A sonkás tésztát még azok is kedvelik, akik nem igazán rajonganak az olasz konyháért. Ráadásul az elkészítéséhez nem is kell túl sokáig a tűzhely mellett görnyednünk. A végeredményt pedig biztosan mindenki imádni fogja. Hozzávalók 35-40 dkg sonka 50 dkg száraztészta 20 dkg sajt 2-3 dl tejföl 2 tojás 2 evőkanál margarin só bors Elkészítése A tésztát szokásos módon sós vízben főzzük meg, közben pedig a sonkát apró csíkokra vágjuk fel, majd egy kevés olajon gyorsan pirítsuk meg. Sonkás tészta Recept képpel - Mindmegette.hu - Receptek. A megpirított sonkacsíkokat keverjük össze a tejföllel, és a két tojással egy kis tálban. A kifőtt tésztára rakjunk margarint, hogy ne ragadjon össze, majd egy részét öntsük egy tepsibe. A következő rétegként jöhet a sonka és így szépen folytatjuk a sort, amíg el nem fogynak a hozzávalók. A tészta tetejére tegyünk reszelt sajtot, majd előmelegített sütőben süssük aranybarnára. Sütőtökös pikáns tészta megfázás ellen Fotók:; leadfotó: Oldalak Hirdetés
Elkészítése: A tésztát sós vízben kifőzöm. Közben megdarálom a sonkát, a vöröshagymát és fokhagymát finommra vágom és az olajon megdinsztelem. Hozzáadom a megdarált sonkát, kevés borsot szórok rá és 10 percig pirítom. Sonkás tészta recent version. A tejfölt, tejszínt és tojást egy tálban simára keverem, ráöntöm a sonkára és felforralom. Amikor a tészta már majdnem kész, leszűröm, majd a sonkás-tejfölös masszába öntöm és elkeverem. Forrón tálalom, ízlés szerint sajtot reszelek rá.
Sózzuk, borsozzuk. Vigyázat! A sonka elég sós, nincs szükség sok sóra. A tojásfehérjéből verjünk kemény habot. A habot forgassuk hozzá a sonkakrémhez. Ha a tészta elkészült, keverjük össze a szósszal. Egy jénait vagy tepsit vajazzunk ki, és öntsük bele a sonkás tésztát. Süssük a tésztát 180 fokos sütőben 35 percig. Ha letelt a 35 perc, szórjuk meg a tészta tetejét sajttal, és süssük további 10 percig 220 fokon, hogy a tészta teteje kicsit megpiruljon. Sonkás-tojásos tészta recept. A sonkás tésztát tejföllel tálaljuk!
Hogy igazodjanak a liturgiákhoz, a gyertyákat itt már a lila és a rózsaszín jellemezte, de változott a meggyújtásuk rendje is. Noha hazánkban rendszerint az óra járásával megegyező irányban gyújtjuk meg a gyertyákat, addig német területeken a koszorú első gyertyáját követően a szemben lévőt lobbantják lángra, majd a tőle balra elhelyezkedő rózsaszínt, és végül a vele átellenben elhelyezett utolsó lilát. A lila egyébiránt az egyházban liturgikus szín, amely a bűnbánatot jelképezi. Hazánkban manapság az adventi koszorút fenyőágból készítik és a klasszikus formában, négy gyertyával díszítik, amelyek közül három lila és egy rózsaszín, méghozzá a harmadik vasárnapra jutót, amely az öröm vasárnapja. A gyertyákat sorban, vasárnaponként gyújtjuk meg, és a gyertyalángok számának bővülése szimbolizálja a növekvő fényt. Minden gyertya egy fogalmat szimbolizál. Az első a hitet, a második a reményt, a harmadik az örömöt, a negyedik pedig a szeretetet, de a katolikus szimbolika szerint mindegyik egy-egy közösségre vagy személyre is utal.
