Országos földmérést indított, a nemesség ezt is jogsértésnek érezte, s mert fontosnak tartotta az oktatást, Pesten e célra emeltette az Újépületet. József császárként alig törődött a német fejedelmek, így az egyháziak kiváltságaival, ezért azok Nagy Frigyes porosz király hatására szövetséget kötöttek ellene. József hogy helyzetét javítsa a birodalomban, Bajorországért Belgiumot ajánlotta fel, ahol a papság ellene izgatta a népet, de a porosz uralkodó ezt is meggátolta. Frigyes 1786-os halála után sikertelenül tervezett porosz szövetséget, az 1787-ben indított török háborúban Katalin cárnővel működött együtt. Belgrádot azonban nem tudta bevenni, s a török betört a Bánátba. József betegen tért meg Bécsbe, Belgium forrongott, a poroszok a törökkel szövetkeztek ellene. Kudarcai felszították a magyarok elégedetlenségét, s az újoncállítás fejében a sérelmek orvoslását, a törvények visszaállítását követelték. * II. József (Magyar történelem) - Meghatározás - Lexikon és Enciklopédia. Mikor 1789-ben egységes földadót vezetett be s erőszakkal foglalt le szénát és gabonát, 15 megye fellázadt, s felkelés fenyegetett.
2021. október 25. 18:58 MTI 240 éve, 1781. október 25-én adta ki II. II. József császár, mint magyar király – Szépművészeti Múzeum. József magyar király és német-római császár nagyhatású egyházpolitikai intézkedését, a türelmi rendeletet. A dokumentum 18 pontban biztosította a protestáns (evangélikus, református) és a görögkeleti (ortodox) vallásúaknak a magán vallásgyakorlatot. A türelmi rendelet szimbolikus ábrázolása Léonard Defrance festményén Az 1741-ben született József 1780. november 29-én édesanyja, Mária Terézia halála után vette át a Habsburg Birodalom irányítását. Reformelképzeléseit vehemensen, a kompromisszumokat elvetve igyekezett megvalósítani, a felvilágosult abszolutizmus szellemében rendeletekkel kormányzott – tíz év alatt összesen mintegy hatezret adott ki. A magyarországi rendek nem rokonszenveztek a "reformdiktatúrával", miként az is József ellen hangolta őket, hogy az uralkodó – bár nem volt magyarellenes – meg sem koronáztatta magát. A "kalapos király" – ahogy gúnyosan nevezték – lehetővé tette a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását és feloszlatta a nem betegápoló vagy tanító szerzetesrendeket.
2006. március 14. 10:30 Kétszázhatvanöt éve, 1741. március 13-án született Bécsben II. József, "a kalapos király". A Habsburg-házi magyar király és német-római császár felvilágosult szellemben uralkodott. A felvilágosult abszolutizmus szellemében A Habsburg Mária Terézia és Lotharingiai Ferenc legidősebb fiát félévesen hozták Pozsonyba a támadó bajorok elől. (A történet, amelyben a királynő karján a gyermekkel kért volna a magyar rendektől segítséget, legenda. ) József Bartenstein államtitkártól tanult történelmet, Martin professzortól jogot, főleg a kormányzati stúdiumok s a kor új eszméi érdekelték. 1759-től vett részt az államtanács ülésein, 1764-ben római király, apja 1765-ös halála után német-római császár és anyja mellett társuralkodó lett, bár csak külügyi, katonai és igazságügyi kérdésekbe szólhatott bele. József Falkenstein gróf néven bejárta Német-, Francia- és Olaszországot, példaképével, II. Ii józsef magyar király. Frigyes porosz királlyal Lengyelország felosztásáról tárgyalt, 1768-ban és 1773-ban Magyarországon is tett körutat.
Mivel főként hazánkban ütközött akadályokba, ahol a végrehajtó hatalom a megyék kezében volt, József úgy látta, a reformok akadálya a magyar alkotmány. 1784-ben Bécsbe vitte a koronát, a latin helyett a németet tette hivatalos nyelvvé, s elrendelte a népesség, nemesek és nem-nemesek összeírását, fegyverrel fenyegetve az ellenálló megyéket. A király s a magyar nemesség viszálya nyomán kitört a Horea-Closca-féle román parasztlázadás, amelyet ugyan nem József szított, de politikájának szerepe volt benne. Hiába a nevezetes tollvonás, türelmi rendeletéhez halálos ágyán is ragaszkodott II. József » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A felkelés leverése után felszabadította a jobbágyokat, megszüntette a földesurak bírói jogát, megengedte a szabad költözést. Az idealista reformer Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 9 945 ft 8 990 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek.
