Hogyan alakul a magyarországi zsidóság számaránya. Szervezetben való egyesülés és belharcok. A kongresszusi zsidóság, az ortodox hitközség, és a status quo ante közössége. Három zsinagóga épül Pesten. Zene: Róth Péter Vágó: Kollányi Judit Narrátor, szakértő: Raj Tamás Író, operatőr, rendező, producer: Dénes Gábor Linkek:
Az "Ássuk ki" civil mozgalom egyik vezéralakja lett. Joszi Ben Nun a magyarországi zsidó kultúra lelkes izraeli terjesztője" – fogalmaz a Mazsike sajtóhoz eljuttatott közleménye. További képek az eseményről ide kattintva
Az "Ássuk ki" civil mozgalom egyik vezéralakja lett. Joszi Ben Nun a magyarországi zsidó kultúra lelkes izraeli terjesztője" – fogalmaz a Mazsike sajtóhoz eljuttatott közleménye. A MAZSIKE díjátadóról szóló videó-összeállítást a szervezet honlapján tekinthetik meg az érdeklődők.
Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Online nézhető ONLINE 2021. február 01. (hétfő) 19:00 - 2021. február 07. A SOPRONI SZEMLE - PTE Egyetemi Könyvtár. (vasárnap) 22:00 A magyar zsidóság több mint 2000 éves történetét a "Töredékek a magyar zsidóság történetéből" című filmsorozat segítségével ismerheti meg az érdeklődő. A történet Pannóniából indul, időszámításunk szerint 225 körül, egy Cosmius nevű állomásfőnökkel, az egykori intercisai (ma Dunaújváros) "zsidók zsinagógájának" elnökével, és a világhírű Budapesti Rabbiképző Intézet létrejöttén át, napjainkig követi a magyarországi zsidóság történetét. Raj Tamás író, tanár, a tudós rabbi bölcsességével fűzi össze a különböző történelmi korszakokból fennmaradt fontos töredékeket. Segítségével a sorozat olyan tudást ad át a magyar zsidóság és így a magyarság történetéről, amely eddig a nagyközönség számára szinte ismeretlen volt.
Jöjjön Ady Endre – A fekete zongora verse – előadja: Latinovits Zoltán. Bolond hangszer: sír, nyerít és búg. Fusson, akinek nincs bora, Ez a fekete zongora. Vak mestere tépi, cibálja, Ez az Élet melódiája. A teljes verset itt találod. Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!
RENDEZŐ Verebes István Ady Endre, a látogató Betz István Gróf Tisza István, a házigazda Rékasi Károly Almássy Denise, Tisza István unokahúga Kovalik Ágnes László, az inas Chajnóczki Balázs Esőkabátos Brunczlík Péter ELKÉPZELT TALÁLKOZÁSOK közönségtalálkozó és szakmai vita eddig be nem mutatott magyar drámák kapcsán 2018. május 27-28. Szcenírozott felolvasószínházi sorozat – drámabörze. A felolvasószínház kiválóan alkalmas arra, hogy a tényleges bemutatók számánál tetemesebb mennyiségben lehessen megismerni a létező kortárs drámákat, és lehetőséget kínál arra, hogy rendkívül gyorsan bevezessen egy szöveget a szakmai közbeszédbe. FEKETE ZONGORA – @DYMűVEK. Ezért a felolvasószínház a szakmai közönség előtt mint drámabörze is jelentőséget nyerhet. A felolvasásokat szakmai beszélgetés követi az alkotókkal és a nézőkkel. Színházunkban ezen a Pünkösd utáni hétvégén három darab kerül fél-szcenírozott keretek között felolvasásra: Szilágyi Andor: Papp Laci és az éjszakai látogatók Csáky Pál: Egy nap az örökkévalóságból (Nagy Imre – Kádár János) Szále László: Fekete zongora (Tisza István – Ady Endre) Mindhárom mű egy-egy sorsfordító történelmi pillanatban játszódik, még akkor is, ha Papp Laci tragédiája (nem engedik címvédő meccset vívni az amerikai-olasz Giardelloval) merőben magántermészetű, és kihatásában nem is csak egy pillanat… Fekete zongora Történelmi vitadráma Rendszerek jönnek, mennek.
