Azután egy kódot helyez el az operációs rendszerben, amellyel a támadók hozzáférhetnek a fertőzött számítógéphez. A trójai falovak általában nem automatikusan, hanem vírusokon, szamitogepes virusok féreg és letöltött szoftvereken keresztül terjednek. Mi a kémprogram? Számítógép Vírus fogalma A kémprogram észrevétlenül települhet a számítógépre. Ezek a programok módosíthatják a számítógép beállításait vagy hirdetési adatokat és személyes információkat gyűjthetnek. A kémprogramok nyomon tudják követni az internethasználati szokásokat, és a megnyitni kívánt webhelytől eltérő célra szamitogepes virusok féreg át tudják irányítani a webböngészőt. Mi az engedélyezetlen biztonsági szoftver? Számítógépes vírusok fajtái. Az engedélyezetlen biztonsági szoftverprogram megkísérli elhitetni a felhasználóval, hogy a számítógépet megfertőzte egy vírus, és általában egy termék letöltését vagy megvásárlását ajánlja a vírus eltávolítása érdekében. Az ilyen termékek neve általában tartalmazza az Antivirus, a Shield, a Security, a Protection vagy Fixer szavakat, hogy hitelesnek tűnjenek.
A vírusok domináns kártékony hatása az ellenőrizetlen reprodukciójuk, mely túlterhelheti a számítógépes erőforrásokat. Napjainkban (2005), az internet térhódításával vírusok már valamivel kevésbé gyakoriak, mint a hálózaton terjedő férgek. Az antivírus szoftverek, melyeket eredetileg a számítógépes vírusok elleni védelemre fejlesztettek ki, mára már képesek a férgek és más veszélyes szoftverek, mint pl. a kémprogramok (spyware) elleni védelemre is. Vírusok – Informatika a Szabó Gyula Alapiskolában. Gyakori jellemzőik A gazdaprogramok megfertőzése és az önsokszorosító viselkedés valamennyi vírusra jellemző. Ezenkívül gyakran rendelkeznek a következő tulajdonságokkal: nagyon kis méret; legtöbbjük a Microsoft Windows operációs rendszereken okoz gondokat; futtatható állományokat képesek megfertőzni; általában ártó szándékkal készítették őket; gyakran akár válogatva, időzítve tönkretesznek más fájlokat; rejtetten működnek, esetleg akkor fedik fel magukat, ha feladatukat elvégezték; egyre fejlettebb intelligenciával rendelkeznek, pl. változtathatják saját kódjukat és aktivitásukat Alaptípusaik Bootvírus Fájlvírus Makróvírusok Legújabb fenyegetések Céljuk nem a rombolás, hanem illegális javak, illetve személyes, titkos adatok megszerzése.
Vírusok rövid történelmi áttekintése Az első konkrétumot tartalmazó publikáció 1983-ban Fred Cohen írása volt. Érdekelte az a téma, hogy hogyan modellezhető a legegyszerűbb életforma számítógépek segítségével. Később egy dolgozatban bebizonyította, hogy nem lehetséges olyan programot írni, amely minden vírust felismer. Az antivírus-programok szerzői örültek ennek, mivel így mindig szükség lesz friss programjaikra. A járványt okozó vírusok első célpontjai az IBM PC-k voltak. Videó: mutatjuk melyek a leggyakoribb számítógépes vírusok és hogyan védekezz ellenük. Ez a géptípus elég erőforrással rendelkezett a vírusok futtatásához, és olyan operációs rendszer volt rajta, mely a hozzáférés védelemről nem gondoskodott. 1987-ben több vírus is megjelent: Brain nevű boot vírus, Lehigh egyetem vírusa, mely a fertőzte, Potyogós, Jerusalem stb. Manapság naponta tucatjával keleteznek új vírusok, melyek egyre nagyobb károkat okoznak, és egyre ügyesebben rejtik el magukat a víruskereső programok elől. Az internet és a számítógépes hálózatok elterjedésével határok nélkül, egyre nagyobb tárterületen támadnak.
Hogyan kaphatunk vírust? A vírus nem terem és nem fejlődik ki magától. Ahhoz, hogy vírus kerüljön a számítógépünkre, valamilyen adatátviteli eszköz használata szükséges, mint például a hajlékonylemez, merevlemez, cserélhető adattároló (pendrive, CD, stb. ) vagy egy hálózati kapcsolat (internet). Figyelmeztető jelek Ha a gépünkön valamilyen megmagyarázhatatlan rendellenességet tapasztalunk, vírusfertőzésre kell gyanakodnunk. Ilyenek például: A szokásosnál tovább töltődnek be a programok, furcsa hibaüzenetek jelennek meg, lecsökken a memóriatartomány, a szabad tárterület, a winchester sokáig, látszólag céltalanul működik (miközben nem futtatunk külön programot), eltűnnek fájlok, gyakoriabbak lesznek a lefagyások, programállományok hossza látszólag ok nélküli megváltozik. Hogyan védekezhetünk a vírusok ellen? Számítógép vírus és kémprogram keresés, eltávolítás - echoofdalriada.hu - Szamitogepes virusok féreg. A legegyszerűbb védelem: ne tegyünk be idegen lemezt a gépbe, ne indítsunk (bootoljunk) idegen lemezről, és ne másoljunk át a winchesterünkre bizonytalan eredetű programokat azok előzetes ellenőrzése nélkül!
