Festetics kastély-nyitvatartás keszthely Hazai Élmények - Keszthely, Festetics kastély - térkép, GPS, képek, nyitvatartás Itt tekinthető meg a "Főúri utazások, úti kalandok" interaktív kiállítás, amely a vasúti, kocsis, vízi, és léghajós utazások bemutatásával. Új időszakos kiállítótermek nyíltak, többcélú rendezvényterek létesültek, új turisztikai információs pont és a kastélyról szóló imázsfilm megtekintésére nyílt lehetőség. A múzeum mostantól akadálymentesítés és lift is segíti a közlekedést. A Festetics-kastély parkja természetvédelmi terület. Az épületet franciakert veszi körül, mögötte angolpark húzódik. Helyreállították a kastélypark jelentős részét, a kert ennek köszönhetően ismét a 19-20. század fordulójának látható állapotát idézi. Több száz éves fák, színes virágágyások, szökőkutak, szobrok – köztük Festetics (I. Festetics kastély nyitvatartás. ) György egész alakos bronzszobra –, a kerti tó és az oroszlános kút építménye gazdagítja. A kastélyparkban található a hintókiállításnak helyet adó korábbi kocsiház, a park hátsó kijáratával szemben pedig a vadászati kiállítást és a történelmi modellvasút kiállítást befogadó új épület.
A rekonstrukció során teljes pompájában sikerült vissza állítani a kamarakertet, a kivitelezési munkákhoz elegendő forrásmunka állt rendelkezésünkre. A kertek sokféle alakot ölthetnek, de a víz – mint az élet egyik legfontosabb eleme –mindig alapvető szerepet játszik bennük. Ezt bizonyítja, hogy a Milner-féle parktervekben is szerepelt egy nem túl nagy méretű, de annál látványosabb tó létrehozása. Milner úgy helyezte el a tavat a kastély közelében, hogy a belé ömlő vízesés, melyet ekkor a Csókakői patak táplált, a kastélyból jól látható legyen. A tájolásában fontos szempont volt, hogy a vízesés dombján vagy a hídon állva a kastély tornya a vízben tükröződjön. A tó a megfelelő hangulatkeltés mellett fontos gyakorlati funkciót is ellátott: teknősbékákat és rákokat tenyésztettek benne, hogy mindig friss alapanyaggal tudják ellátni a kastély konyháját. A gasztronómiai ínyencségek biztosítása az ide érkező előkelő vendégkör miatt is fontos volt. Az 1970-80-as években ismeretlen okokból a tómedret részlegesen feltöltötték, így lényegesen csökkent a vízfelülete.
Festetics-Kastély - Dég Cím: 8135, Dég Hunyadi u. 10. Telefonszám: (25) 237-392, (1) 202-6288 Nyitva tartás: I. 1-IX. 30. : Sze-V 10-18 Idegenvezetéssel Válassz nyelvet: magyar magyar nyelven
1894-től a Nabikkal dolgozott együtt, akiket ő ismertetett össze Maillollal. Maillol fokozatosan eltávolodott a festészettől, majd a szőnyegkészítést is feladva a szobrászatban találta meg hivatását. Kapcsolatuk egyik tetőpontja az a néhány hónap volt, amelyet Rippl-Rónai 1899 végén a Pireneusokban fekvő Banyuls-sur-Merben töltött Aristide Maillol vendégeként. Ez az utazás végérvényesen megváltoztatta festői látásmódját, amint maga is fogalmaz: "hirtelen elkezdtem színekben látni". A látogatás emlékét idézi Rippl-Rónai banyuls-i Maillol portréja is, amely nyolc évtized után látható ismét Magyarországon. A festményéért Állami Művészeti érmet kapott 1914-ben Rippl-Rónai. Rippl-Rónai József 1861 - 1927. 1896-ban Andrássy Tivadar gróf felkérte, hogy tervezze meg budai palotájának ebédlőjét berendezésével együtt, beleértve az üvegablakokat, bútorokat, porcelánokat és gobelineket, ez lett első iparművészeti munkája. A Rippl-Rónai által tervezett minták közül a Nő rózsával a leghíresebb, amelyet francia felesége készített el, a faliszőnyeg a párizsi nemzetközi kiállításon 1897-ben díjat nyert.
Az 1906-os Könyves Kálmán cégnél rendezett kiállításának már nagy sikere volt. Ez időtől többnyire Kaposvár mellett, az ún. Róma-villában dolgozott. Ott festette pointillista-szecessziós képeit. Ezt a korszakát a vattaszerűen szabdalt, foltos festékfelrakásokról "kukoricás"-nak nevezte el. A kornak fő műve az Apám én Piacsek bácsi vörösbor mellett (Magyar Nemzeti Galéria). 1912-ben készítette az Ernst Múzeum nagyméretű üvegablakát. Részt vett a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) alapításában, a Nyugat mozgalmában. Ady barátja volt. 1914-ben Párizsban a I. világháború kitörésekor internálták, csak 1915 februárban tért haza. Rippl-Rónai József (1861-1927): Ödön öcsém, 1901 k. | 21. Művészeti aukció | Belvedere | 2008. 09. 27. szombat 15:00 | axioart.com. Az internálásban készített rajzait 1915-ben az Ernst Múzeum mutatta be. A háború után alkotta nagy erejű íróportréit (Móricz, Babits, Szabó Lőrinc stb. ), 1926-ban a Uffizibe került Önarcképe. Emlékezései 1911-ben és 1957-ben jelentek meg.
Ennek következménye, hogy ugyanazon címmel különböző Ödön-portrék jelennek meg a különféle kiadványokban, s olykor az egykorú, eredeti címekkel jelölt Ödön-arcképek sem egyértelműen azonosíthatóak. A nevezetes 1902-es Merkur-palotai kiállításon több Ödönt ábrázoló kép is szerepelt. A most árverésre kerülő alkotás elsősorban kis mérete miatt egyértelműen azonosítható az "Ödön öcsém" címmel kiállított, s akkoriban 80 koronára árazott (tehát mindenképpen kisméretű képre vonatkozó) tétellel. Rippl-rónai józsef festészete. A kép Ödönt az elmaradhatatlan, hosszú szipkájába tűzött cigarettájával ábrázolja. Hasonló, bár szembenézetből ábrázolt olajkompozíció is készült Ödönről, az aszalói állomásfőnökről. B. G.
A magyar művészetben példátlan közönségsiker, képvásárlási láz vette kezdetét. A fővárosi művészkörök vezéralakja lett, s az újként megalakult Magyar Impresszionisták és Naturalisták köre (A MIÉNK) is tagjává választotta. Bérelt egy műtermet Budán és a Műhely nevű iparművészeti vállalkozás szervezésébe kezdett. 1908-ban vásárolta meg Kaposvár szélén az un. Római villát, ahol élt és alkotott. Rippl Rónai József - Koller Galéria. 1912-ben ő készítette az Ernst Múzeum nagyméretű üvegablakát. A posztimpresszionista és szecessziós törekvések legjobb magyarországi képviselőjeként tartják számon. Festészetére gazdag színvilág, stilizáló vonalak jellemzőek. Művein bemutatja a kisváros életét, erre legjobb példa a Piacsek bácsit bemutató sorozat. Kialakított egy nagyon dekoratív sajátos stílust, amit "kukoricás"-nak nevezett, a festéket vattaszerűen, foltos felrakásokkal hordta fel vásznaira. (Ez a stílus leginkább a pointillizmushoz hasonlítható. ) Késői korszakában drámai hatású íróportrékat, önarcképeket festett.