13. havi nyugdíjat vezetnek be Szlovákiában A családi pótlékot is megduplázza a kormány. Az ellenzék feljelentést tett. március 1. Még nem érkezett meg a családi pótlék A Magyar Államkincstár közölte: elutalták, hétfőn érkezik meg a pénz. Alapvetően 18 éves korig lehet kérni a családi pótlékot, de ha szakmát tanul a gyerek, vagy felnőttképzésben vesz részt, akkor 24 éves korig is igényelhető – amennyiben a gyermek kevesebbet keres, mint havi 900 euró. Az igénylés során kétféle módon lehet kérvényezni a családi pótlékot: ha a család lakcíme Magyarországon van, és ha az egyik szülő Magyarországon jogviszonnyal rendelkezik, akkor különbözeti kifizetést kell kérni. Ez azt jelenti, hogy az osztrák családi pótlékból levonják a magyar családi pótlékot, és a különbözetet fizetik csak ki. A teljes összegű családi pótlék akkor jár, ha egyik szülőnek sincs itthon jogviszonya – ebben az esetben a Magyar Államkincstár megszünteti a magyar családi pótlék folyósítását, és a teljes osztrákot fizetik ki.
Ezt szeretné most csökkenteni. Róbert – nem nagy meglepetésre – azért ingázik Bécsbe, mert ott kétszer annyit keres, mintha itthon vállalt volna munkát (és más szolgáltatási szektorokban könnyen előfordulhatnak ennél nagyobb, például háromszoros különbségek is). Ráadásul a kétszer nagyobb bruttó béréből arányait tekintve Ausztriában nem vonnak le annyit, mint Magyarországon, vagyis Róbertnél nettóban arányait tekintve még jóval több pénz marad, mintha itthon maradt volna. Arról nem is beszélve, hogy 13., illetve 14. havi fizetés is jár neki, és ezek adóvonzata még kisebb, vagyis évente kétszer kap még egy-egy olyan összeget, ami a havi rendes nettójánál is nagyobb. Abszolút értékben viszont a jóval nagyobb osztrák bérhez jóval nagyobb osztrák járulékbefizetés is tartozik, vagyis Róbert sokkal több pénzt hagy az osztrák rendszerben, mintha a magyarban tenné ugyanezt. Képünk illusztráció. © AFP / DPA / Picture Alliance / Jörg Lange És pont ez az az elem, amelyre az uniós szabály is épül: ha valaki egy adott országban fizeti az ottani társadalombiztosítási járulékokat, akkor jogosult a gyermeke után járó ottani családi pótlékra is.
Az alábbiakban ezekről a dolgokról olvashat. : - Mit tudtunk már korábban az új osztrák kormány terveiről? - Mennyi most az ausztriai családi pótlék összege? - Hogyan nem hagyta jóvá az EU korábban majdnem ugyanezt az ötletet? - Kik írtak és mit ezzel kapcsolatban a Magyar és nemzetközi sajtóban? - Mi várható a döntéssel kapcsolatban? - Mit kellene csinálni azoknak akiket érint a kérdés? 1. Többször is írtunk a témával kapcsolatban korábban, és igyekeztünk időben szólni mindenkinek, hogy vacilálnak a sógorok a dolgon! Persze, hogy nincs jobb dolga az ausztriai politikai elitnek miután kikaparták a gyerekeket a homokozóból okoskodni mint, hogy azokat cseszegessék akik a homokozót építették nekik… ELLENBEN, az elmúlt héten fenekestül felfordult az Ausztriában dolgozó Magyaroknak a világ! Több hírportálon jelentek meg nagyon erős címekkel írások arról, hogy "Változni fog az ausztriai családi pótlék igénylésének a feltételei. " A hír mostmár megint igaz csak most jobban akarják megint egy picivel, mint korábban!
Lengyelországnak 47, Csehországnak 40 és Szlovákiának 36 százalékkal kevesebb családi támogatást utalna Ausztria, mint korábban. A tervek szerint a családi támogatás változtatásával a jövőben Ausztria mindösszesen 150 millió eurót folyósít majd külföldön élő gyerekek után.
Szintén 15 napon belül jelenteni kell, ha a szerződéses viszony megszűnik. Ha a kapcsolt vállalkozások között nincs semmi kapcsolat – például a virágboltunk mellett van időnk terítőket hímezni és azt webáruházban eladni –, akkor nincs semmi teendőnk.
Kapcsolt vállalkozás: a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, b) az adózó és az a személy, amely az adózásban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózásban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni. d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontjában meghatározott viszonyban áll, e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontjában meghatározott viszonyban áll, f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg.
Meghatározó befolyással akkor rendelkezik a személy, ha az érintett jogi személy tagja vagy részvényese, és jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsági tagjai többségének megválasztására vagy visszahívására, avagy a jogi személy más tagjai, részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján, vele azonos tartalommal szavaznak, vagy rajta keresztül gyakorolják szavazati jogukat, és együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek. A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a fenti jogosultságok közvetett módon biztosítottak. Arra is fontos figyelemmel lenni, hogy a közeli hozzátartozók részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. A Ptk. alapján közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülő valamint a testvér. Ennek megfelelően két olyan társaság, amelyek egyikének egy testvérpár egyik tagja a 100%-os tulajdonosa, a másiknak a testvérpár másik tagja a 100%-os tulajdonosa, kapcsolt vállalkozásnak minősül annak ellenére, hogy a tulajdonosi ábra alapján látszólag semmilyen tulajdoni összefonódás nincs a vállalkozások között.