Európa kiadó zenekar Európa bajnokság Európa térkép Az Európa Kiadó egy 1981-ben alakult, főleg a frissen feloszlott URH tagjaiból álló magyar underground együttes. Rövid idő alatt a korabeli hazai alternatív rockzenei élet meghatározó együttese lett, ám 1983-ban már fel is oszlott. Két év szünet után újra összeállt az együttes, és a kilencvenes évek közepéig közel változatlan felállással játszottak. 2004-ben az Európai Unióhoz való csatlakozás alkalmából koncertet adtak az A38 Hajón, ezt követően 2006-ig több-kevesebb rendszerességgel felléptek - elsősorban Budapesten. Az Európa Kiadó két tagja (Kiss László és Menyhárt Jenő) jelenleg is külföldön él. Menyhárt Jenő további terveiről nincs módomban nyilatkozni de nem hiszem, hogy Európa Kiadó nevű zenekart valójában el lehetne képzelni a jövőben Másik János és Kirschner Péter nélkül. De ezt majd nyilván a jövő mutatja meg és a jövő ezzel kapcsolatban nem az én képzelőerőmet teszi majd próbára. Én személy szerint 27 éven át tekintettem az Európa Kiadó tagjának magam és ez a korszak most lezárult, a jövőben az M. P. Sziámi AndFriends zenekarban valamint Bródy János zenekarának vezetőjeként folytatom az eddig megkezdett eredményes munkámat és más, leendő formációk, projektek, társulások tagjaként is találkozhatnak velem a nézők.
Az EURÓPA KIADÓ a hazai pop-rock történet egyik legmeghatározóbb zenekara az idők során újra és újra úgy tudott megújulni, hogy közben sosem vált mainstream-formációvá. Egyéni stílusukat és működésük független szellemiségét fennállásuk óta következetesen megőrizve írják és adják elő dalaikat, amelyek közül ma már sok klasszikusnak számít. Bár az Európa Kiadónak 1981-es megalakulása óta több olyan periódusa is volt amikor különböző okokból felfüggesztette tevékenységét - ahogy Menyhárt Jenő fogalmaz – az együttes időnként "hibernálva volt", most azonban nagyon is élő, olyannyira, hogy új és régi dalok egyaránt elhangzanak majd a fellépésen. A program az NKA Hangfoglaló Kollégiumának támogatásával valósul meg.
Új!! : Európa Kiadó (együttes) és Magyarország · Többet látni » Másik János Másik János (Kisbajcs, 1952. augusztus 3. –) magyar zeneszerző, billentyűs, énekes, gitáros, basszusgitáros, ütőhangszeres. Új!! : Európa Kiadó (együttes) és Másik János · Többet látni » Müller Péter Sziámi Müller Péter Iván – "Sziámi" – (születési neve: Kovalcze Végh Péter Iván) (Budapest, 1951. december 12. –) költő, énekes. Új!! : Európa Kiadó (együttes) és Müller Péter Sziámi · Többet látni » Menyhárt Jenő Menyhárt Jenő (Budapest, 1959. április 15. –) magyar underground zeneszerző, dalszövegíró, gitáros és énekes. Új!! : Európa Kiadó (együttes) és Menyhárt Jenő · Többet látni » Millenáris A Millenáris (korábbi nevén Millenáris Park) a magyar főváros és Európa jelentős kulturális és életmódbeli értékeit bemutató – közérdekű és üzleti rendezvényekre is alkalmas – kulturális központja. Új!! : Európa Kiadó (együttes) és Millenáris · Többet látni » Salamon András Salamon András (Budapest, 1956. október 6. ) Balázs Béla-díjas (2001) magyar filmrendező, forgatókönyvíró, producer, egyetemi tanár.
(1989) Koncert a Zichy kastélyban '86 (1990) Itt kísértünk - Love '93 (1993) Jó lesz... '84 (1997) Love '82 (1997) Annak is kell (2013) Nincs kontroll (2018) Így vonulunk be DVD (2004)
2013. július 04. 09:09 | Szerző: H. P. K. Figylem! Ez a cikk több mint öt éve íródott, a benne szereplő információk a publikálás időpontjában pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A londoni metróról ezúttal néhány fontosabb számszerű adatot közlünk, valamint érdekességeket a tube hangjaival kapcsolatban. hirdetés Mint ismeretes, a londoni metró idén ünnepli 150. Miért ilyen borzalmasan melegek a londoni metrók?. születésnapját. A földalatti egész évben folyamatosan üzemel, jelenleg 270 állomása van. Vonalainak hossza összesen nagyjából 402 kilométert tesz ki. A londoni metró volt az első földalatti vasút a világon, 1863 januárjában vehették használatba először az utasok. A tube (= cső) – ahogyan a helyiek hívják – összesen 11 vonalon közlekedik, melyek megkülönböztetését színek is segítik. Ezen kívül még bizonyos állomásokon kapcsolódik a London Overgroundhoz és a DLR-hez (Docklands Light Railway) is. Becslések szerint naponta 3. 230. 000 utas veszi igénybe a mindennapi közlekedésben, de hétköznap, csúcsidővel együtt ez a szám elérheti a 3.
