresését segíti: ameddig nincs jövedelme, az államtól ezt az összeget kapja - magyarázza dr. Hargittay Szabolcs, a munkajogásza. Az ellátás nem szociális alapon, hanem biztosítási elven jár. Tehát ahhoz, hogy valaki megkapja, bizonyos jogosultsági idővel kell rendelkeznie. Ha valakinek a munkanélkülivé válása előtt volt munkaviszonya, vagy vállalkozó volt (azaz fizetett maga után járulékokat), akkor kaphat álláskeresési járadékot. Kinek jár? Az álláskeresőnek regisztráltatnia kell magát a lakhelye szerinti munkaügyi központban.
Mennyi járadékra számíthatok A járadék összegét úgy számolják ki, hogy megnézik, hogy az igénylést megelőző 4 naptári negyedévben mennyi volt a bruttó fizetésed átlagosan. Abban az esetben, ha ez idő alatt több munkahelyen is dolgoztál, akkor mindegyiknél az átlagbért veszik alapul. Ezt követően veszik ennek az átlagbérnek a 60 százalékát és azt fogják folyósítani a számodra. Meg kell jegyezni azonban, hogy a számodra folyósított összeg nem lehet magasabb a minimálbérnél, ami 2018-ban bruttó 138 000 forint lesz. 2019-ben tovább emelkedik ez is. Mennyi ideig kaphatok segélyt? Alapvetően az álláskeresési járadékot minimum 36, maximum pedig 90 napig folyósítják. Attól függ, hogy milyen hosszú ideig kapod, hogy mennyi ledolgozott munkanappal rendelkezel az igénylést megelőző három évben, viszont 90 napnál nem lehet több. A kiszámításnál azt kell figyelembe venni, hogy 10 nap jogosultsági idő felel meg 1 nap folyósítási időnek. Ennek megfelelően amennyiben csak 1 év ledolgozott munkaidővel rendelkezel, akkor csupán 36 napig folyósítják számodra az összeget.