Ez az a bizony sérülékenység, amelyet az NSA-től loptak el, és a későbbi tömeges WannaCryptor, illetve WannaCry zsarolóvírusos fertőzésekért felelős. 5. JS/ adware A JS/ egy olyan adware alkalmazás, amelyet kéretlen hirdetések megjelenítésére terveztek. 6. Win32/CoinMiner trójai A Win32/CoinMiner gyűjtőnévvel olyan kártevő szkriptekre hivatkozunk, amelyek a megfertőzött számítógépen a felhasználó tudta nélkül képesek a kriptográfiai bányászat végrehajtására. Az ilyen trójai szkriptek kiindulópontjai lehetnek rosszindulatú webhelyek, kártékony hirdetésekben is fellelhetőek, illetve legitim, de feltört, weblapok kódjaiban is megtalálhatóak. A trójai egyes változatai képesek észlelni, hogy fut-e kódelemző debugger a háttérben, illetve hogy virtuális gépben futtatják-e, ilyenkor azonnal kilép, ezzel nehezítve a víruslaborok visszafejtő, elemző munkáját. Ez a kártevőverzió a 32 bites Microsoft Windows rendszerek alatt képes kifejteni káros hatását. 7. JS/Redirector trójai A JS/Redirector trójai az ál-antivírusokhoz hasonlóan hamis riasztásokat jelenít meg a megfertőzött számítógép böngészőjében.
Elméleti alapok Az AFM-ek számos változata ismert. Az atomi erő mikroszkóp (AFM - atomic force microscope) működése egy konzolra szerelt éles hegy és a minta felszínén levő atomok kölcsönhatásán alapul. A csúcs neve szonda, és ez egy igen hegyes tű, leggyakrabban szilícium anyagú. A felhasználástól függően egy sor egyéb anyagból is készítenek tűket, például ilyen az egyetlen szén nanocsőből készített tű is. Kétféle módon használható az AFM: kontakt (érintkező) mód, illetve az oszcillációs mód. Készítsünk otthon Atomi Erő Mikroszkópot! A különböző magyar és idegen nyelvű forrásokban fellelhető LEGO elemekből készített AFM modellek sokasága. Ez is járható út, a műszakilag nem felkészült gyermekek egy szerelési, összerakási útmutató alapján könnyen meg tudják valósítani az eszköz megépítését. A tű egy rugólapkához van rögzítve. A rugólapka meghajlásából lehet következtetni a tű és a minta közti erőhatásra. A rugólapkában ébredő erő mérésével tudjuk az erőhatást mérhetővé tenni. Az AFM érzékenységét a rugólapka meghajlásának megfelelő pontosságú detektálása jelenti.
Az új típusú atomi erő mikroszkóp (AFM) a nanovezetékeket használja apró érzékelőként. A standard AFM-tól eltérően a készülék egy nanovezeték-érzékelővel lehetővé teszi a méretek méretének és irányának mérését is. A Basel-i Egyetem és az EPF Lausanne fizikusai ezeket az eredményeket a Nature Nanotechnology legutóbbi kiadásában ismertetik. A nanovillák rendkívül apró kristályok, amelyek különböző anyagokból származó molekulák által felépített molekulák, és amelyeket a tudósok a világ minden tájáról a rendkívüli tulajdonságaik miatt nagyon alaposan tanulmányoznak. A huzalok általában átmérője 100 nanométer, és ezért csak mintegy ezrededik hajvastagsággal rendelkeznek. Ennek a kis méretnek köszönhetően nagyon nagy felületük van a térfogatukhoz képest. Ez a tény, hogy kis tömegük és hibátlan kristályrácsuk igen vonzóvá teszi őket számos nanométeres érzékelő alkalmazásban, beleértve a biológiai és kémiai minták érzékelőit, valamint nyomás- vagy töltésérzékelőket. Irány és méret mérése A Svájci Nanotudományi Intézet (SNI) és a Bázeli Egyetem Fizika Tanszékének az Argovia professzora, Martino Poggio csapata most bebizonyította, hogy a nanovirtatók atomos erő mikroszkópokban is alkalmazhatók erőérzékelőkként.
A zárt szabályozási kör előnye, hogy a szonda nemlinearitása nem befolyásolja a mérést, ugyanakkor hátrányaként említhető, hogy lassítja a mérést. A vezérlőegység a szonda függőleges mozgatása mellett a laterális pásztázó mozgás vezérléséért is felel. - Interferometria Az interferencia jelenségek fizikai háttere Interferométerek Michelson-interferometer Interferométer - Interaktív alkalmazás Mirau-interferometer Sagnac-interferométer (gyűrű interferométer) Interferencián alapuló mérési módszerek és berendezések Interferometrikus felületvizsgáló berendezés Interferometrikus vibráció mérő elrendezések Interferometrikus sebességmérő berendezés - Lézer Doppler Anemométer Tesztkérdések VI. Az optikai méréstechnika alapjai III. - Fényszórás, polarizáció A fényszórással kapcsolatos jelenségek fizikai háttere Rayleigh-szórás Rayleigh szórási koefficiens théta függvényében - interaktív alkalmazás Rayleigh szórási koefficiens a hullámhossz függvényében - interaktív alkalmazás Mie-elmélet A fényszórás alkalmazási területei Polarizáció fizikai leírása Polarizáló eszközök Ellipszometria Tesztkérdések VII.