A Central vonal egy londoni metróvonal, amely áthalad London központján, az északkeleti Eppingtől (Essex) a nyugati Ealing Broadwayig és West Ruislipig. Nyomtatott piros a cső térképen, a vonal szolgálja 49-állomások több mint 46 mérföldre (74 km). [3] A metróhálózat azon két vonalának egyike, amelyek átlépik a nagy-londoni határt, a másik pedig a Metropolitan vonal. London egyik mélyvasútja, a Central line vonatai kisebbek, mint a brit fővonalakon. A vonalat 1900-ban Central London Railway néven nyitották meg, és London központját kelet-nyugati tengelyen keresztezték, a harmadik mélyszintű metróvonalként, amely azután épült, hogy az elektromos vonatok lehetővé tették ezt. Később kiterjesztették Ealing nyugati külvárosára. Londoni Metró Vonalak. A második világháború után a vonalat jelentősen kibővítették az új külvárosokba, átvéve a gőzzel vontatott külső elővárosi útvonalakat London határáig és azon túl kelet felé. Ez valósította meg azokat a terveket, amelyeket a háború késleltetett, amikor az építkezés leállt, és a kihasználatlan alagutak légiriadó óvóhelyként és gyárakként működtek.
A londoni metró 11 színkódolt vonalak. Furcsának tűnhet, amikor először megpróbálja megtalálni az utat a város körül a csövet, de gyakorlatban is elég egyszerű. Vedd fel a cső szabad térkép bármely állomáson, illetve a látogatói információs iroda. A csövet működik körülbelül 5:00-12:30 legtöbb vonalára (7:30-22:30 vasárnap). Lehet, hogy a londoni metró egyik teljes vonalát és vagy 100 buszjáratot teljesen leállítanak a brit fővárosban - HuNglia. Szolgáltatások gyakori, különösen a London központjában. A legtöbb főbb látnivalók gyalogosan is egy metróállomás. A vonatok is elfoglalt csúcsidőben és a látogatók könnyebben és olcsóbban utazni után 09:30, hétfőtől péntekig. A hálózat van osztva kilenc zónák zóna 1 a központi területén. Legyen tudatában annak, hogy a közlekedési rendszer a régi, szüksége fenntartása, és ez azt jelenti, hogy akkor találkozhat gyakori hétvégi munkák. vásárlás jegyek Fektessen be egy látogató Oyster Card, ha azt tervezi, hogy utazások csövön keresztül, busz, villamos, DLR, overground, TFL vasúti vagy folyami Bus. A jegyárak olcsóbbak, mint a beszerzési papíralapú jegyeket és lezárjuk naponta úgy, hogy utazhat, ahányszor akarod, egy nap legfeljebb felelős £ 6, 60 (szemben a papír Travelcard ára £ 12.
[4] Állomások [ szerkesztés] Az alábbi listában szerepel mind a 272 állomás mellett a kiszolgált vonalak, az elhelyezkedésük, a viteldíjzónájuk, [* 1] a megnyitásuk ideje, a korábbi elnevezéseik és az éves forgalmuk millió főben. Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a List of London Underground stations című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Megjegyzések [ szerkesztés] ↑ A metróhálózat kilenc kör centrikus zónára van felosztva. A viteldíjat az alapján számolják, hogy az utazás hány ilyen viteldíjzónát érintett. ↑ Amelyik állomást egynél több vonal szolgálja ki, ott a vonalak az elindulásuk sorrendjében vannak felsorolva. ↑ Egyes állomások egyszerre több zónához is tartoznak. Az ilyen esetekben átutazáskor az olcsóbb viteldíjat kell megfizetni. ↑ A felsorolt elnevezéseket korábban az állomás tábláján, a hálózati térképen, hirdetésekben és tervekben használták.
A szűk cső alakú alagút miatt ezeket a vonalakat tube (cső) néven is emlegetik, amely később az egész metróhálózatra ráragadt, és a metró egyik elfogadott, közkedvelt beceneve lett. Jelenleg a teljes vonalhálózat villamosított, méghozzá négysínes rendszerben, a normál vágányok mellett egy külső, +420 Voltos áramvezetősín található, a vágánytengely középen pedig egy -210 Voltos. A nagyvasúti múlt miatt a peronmagasságok megegyeznek, ezt sokszor ki is használják, főleg a külvárosokban látni a vasút és a metró által közösen használt pályát és állomásokat. Érdekesség, hogy ellentétben a metróval, az elővárosi vasúti vonalak nagy része viszont háromsínes rendszerben villamosított, ahol közösen használja a pályát a metró és a vasút, ott a négysínes rendszer külső áramvezető sínjére +630V-ot kapcsolnak, középre pedig nullát. További információk [ szerkesztés] A TfL (Transport for London) részletes ismertetője m v sz London tömegközlekedése Metróvonalak Vasútvonalak Crossrail DLR East London line Thameslink Egyéb Dugódíj River Bus Oyster kártya A metrótérkép, ami ma emberek százmillióinak teljesen egyértelmű és használható, nem volt mindig ilyen magától értetődő.
További információk [ szerkesztés] A TfL (Transport for London) részletes ismertetője Archiválva 2008. szeptember 14-i dátummal a Wayback Machine -ben m v sz London tömegközlekedése Metróvonalak Vasútvonalak Crossrail DLR East London line Thameslink Egyéb Dugódíj Oyster kártya