[1] 1991-ben az ANAP elvesztette többségét az Igaz Út Pártja (törökül: Doğru Yol Partisi) és a Szociáldemokrata Néppárt (törökül: Sosyaldemokrat Halkçı Parti) politikai tömörülésekkel szemben. 1995-ben a Haza Pártja rövid időre visszatérhetett a hatalomba az Igaz Út Pártjának koalíciós társaként. 1997 júliusától 1998 novemberéig az ANAP jelöltje, Mesut Yılmaz lett a miniszterelnök. 1999 áprilisában az addigi legnagyobb vereségét szenvedte el az ANAP, a szavazatok 14%-val csak a negyedik legnagyobb politikai párt lett Törökországban (ez a 365 helyből 86-ot jelent). Később, a 2002 -es választásokon az 5, 12%-os szavazati aránnyal be sem jutott a parlamentbe. [1] 2007. május 5-én jelentették be, hogy az ANAP és a Igaz Út Pártja egyesül Demokrata Párt (törökül: Demokrat Parti, DP) néven, azonban ez a kísérlet meghiúsult, és az ANAP bejelentette, hogy nem indul a közelgő választásokon. 2009. október 31-én egyesült a Demokrata Párttal. 2011. szeptember 11-én újjáalakult az eredeti ideológia mentén, jelenlegi elnöke İbrahim Çelebi.
Anavatan Haza Pártja Adatok Elnök İbrahim Çelebi Alapítva 1983. május 20. Feloszlatva 2009. november 1. Ideológia gazdasági liberalizmus, szociális konzervativizmus, török nacionalista Politikai elhelyezkedés közép-jobb Hivatalos színei sárga, fehér Weboldala A Haza Pártja (törökül: Anavatan Partisi, rövidítve: ANAP)egy politikai párt Törökországban, melyet Turgut Özal alapított 1983 -ban. 2009 októberében egyesült a Demokrata Párttal, 2011 szeptemberében újjáalakult. Jelenlegi elnöke İbrahim Çelebi. Az ANAP egy jobbközép nacionalista párt, amely támogatta a török kormány által bevezetett gazdasági korlátozásokat, amellyel kedvezett a magántőkének és a nagyvállalatoknak. Bár a választásokat megnyerte a párt Turgut Özal vezetésével 1983-ban, de az iszlamista és a velük szemben álló szekularista világiak közötti ellentétek ellenére sikerült kormányzóképesnek maradnia a harmadik katonai puccs után is. Története [ szerkesztés] 1983 -ban a 450 parlamenti mandátumból 212-t nyert el a Haza Pártja.
Fontos, hogy tudjon erről, és ha ezt tapasztalná, az ne vegye el a kedvét a későbbi kedvező hatások kivárásától. – A mellékhatások legtöbbször átmenetiek, hamarosan megszűnnek; – Ne aggódjon, a kellemetlen hatások némelyike éppen azt jelzi, hogy gyógyszere hatni kezdett. – Fontos, hogy minden a gyógyszerszedéssel párhuzamosan megjelenő hatásról tájékoztassa kezelőorvosát – sokszor egy kis megnyugtatás is elegendő a továbblépéshez. A bipoláris depresszió tünetei és kezelése - Online pszichológus. 2. A javulás szakasza – egyre jobban Néhány hét után a legtöbben fokozatosan egyre nyugodtabbnak, kiegyensúlyozottabbnak, jobb kedvűnek, energikusabbnak kezdik érezni magukat. Ilyenkor nagy a kísértés arra, hogy abbahagyja a gyógyszerszedést, de tudnia kell, hogy a kezelés folytatása szükséges annak érdekében, hogy tünetei ne térjenek vissza. A háttérben húzódó depresszió ugyanis még nem zajlott le, és gyógyszer nélkül tünetei is visszatérhetnek. Ön a gyógyszerszedésnek köszönhetően elindult a gyógyulás útján, és ha most hagyja abba a kezelést, kockáztatja az eddig elért eredményeit.
