Az Emberre emlékezünk Az emlékező közösség végezetül a Szent István király téren található Sajó Sándor szobornál tisztelgett a méltatlanul elfeledett költő emléke előtt. A mellszobor mellett Duray Miklós, közíró, a Szövetség a Közös Célokért társulás elnöke tartott ünnepi beszédet. 1868, a költő születésének az évében a világ igen változó volt, mindezen társadalmi átalakulások hatással voltak Sajó Sándorra is. Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért elnöke a Sajó Sándor köztéri szobra előtt tartotta meg a beszédjét (Fotó: Pásztor Péter/Felvidé) Mint kifejtette, tanítójellegű versei a tanárságából is fakadtak, ezzel akarta a közösségét is tanítani. "Sajó Sándornak nem a költői nagyságára emlékezünk, hanem az Emberre. Arra az emberre, aki szívén viselte a nemzetének a sorsát, a nemzet ügyét" – hangzott el a katolikus templom előtt tartott megemlékezésen. Duray Miklós hozzátette: "Sajó a múltból táplálkozva a jövő felé tekintett. Mindig is érdekelte a nemzete sorsát, félve a magyarság kilátástalanságától. "
század Európájában című konferencia előadásai, 2008, Ipolyság) Palóc Társaság évkönyv-sorozata, SikerX Bt. Kiadó, 2009, ISBN 978-963-7082-32-0 [3] Sajó Sándor-szavalóverseny, Ipolyság 2018-ban az óbudai Árpád Gimnáziumban Sajó Sándor-emléktáblát lepleztek le. [5] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Magyar életrajzi lexikon: Sajó Sándor Sajó Sándor a Kárpát-medence területi egységéért Sajó Sándor: Magyarnak lenni MEK Sajó Sándor: Magyarnak lenni (rovásírással) MEK További információk [ szerkesztés] Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001. Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp. ], Béta Irodalmi Rt., [1937]. Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-. Magyar Színművészeti Lexikon. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. ], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana.
Ugyanakkor a levélben jelezte, sokan igazságtalanul megbélyegezték, pedig Sajó munkássága és szemléletmódja például szolgál a 21. században is. Az emlékülésen hat előadás hangzott el felvidéki és magyarországi szaktekintélyek tolmácsolásában. Az előadások egy része azt a kort mutatta be, amelyben Sajó Sándor élt, ugyanakkor további előadások a költő életének, pedagógiai tevékenységének szentelték a figyelmet. Sajó Sándor tevékenysége és kora Dr. Szabó Pál Csaba, történész, egyetemi tanár előadásában Magyarország 20. századi első évtizedeinek sorsfordító eseményeire, valamint ezek előzményeire összpontosított. Mint jelezte, az Osztrák-Magyar Monarchiában történelmi lojalitás jellemezte a történelmi Magyarországon élő nemzeteket. A nemzeti önazonosságuk megerősítése mellett hűek voltak az államhoz. A történész felidézte az első világháborút megelőző nemzetiségeket érintő rendelkezéseket. Jelezte, a század eleji oktatási– és nyelvtörvények liberálisan viszonyultak a kisebbségekhez. Mint mondta, eltérőek az első világháború utáni események értelmezése.
Bővebb ismertető Kevés olyan magyar költőnk van, aki ennyire mélyen és szívbemarkolóan ragadta volna meg azt a lelkiállapotot, amit minden magyar érez, ha meghallja ezt a szót: Trianon. o Ki is volt Sajó Sándor? o Miért nem hallottuk a nevét az iskolákban, amikor hazafias verseket tanultunk? A válasz egyszerű és egyben igazságtalan: mert szavai Trianon fájdalmáról is szólnak. Verseivel visszaköveteli az elszakított magyar területeket, és olyan húrokat pendít meg a szívünkben, amelyre csak kevés költő volt képes a magyar történelemben. Dr. Domonkos János ny. iskolaigazgató, szaktanár így írt erről "Trianon és Sajó Sándor költészete" című írásában: "Elhallgatták, elfelejtették, betiltották Sajó Sándor verseit is, kinek költészetében ott tükröződött Trianon minden szomorúsága és embertelen igazságtalansága... " 1945 után nem volt szabad még csak az asztalfióknak sem megismerkednie ezekkel a gondolatokkal, és még az irredenta jelzőt is kerülték a magyar irodalom nagyjai, félve az akkori rendszer ilyen irányban mindent és mindenkit eltipró módszerei miatt.
És leszek szégyen és leszek gyalázat És ott égek majd minden homlokon S mint bujdosó gyász, az én szép hazámat A jó Istentől visszazokogom; És megfúvom majd hitem harsonáit, Hogy tesz még Isten gyönyörű csodát itt: Bölcsővé lesz még minden ravatal, – Havas Kárpáttól kéklő Adriáig Egy ország lesz itt, egyetlen s magyar!
