A 20. század második felében majdnem teljesen kihalt a magyar szürke szarvasmarha. Csupán néhány száz példánya maradt fenn, miután átvették a helyét a jobban tejelő, vagy jobb húshozamú fajták. A mezőgazdaság gépesítését követően a húzóerejére sem volt már számottevően szükség. Pontos eredetét nem ismerjük, de nagy valószínűséggel a magyarok ősei, amikor bevonultak a Kárpát-medencébe, ezt a fajtát már magukkal hozták. Később azonban más fajták kiszorították. A magyar szürkénél nagyon lassú ugyanis a húsfelrakás. A vágóhidak a 60-40 százalék hús- és csontarányú marhákat kedvelik. Ez a szürkemarhánál fordítva van: 60 százalék a csont és 40 százalék a hús arány. a Tejet is jóval kevesebbet adnak, mint például a magyar tarka szarvasmarha. Később a legelők szerepe is megváltozott, ami szintén nem a szürkemarhának kedvezett - mondta Wágner László, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának tájegységvezetője a -nek arról, hogy miért tűnhetett majdnem el a 20. század második felében ez a fajta.
Állattenyésztés, állattartás A magyar szürke szarvasmarha fajta (Bos primigenius taurus hungaricus) valódi Hungarikum, Magyarország őshonos, törvényileg védett haszonállata. Szilajságával, szépségével és őserőt sejtető megjelenésével az egész világon ismert magyar jellegzetességek egyike. Nemzeti büszkeségünk, 2015 áprilisa 24-én a Hungarikum Gyűjteménybe került. A tudósok máig kutatják az eredetét, honnan is származhat, hogyan került a Kárpát-medencébe. Több különböző teória is létezik. Lehet válogatni közülük: a kunok hozták be? Esetleg a Kárpát-medencében tenyésztették ki, vagy a honfoglaló magyarok nyugat-európai kalandozásaik alkalmával hozták be az ősét? Vagy a középkorban háziasították az őstulokból? Eredete bár pontosan nem ismert, valószínűsíthetően a honfoglaló magyarsággal érkezett a Kárpát-medencébe. Jelenléte a középkortól bizonyított hazánkban (Hankó, 1936). A leggazdagabb saját történelemmel rendelkező hazai háziállatunkról van itt szó. Lábon hajtva az ország egyik legnagyobb hasznot hajtó exportcikke volt a XV.
Az 19. századi tudósok szerint – közéjük tartozik Kubinyi Ferenc is, aki az első történeti állattani munkát adta ki 1856-ban – a magyar szürke marha honfoglaló őseinkkel érkezett a Kárpát-medencébe. Feszty Árpád körképén szürke marhákból álló ökörfogatot ábrázolt. Az ellenvélemények már korán megjelentek, hiszen az elmélet feltételezi a háziállatok évszázadokon keresztül való változatlanságát, figyelmen kívül hagyva az élőlények változékonyságát, az életfeltételek módosító befolyását. Ennek ellenére az elmélet sokáig tartotta magát, hiszen Hankó Béla még 1957-ben is ezt a magyarázatot tartotta elfogadhatónak. Matolcsi János azonban kimutatta, hogy azok a csontleletek, amelyekre támaszkodva Hankó a megállapításait tette, 13. és 14. századi török–tatár halomsírokból származnak, és a különbségek közöttük és a magyar szürke marha koponyája között számottevőek. Bökönyi Sándor kutatásai pedig rámutattak arra, hogy a hosszú szarvú magyar szürke marha létezésére utaló leletanyagot legkorábban csak a 14-15. századi régészeti anyagban találtak.
A német városokban olyan sokra értékelték, hogy nem volt szabad a mészárszékekben más húst kimérni, amikor a magyar gulyák megérkeztek. A gazdasági és természeti viszonyok alapvető megváltozása véget vetett ennek az aranykornak. A szívós és erőteljes fajta ettől kezdve nagyon jól megtalálta viszont a helyét a gazdasági életben mint nagy értékű ökröket előállító marhafajta. Voltak Erdélyben olyan gazdák, akik a teheneikkel dolgoztak és a tinókat Csehországba adták el. A második világháború után a gépesítés fejlődésével többé már nem volt szükség ökörre, ezért a létszám nagymértékben csökkent és az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején a mélypontra süllyedt. Ekkor hazánkban a vegyes hasznosítású magyartarka fajtát tenyésztették A vegyes hasznosításban a magyar szürke nem volt versenyképes gyengébb tejtermelése miatt. Az ötvenes évek végén a hivatalos irányzat keresztezésre ítélte a fajtát, elsősorban a szovjet eredetű kosztromai fajtával kellett volna keresztezni. A keresztezést a Hortobágyi és a Hosszúháti Állami Gazdaság kezdte végezni.