A felismerés és kezelés hiányosságát okozhatja az az időskorral kapcsolatos mítosz, miszerint "Az idős ember depressziós, és minden oka meg is van rá" /Douglas H. Powell: The nine myths of aging/. Kezeletlen depresszió A nem kezelt depresszió számtalan kockázattal jár. Depresszió tünetei, kezelése - Hogyan gyógyítható?. Bármely korban növeli az öngyilkosság kockázatát, rizikófaktort jelent a pszichoszomatikus betegségekben, gátja a szociális funkcióknak, fokozza a szomatikus megbetegedéseket, és az ezek következményeként bekövetkező halálozást. Az idősebb kori depresszióban a veszélyek hatványozódnak, mert a depressziós állapotok: rontják a testi betegségek gyógyulásának esélyeit; fokozzák a testi és a lelki szorongás tüneteit; károsan befolyásolják a keringési faktorokat; csökkentik a motoros tevékenységeket - vagy éppen túlhajtják azokat; megnövelik a kórházi kezelések időtartamát; nem segítik a beteg (és esetenként családja) együttműködését. Mindezek külön-külön is, de együttesen főleg azzal a veszéllyel járnak, hogy elhanyagoltabb állapotban kerülnek a betegek a kezelésre, növelik a "gyógyíthatatlanság" látszatát, rontják a betegek és családjuk életminőségét.
A gyógyszer bevételére emlékeztető ötletek: – Tartsa gyógyszerét olyan gyógyszerdobozban, melyben a hét napjai jelölve vannak; – Rutinszerűvé teheti a gyógyszerszedést, ha mindig ugyanabban az időben veszi be; – Kösse gyógyszere bevételét valamilyen rutin tevékenységhez, például a fogmosáshoz, vagy valamelyik étkezéshez, mondjuk a reggelihez.
Iratkozz fel a Life-hírlevélre! Sztárok, életmód, horoszkóp és kultúra egy helyen. Feliratkozom
Valószínűleg a kettő kombinációja a leghatékonyabb, a leginkább tartós, amennyiben a kórtörténet alapján indokolt a gyógyszerszedés is. Habár a kezelés szempontjai nem térnek el alapvetően idősebb korban sem, mégis vannak az időskorúak kezelése esetén kiemelendő szempontok. Ilyenek a következők: minden egyéb testi betegséget kezelni kell; minimalizálni kell minden olyan gyógyszer adását, amely depressziót okozhat; a felesleges vagy elavult gyógyszereket el kell vonni, vagy helyettesíteni. Különösen fontos szempont a beteg családjának, gondozójának bevonása a kezelésbe, illetve a megfelelő tájékoztatás a depresszióról, a kezelés mibenlétéről. Az általános tévhittel ellentétben - miszerint az idős személyek a pszichoterápiás beavatkozásokra már nem fogékonyak - számos ilyen módszer alkalmazása bizonyult hatékonynak az időskori depresszió terápiájában. A pszichoterápia jelentősségét időskorban az is fokozza, hogy egyes esetekben kerülni kell, vagy abba kell hagyni a gyógyszeres terápiát. A depresszió súlyosságától és a korábbi betegségektől függően idős korban is ugyanazok az antidepresszív gyógyszeres kezelés lehetőségei, mint fiatalabb korban.
Nem mindig és nem minden betegnél fordul elő az összes tünet. Ha közülük 4-5 állandósul, néhány pedig rövid időközökben visszatér, valószínűsíthető a depressziós állapot. Az időskori depresszió esetében relatíve gyakoribb a disztímia (a depresszió enyhébb formája), a kognitív zavar (figyelem-, koncentráció-, memóriakárosodás), a gondolkodás zavara (pl. döntésképtelenség), a szomatikus panaszok (pl. fájdalom), az inaktivitás, energiahiány, fáradtság, alvászavar, irritabilitás, szorongásos tünetek, pszichotikus tünetek, paranoiditás, és az öngyilkosság rizikója (magasabb a befejezett öngyilkossági arány). Ugyanakkor ritkább a depresszió vezető tünete, a hangulatzavar, szomorúság, nyomott kedélyállapot, illetve az öngyilkossági gondolatok hangoztatása. Rossz, rosszabb, legrosszabb Vannak veszélyeztető tényezők, melyek előfordulása esetén rosszabb lefolyású depresszióra számíthatunk. (Lassúbb javulás várható és nagy a kockázat a visszaesésre. ). Ilyenek az alábbiak: ha az első depressziós epizód magas életkorban jelentkezik; ha súlyosabbak vagy hosszabb ideje fennállóak a tünetek; ha egyéb pszichiátriai zavara, testi betegsége, kognitív károsodása is van a depresszióban szenvedőnek; ha önellátásra képtelen; ha egyedül vagy rossz életkörülmények között él; ha korábban nem, vagy nem megfelelően kezelték stb.