A történész Vermes Gábor, Tisza hiteles monográfusa így ír ezekről az órákról: "Egy ismeretlen személy érkezett Tiszához, és figyelmeztette őt a közelgő veszélyre. Tiszának inasa azt tanácsolta, hogy a ház hátsó szárnyán egy ablakon keresztül hagyja el a házat. Tisza azonban – már érezve, hogy újabb gyilkossági kísérlet van készülőben – állítólag visszautasította ezt a tanácsot, és a következőket mondta:… Nem ugrom én sehová – ahogy éltem, úgy fogok meghalni. " A darab arra a feltételezésre épül, hogy ez az ismeretlen személy Ady Endre volt. Nincs olyan történelmi bizonyíték, amely ezt alátámasztaná, de olyan tény, adat sincs, amelyik kizárná, hogy ez a két "halálra ítélt" ember találkozott ezen a napon. Hacsak nem Ady egészségi állapota. Aki azonban nemcsak költőnek volt különleges, hanem betegnek is. Ady Endre A Fekete Zongora. Alig tudott lábra állni, de október 31-én bizonyíthatóan ott volt a forradalom főhadiszállásán, az Astoriában. S amikor az orvosok végleges szellemi leépülést (dementia paralytica) diagnosztizálnak nála, ez a "leépült" szellem még megírja egyik legmélyebben látó versét: Ne tapossatok rajta nagyon, / Ne tiporjatok rajta nagyon (…) Mi voltunk a földnek bolondja, /Elhasznált, szegény magyarok, /És most jöjjetek, győztesek: /Üdvözlet a győzőnek.
Vagy legalábbis többet, mint a nagy költő és a nagy államférfi. Egyszerű: az ő ismeretlen jövőjük a közönség ismert múltja. " Bemutató időpontja: 2020. augusztus 21., Stáblista: Szereplők Gróf Tisza István, a házigazda Almássy Denise, Tisza István unokahúga
Adja le jelentkezését és munkatársunk felveszi Önnel a kapcsolatot! Jelentkezem Válasszon helyszínt! Szeretné, hogy az Ön helyszínén rendezzük meg ezt a darabot? Adja le jelentkezését és munkatársunk felveszi Önnel a kapcsolatot! Még nincs helyszíne! Regisztráljon egy új befogadóhelyet, ahol szeretné, hogy megvalósuljon a darab! Létrehozok egyet
Ez a fekete zongora A céltalanságot kihangsúlyozza a "kiömlik" ige, amely az egyén halálát jelzi: a nagy értelmetlenségbe belevesző értelmetlen halálát. S mindezt kívülről, szándékos higgadtsággal, hidegen és józanul, fölényes, szinte kioktató hangon adja elő a költemény. A refrén ugyanis egy fölényes rámutató, magyarázó mondat (" Ez a fekete zongora "). És az sem véletlen, hogy a tragikus pátoszt árasztó "őrült" szó helyett a kissé lenéző "bolond" szót használja Ady, a "bolond" szó ugyanis fölényt éreztet. Nem panasz hangzik el: pusztán ténymegállapítás, amiből fásult, kissé már cinikus lelkiállapotra lehet következtetni. Az ésszerűtlenség szinte önmaga ellentétének, ésszerűnek tűnik a higgadt, fölényes, kioktató hang miatt. Szinte természetesnek érezzük az ésszerűtlenséget, az élet részének tűnik. Maga Ady ritkán magyarázta meg a saját verseit, de A fekete zongora azon kevés költeményei közé tartozik, amelyeket megmagyarázott. Ady endre a fekete zongora 1. 1909. november 27-n a Royalban tartott egy előadást Poéta és publikum címmel, melyben a következőt mondta: " Eredetileg azt is akartam, hogy ez estén Tömb Szilárdja leszek magamnak, s megpróbálom magamat magyarázni.
Az okokat keresik, az okozat pontos ismerete nélkül. Keresik keserűen, dühösen, a jelenről sokszor megfeledkezve, sodródva az indulatoktól, a kétségbeeséstől. A nézők kényelmes zsöllyéikben mindent tudnak. Vagy legalábbis többet, mint a nagy költő és a nagy államférfi. Egyszerű: az ő ismeretlen jövőjük a közönség ismert múltja. Hőseink szemben állnak céljaikban, s egyek gyászukban. Fekete zongora. Érzik, de beteljesedve még nem láthatják, hogy hazájukat, a régi Magyarországot a nagyhatalmak a "nemzeti nagyléttől" való megfosztásra ítélték. A kis ország sorsba beleszoktunk, a nemzettest csonkulása még sokáig sajogni fog – talán addig, míg a kisebbségi magyarság szülőföldjén nem kap társnemzeti pozíciót. Találkozásuk időpontja 1918. október 31-e délutánja. Pest az "őszirózsás" forradalom lázában ég. Tiszát ezekben a napokban több barátja, híve igyekszik meggyőzni, hogy utazzon vidékre, mert az élete veszélyben van: forradalmi időkben a történések kiszámíthatatlanok, ne tegye ki magát a bosszúszomjas vak indulatoknak, melyeknek egyik fő célpontja éppen ő. Ilyen tartalmú üzenetet küld neki fő politikai ellenfele Károlyi Mihály is.