Érdekes, de kevéssé elfogadott elmélet Jankovich Miklósé, aki szerint a magyar szürke szarvasmarhát a Kárpát-medencében domesztikálták a kora középkorban az akkor még itt élő őstulok befogott fiatal egyedeiből. A legújabb kutatási eredmények alapján mindegyik magyarázatban lehet igazság, hiszen nem zárható ki, hogy a szürke marha ősei között ugyanúgy volt a "honfoglalókkal" ideérkezett podóliai típusú szarvasmarha, mint a később betelepült népekkel érkező, s lehetséges, hogy a fajta kialakulásában közreműködött néhány őstulokbika is. Az biztos, hogy a régészeti leletek alapján, hogy a kis termetű magyar szarvasmarhák a tatárjárás során tűntek el hirtelen is végleg a leletanyagból. Ehelyett a 13. századi pauza után feltűnik a szürkemarha az Alföldön, ami egybeesik a kunok betelepedésének idejével és helyével. Tulajdonságai Színe Az állatok színe a kortól függően változik. A borjak születéskor "pirók" színűek, s ezen belül több árnyalatot megkülönböztetnek. A leggyakrabban előforduló szín a sötét pirók, pirók vagy világos pirók.
A szarvak formája alapján 25 alaptípust különböztetnek meg egymástól, bár Herman Ottó 1914-ben még 172 féle szarvalakulásról ír. Nézzünk néhány elnevezést: címeres szarv, táblás, csákó, gallyas, bajusz, csutak, nyársas, tülkös, kukora, lombár, villás, kecske, tulipán, pödrött, pörge, sodró, sodrott, balog és lant alakú szarv. Leghosszabb szarva az ökörnek van, akár egy méteres is lehet. A bikák szarva rövidebb, kb. 50–70 cm és a hegyére gyakran szarvgombot helyeznek, hogy ne tehessenek kárt egymásban és hogy a hegye a gyakori földhányás miatt ne rojtozódhasson ki. A szürkéknél megmaradt a változatos szarvalakulás és szóba sem kerül a máshol elvárt szarvtalanítás. Elődeink a szép és azonos szarvállású állatokból gyönyörű ökrös fogatokat állítottak ki. A váci püspökség levéltárából ismerünk olyan adatot, hogy volt nap, amikor hétezer szürkét hajtottak át Vácnál a Dunán. Ez simán belefér, mert évente kb. 300 ezer jószág ment át az országon, a saját lábán. A hegylábakon született állatok az alföldi hatalmas, ártéri legelőkön híztak fel a vágósúlyra, majd lábon tettek meg, akár ezer kilométert is a nyugat-európai vágóhidakig.
Ráadásul az asszonyok az állatok zsírjából szappant főztek, gyertyát öntöttek, a férfiak pedig a csontjából enyvet nyertek, amit ragasztóként használtak bútorok készítésénél. Az első világháború után, 1929-től megfigyelhető volt egy elég nagy ugrás a szürkemarhák számában, ezzel exportjában is, amelyet a szocialista rendszer idején egy hatalmas visszaesés követett. Ekkor úgy megcsappant az állatállomány, hogy több éven át a túlélésért küzdöttek a gazdák. Hogyan tartják őket? Az elkötelezett tenyésztőknek köszönhetően túlélte a mostoha időszakot néhány csorda, amelyeket azóta is a hagyományos tartási mód szerint legeltetnek. Az oltalom alatt álló szürkemarhahús az ország területén 19 megyében tenyésztett állatból származhat csak, azonban csak extenzív tartással történhet ez meg. Ez a tartási mód annyit takar, hogy csak gyepen, nádason, művelés alól kivett mocsaras területen legeltethetik állataikat a gazdák. Elsőre talán meglepő lehet, hogy a nemzeti parkok területein lényegesen magasabb az állomány létszáma, azonban ha azt nézzük, hogy ezek a helyek védettek, természeti értékeikbe az ember csak igen kicsit nyúlhat bele, jól látható, hogy olyan kiterjedt területekkel rendelkeznek, amelyek a legideálisabbak a szürkemarhák legeltetésére.