A század elején Zilahon felállított, Fadrusz János alkotta Wesselényi Miklós szobrához írott verse által vált közismertté a Partiumban. Mint elmondta, a magyar önérzet jelenik meg a verseiben. A felvidéki helytörténész továbbá megemlítette, hogy a kilencvenes években még mindig elhallgatott és elfeledett költőnek számított a szakmai körökben. A megbélyegzett költővel nem igazán lehetett foglalkozni, a vele kapcsolatos írások is vontatottan jelentek meg. Az emlékülés utolsó előadója Cságoly Péterfia Béla, a Szózat elektronikus lap főszerkesztője a költő magyarságát elemezte. Magyarságtudata megingathatatlan volt, a magyarság egységében gondolkodott mindvégig. Ebben például szolgálhat a mai világunk generációinak is – vélekedett a főszerkesztő. Dr. Kiss László és Cságoly Péterfia Béla (Fotó: Pásztor Péter/Felvidé) A beszámolók és kiselőadások mellett a balassagyarmati Tormay Cecile Irodalmi és Történelmi Társaság emlékműsora színesítette a programot. A Szép szülőföldem, Felvidék címet viselő emlékműsorban a költő versei és megzenésített költeményei hangzottak el.
Budapest - Benkó Sándor rengeteget tett a dixieland társadalmi elismertetéséért, neki köszönhető, hogy a zenei műfaj kilépett a dzsesszklubok világából, és eljutott a legelegánsabb koncerttermekbe - hangsúlyozta az MTI-nek Szalóky Béla trombitás, a Benkó Dixieland Band tagja. Budapest - Benkó Sándor rengeteget tett a dixieland társadalmi elismertetéséért, neki köszönhető, hogy a zenei műfaj kilépett a dzsesszklubok világából, és eljutott a legelegánsabb koncerttermekbe - hangsúlyozta az MTI-nek Szalóky Béla trombitás, a Benkó Dixieland Band tagja. Szalóky Béla mindössze 14 évesen került kapcsolatba Benkó Sándorral, 1987-ben lépett fel vendégként először a Benkó Dixieland Banddel, amelynek 2008-ban, Zoltán Béla trombitás halálát követően vált állandó tagjává. "Igazából már ezelőtt sem telt el hét anélkül, hogy ne játszottunk volna együtt Benkó Sándorral" - jegyezte meg. "Hatalmas figyelmet fordított a fiatalokra, nagyon sok ifjú zenész kezdte a pályafutását a Benkó Dixieland Band környékén, akik mindig megkapták a lehetőséget, hogy előkelő helyszíneken, nagy színpadokon lépjenek fel vendégként az együttessel" - mondta el az előadóművész, aki egyben a Police Big Band vezetője is.
1962 -ben részt vettek az első Ki mit tud? televíziós vetélkedőn. [2] További három Ki mit tud? -on (1963-ban, 1965-ben és 1967-ben) második helyen végeztek. [3] A hetvenes években nem volt olyan verseny, fesztivál, ahonnan csak virágesővel tértek volna meg. Benkó Sándor tudta, hogy a három "t" (tiltott, tűrt, támogatott) korszakában azért mehettek a tűrt kategóriába sorolt zenészeivel a kapitalista országokba, hogy ott díjakat, kitüntetéseket szerezzenek a szocialista Magyarországnak. Ha ezt véletlenül elfelejtik, az akár karrierjük végét is jelenthette volna. A karrier ugyan 1957-ben kezdődött, de az igazi beindulásra 13 esztendőt kellett várni. Abban az időben került a budapesti Benkó Dixieland Klub társadalmi vezetésébe néhány olyan fanatikus, aki többek között újabb és újabb újságírókat hívott meg a klubba. Ekkor jelent meg először a zenekari kasszából finanszírozott "Jazzhíradó", amelyet a legfrissebb Benkó hírekkel pontosan négyhetente kapott meg minden olyan újságíró, akinek bármiféle köze is volt a dzsesszhez, de mindenekelőtt Benkóékhoz.
INDEX 75 éves korában meghalt Benkó Sándor, írja az MTI. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas klarinétos kedd este hunyt el, halála váratlanul ért mindenkit. A Benkó Dixieland Band alapítója nemzetközileg is elismert zenész volt, közel hatvan évig zenélt aktívan. Benkó a '40-es években kezdte a zenetanulást. Először hegedűt tanult a MÁV zeneiskolában, később szaxofonra váltott, de klarinétosként lett igazán ismert. Később villamosmérnöki diplomát is szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, ahová oktatóként is visszatért: 1995-ig tanított a felsőfokú intézményben. A Benkó Dixieland Bandet 1957-ben, még középiskolásként alapította. Már a zenekar első albuma aranylemez lett, később többször is körbeturnézták a világot. Rengeteg zenei fesztiválon indultak és kaptak díjakat, aminek köszönhetően a tűrt zenekarok közé tartoztak a rendszerváltás előtt. Benkót két Pro Urbe kitüntetéssel is díjazták, 2006-ban Kossuth-díjat vehetett át, valamint megkapta a Magyar Érdemrend középkeresztjét. Annak idején a Ki mit tud?