1 remény, 2 szeretet, 3 öröm, 4 béke forrás: pinterest Manapság már mindenféle színű adventi koszorúval találkozhatunk, csak a képzeletünk szab határt. Főnix Virág Készítette: FioRiart Ria Becker Képek forrása: néhány a saját munkám, néhány a kolléganőimé. Ezeket a fotók alatt megjelöltem A képekre kattintva elérhető a forrásuk. Nézzetek szét az oldalukon, csodaszép alkotásokkal találkozhattok! 🙂 FioRiart – Ria Becker: Főnix Virág: Ha szeretnél inspirálódni kövess a facebookon: JÁDE Virág & Dekor
Rejtsen el néhány szárított gyümölcsöt egy puha, édes tésztába, és élvezze a karácsonyi hangulatot egy finom forró csokoládé társaságában. Még mielőtt meggyújtotta volna az első gyertyát az adventi koszorún, a mézeskalács illata is emlékeztetheti a közelgő ünnepekre. Élvezze a stresszmentes napokat és hagyja, hogy az egész házat átjártja a közelgő karácsony ünnepi hangulata. Forrás:,,
Wikipédia Közel egy évszázadig az adventi koszorút csak evangélikus ifjúsági körökben használták. A katolikus egyházban feltehetőleg az első világháború után terjedt el. Mivel a koszorú időközben egyszerűsödött és már csak a vasárnapokat jelölték négy darab gyertyával, így a háztartásoknak is a részévé válhatott. Azonban szélesebb körben csak az 1930-as évektől kezdve terjedt el, ehhez a virágkötők is hozzájárultak. A koszorú szimbolikája Az adventi koszorú formája Isten örökkévaló szeretetét jelképezi, az örökzöld ágak a reményt és az életet, a gyertyák pedig a növekvő fényt, azaz Jézus eljövetelének a közeledtét. A négy gyertya négy fogalmat is jelképez: hit, remény, öröm, szeretet. A római katolikus hagyományban ezen felül egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak: Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit); zsidó nép – amelynek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény); Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm); Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet).
Adventi koszorú Az adventi koszorúk Észak-Európa népi hagyományaiból származtak, ahol a hideg tél ideje alatt az emberek zöld, körbe sodort faágakra gyertyákat helyeztek és gyújtottak meg. A zöld, kör alakú forma a folyamatos életet szimbolizálja. A gyertyafény az otthoni érzetet és a biztonságot jelképezte még a tél legsötétebb időszakaiban is, amikor a sötét éjszaka hosszabb volt, mint a fényes nappal. Az eredeti adventi koszorún négy gyertya található, három lila és egy rózsaszín. A három lila gyertya a reményt, békét és szeretetet szimbolizálja. Ezeket advent első, második és negyedik vasárnapján gyújtjuk meg. A rózsaszín gyertya, ami a barátságot jelképezi, mindig a harmadik vasárnapon kerül meggyújtásra. Néhány adventi koszorún van egy ötödik gyertya is, amit csak karácsonykor gyújtanak meg. Ez a gyertya mindig fehér színben pompázott és az angyalokkal, valamint Jézus születésével azonosították. Adventi koszorú - készítsünk el saját magunk! Ha úgy dönt, hogy saját adventi koszorút készít otthon, ne hagyja ki a következő néhány alapvető alapanyagot: A koszorú alapja - habból, kartonból vagy más hasonló anyagból készül.
Az adventi koszorút az észak-német területeken, főleg protestáns környezetben készítették századunk elején, majd Ausztriában is népszerűvé vált, a katolikus lakosság körében is. Magyarországon főleg a második világháborút követő időben vált szokásossá, templomokban, középületekben, otthonokban adventi koszorút a csillárra függeszteni. Ez a szokás idővel annyiban módosult, hogy a gyertyák száma négyre, az adventi vasárnapok számára csökkent. A rajta lévő gyertyák a karácsony előtti vasárnapok liturgikus színeiben jelennek meg a hagyománytisztelőknél. Az adventi koszorú mai is az ünnep nélkülözhetetlen szimbóluma, melynek rengeteg változata létezik. Köszönjük, hogy megnézted Adventi koszorú története, eredete anyagunkat.