A "fordított Canossa-járás" főszereplője, VI. Piusz pápa – az egyházfő nem tudta rávenni a császárt döntéseinek visszavonására II. József tudatában volt a türelmi rendelet jelentőségének és súlyának: amikor a rendek ellenállása miatt 1790. január 26-án, már halálos betegen, a nevezetes tollvonással visszavonta Magyarországra vonatkozó majdnem minden intézkedését, a lelkészállításról és a jobbágyság eltörléséről szóló rendelkezések mellett csak a türelmi rendeletet hagyta érvényben, amelyet aztán 1791-ben Magyarországon törvény is szentesített. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 9 945 ft 8 990 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 14 990 Ft
1785. augusztus 22. Szerző: Tarján M. Tamás "Minden alattvaló urától vár védelmet és biztonságot. Ezért az uralkodó kötelessége, hogy alattvalói jogát rögzítse, ügyeiket úgy vezesse, hogy a közjót és az egyén javát egyaránt szolgálja. " (II. József magyar király) 1785. augusztus 22-én adta ki II. József magyar király (ur. 1780-1790) egyik leghíresebb pátensét, melyben eltörölte az örökös jobbágyságot, és – többek között – a szabad költözködés és szakmaválasztás, illetőleg az ingó vagyon feletti rendelkezés jogának biztosításával igyekezett javítani a legalsó – és egyúttal legnépesebb – társadalmi réteg életkörülményein. A józsefi jobbágypolitika lényegét nagy vonalakban úgy fogalmazhatjuk meg, hogy az 1780-ban trónra lépő "kalapos király" édesanyja, Mária Terézia (ur. 1740-1780) tapasztalatait vette alapul, ám világnézetéből és személyiségéből eredően jóval radikálisabb változásokat szorgalmazott. Az 1767. évi Urbáriumot kiadó királynőhöz hasonlóan József is tudta, hogy a fennálló társadalmi-gazdasági viszonyok jelentős mértékben hátráltatják Magyarország fejlődését, a fiziokrata eszmék híveként azonban a türelmetlen reformer uralkodó a megoldást az örökös tartományok modelljének átültetésében látta.
A franciaországi Chartresben megrendezett rövidpályás úszó Euróba-bajnokságon ma 16 ország sportolóinak a nyakába osztottak érmeket. Magyarország az első két napot követően második az éremtáblázaton. Rövidpályás úszó eb - éremtáblázat Aranyérem Ezüstérem Bronzérem 1. Franciaország 5 2 6 2. MAGYARORSZÁG 4 3 1 3. Dánia - 4. Oroszország 5. Olaszország 6. Csehország 7. Ukrajna 8. Lengyelország 9. Sport365.hu - Úszó Eb: az éremtáblázat állása. Nagy-Britannia 10. Spanyolország 11. Izrael 12. Fehéroroszország 11. Finnország 13. Észtország 14. Szlovénia 15. Írország 16. Norvégia Olvasd el a magyar csapatról írt tegnap esti beszámolónkat. Itt a második nap teljes beszámolóját olvashatod el.
28 perc 2. Jakabos Zsuzsanna 2:07. 86 3. Martina Granström (svéd) 2:08. 22 Következett egy másik magyar sikerre ítélt döntő, a 400 vegyes, ahol Cseh László esélyesként úszott, fő riválisa Verrasztó Dávid volt. Cseh háton átvette a vezetést, Verrasztó a 3. helyen tempózott. Mellúszásban Cseh elhúzott a többiektől, Verrasztó feljött ezüstérmes pozícióba, és ez a sorrend meg is maradt. A 75. magyar, saját 11. Eb-aranyát szerző Cseh László: "Hetedik napja versenyzem, kicsit féltem, fárasztó volt a hét. 2012 úszó eb 13. Erős kezdés volt a terv, szerencsére nem volt kiélezett a hajrá, hiszen még vár ránk a váltó". Cseh László Verrasztó Dávid előtt nyerte meg a 400 vegyest: Eredmény – 400 férfi vegyes 1. Cseh László 4:12. 17 perc 2. Verrasztó Dávid 4:14. 23 3. Joannisz Drimonakosz 4:14. 41 A két magyar sikerdöntő után következett egy újabb olyan finálé, amelyben két honfitársunkért szoríthattunk. Risztov Éva a legjobb idővel került be a 400 gyors fináléjába, ahová a 800 gyors Európa-bajnoka, Kapás Boglárka is bejutott, a túl laza sztár, az olasz Pellegrini viszont nem.
Bár a két londoni olimpiai bajnok, Risztov Éva és Gyurta Dániel nem indul, így is több magyar érem várható az úszók idei rövidpályás Európa-bajnokságán, amelyet csütörtöktől vasárnapig rendeznek meg a franciaországi Chartres-ban. Elsősorban az idei Világkupa-sorozat női győztese, Hosszú Katinka igazolhatja, hogy az elmúlt hetekben mutatott remek szereplése nem a véletlen műve volt, és hogy a formája is rendben van. 26 magyar éremmel zárult az Eb | 24.hu. Talán erre vall, hogy hét számban indul. Érmeket szerezhet a Hosszú mögött Vk-második Jakabos Zsuzsanna is, a férfiaknál pedig Cseh László, aki a rövidpályás Eb-ken eddig 19 érmet nyert, köztük 13 aranyat. A tavalyi, szczecini rövidpályás Eb-n 12 érem volt a magyar össztermés, Cseh a csapat legjobbjaként négyet - három aranyat és egy bronzot - szerzett, így a verseny legeredményesebb férfi úszója is lett. A magyar indulók névsora és a programjuk Balog Gábor, Bernek Péter, Biczó Bence, Cseh László, Dara Eszter, Hosszú Katinka, Jakabos Zsuzsanna, Kis Gergő, Kozma Dominik, Pulai Bence, Rákos Patrik, Sebestyén Dalma, Sztankovics Anna, Takács Krisztián, Verrasztó Dávid Csütörtök Előfutamok (9.