A békéscsabai István malom Magyarország első gőzmalmát, a József malmot, Széchenyi István kezdeményezésére 1841-ben építették Pesten. Csabán a több, mint félszáz száraz-, szél- és vízimalom mellett 1853-ban már gőzmalom is létesült, Pain Antal hamburgi gépész építette. A malomépület már 1851-ben elkészült, júliusban a gőzgépet is üzembe helyezték, azonban a mutatkozó technikai problémák miatt az üzem csak 1853-ban kezdte meg a termelést. A csabai liszt keresett áru lett külföldön is 1860-ban a malom Epstein Lipót, Simon, Móric és Lajos tulajdonába került, majd 1865-ben a városnak ajánlották fel megvételre. Az üzlet nem valósult meg, a malmot Deutsch Bernát pesti kereskedő vette bérbe. A malomipar fellendülését is a vasútnak köszönheti a város. Az 1858-an átadott Pest-Arad, majd 1871-ben az alföld-fiumei vasút Nagyvárad és Hódmezővásárhely közti szakaszának átadása után Csaba vasúti csomópont lett. Drámai képek Békéscsabáról, kiégett a híres István malom, a városi jelkép. Az olcsó szállítási lehetőség kihasználásával a kiváló minőségű búzából őrölt csabai liszt hamarosan keresett áru lett külföldön is.
1915-ben, az egy éve dúló első világháború idején a malomnak már nem a külföldre termelésben, hanem a hadsereg ellátásában jutott jelentékeny szerep, pusztulása ezért is volt olyan jelentős esemény. A Békés című újság 1915. március 14-i száma részletesen beszámolt a katasztrófáról. E szerint 1915. március 6-án "szombaton este 6 óra után 15-20 perccel Békéscsabán egy, utóbb két robbanás hallatszott. István malom | Békéscsaba. Ezeknek olyan nagy volt az erejük, hogy a közeli utcán járókat falhoz nyomta a légnyomás. Amint a meglepett emberek körülnéztek, nagy világosságot, majd utána egy nagy lángnyelvet láttak az ég felé csapódni. " A malom régi épületének koptatójában robbant be a felgyülemlett lisztpor, három munkás megsérült, kórházba kellett vinni őket. A Békés 1915. március 14-i számának tudósítása úgy fejeződött be: "A malmot a részvénytársaság lehetséges legrövidebb idő alatt felépíteni és újonnan üzembe hozni szándékozik. " A malom hamarosan még nagyobb méretben üzemelt, mint korábban – olvasható a (MTI)
Ég az egykori István-gőzmalom épülete Békéscsabán 2019. május 21-én (Fotó: MTI/Lehoczky Péter) Kiderült, miért égett le az ikonikus műemléképület, de azt egyelőre titok övezi, mennyivel szállhat be az állam és az önkormányzat a gazdag üzletemberek magántulajdonában álló ingatlan felújításába, ahogy azt is, mit akarnak működtetni benne. Szinte minden hatóságot és állami szervezetet megkerestünk, aki illetékes lehet a Békéscsaba szimbólumának nevezett István malom leégése, illetve az épület esetleges újjáépítése ügyében, de a legtöbb helyről vagy egyáltalán nem kaptunk válaszokat, vagy csak néhány részkérdésre feleltek. Békéscsabai istván malom ritu. A legnagyobb titok egyelőre azt a kérdést övezi, hogy mennyibe kerül majd az ingatlan felújítása, azt ki finanszírozza, illetve mire használják majd később az épületet. Mint emlékezetes, lapunk elsőként számolt be arról, hogy a leégett műemlék épület gazdag üzletemberek magántulajdonában van, biztosítást is kötöttek rá, ennek ellenére felmerült, hogy Békéscsaba önkormányzata, sőt akár a magyar állam is anyagilag segíthet a felújításban.
Az új malom teljesítményét a korábbi két és félszeresére tervezték. A malom telkén 1925-ben épült fel a ma is álló impozáns, ötemeletes lisztraktár és a gabonasiló. A malomba az AEGV keskeny vágányú, valamint 1920-tól a MÁV normál vágányú iparvasútja is be volt vezetve. 1930 körül a malom már 150 munkást foglalkoztatott, piacai a belföldön kívül Ausztria, Hollandia, Anglia, Franciaország, Svájc és különösen Csehország voltak, de Algériába és Egyiptomba is jutott csabai liszt. A világháború után a malmot államosították, bővítették és fejlesztették. Az üzem ekkor vette fel az István malom nevet. Fennállásának századik évfordulóján a malom elérte addigi legnagyobb termelését: az évi 6 ezer vagont. Drámai képek Békéscsabáról, lángol a híres István malom, a városi jelkép | HIROS.HU. A malom 1961-ben tért át a villamos meghajtásra. A Rosenthal Gőzmalom Rt-t az alapító fiai, Adolf és Ignác emelték a hazai malomipar legmodernebb üzletévé, országosan a legjobb hírű malomként tartottak számon. A privatizáció lett a malom végezete. 150 éves működés után leszerelve üresen áll - a monumentális épületben a csend honol.