Legutolsó felesége, Manolita Párizsban ápolta utolsó hónapjaiban, mielőtt legyőzte őt súlyos betegsége. "Sosem gyógyulok ki apám elvesztéséből, és ha folytatom az életemet, az csak azért van, mert tovább keresem magam benne, és közben őt találom meg önmagamban" - zárja ezekkel a szavakkal a visszaemlékezést az író. A könyvhöz Elie Wiesel, a Nobel-békedíjas író írt előszót, Huth Péter szavait pedig a Francia Akadémia díját is elnyert Robert Parienté, több művészeti témájú kötet szerzője gyűjtötte egybe. 2999 Ft) Norberto Fuentes: Fidel Castro önéletrajza Ez az életrajzi könyv teljesen más, mint az előzőekben ajánlott: szerzője Norberto Fuentes, aki évekig Fidel Castro közeli barátja és bizalmasa volt, így testközelből követhette Castro életének ezen szakaszát. Tudott a kubai titkosszolgálat minden taktikai lépéséről Kuba legkényesebb hadműveletei során, titkos iratokhoz férhetett hozzá - a tényeknél jóval többet tár az olvasó elé: az indítékokat és a célokat is. Francis Ford Coppola a teljes vagyonát álomfilmje elkészültére fordítja - Ectopolis Magazin. Saját tapasztalatait öntötte Fidel Castro lebilincselő "önéletrajzába" - a kubai vezető egyszerre durva és fellengzős hangján.
Hatalma azonban nemcsak a félelmen alapult: legendás meggyőző ereje, gyengéje viszont saját tévedhetetlenségébe vetett hite. A nyers, olykor vulgáris, durva és önhitten fellengzős hang, és a szemszög Fidel Castróé, nem Norberto Fuentesé. Fidel Castro önéletrajza - FUENTES, NORBERTO - Régikönyvek webáruház. Ez a könyv letehetetlen, annak is, akit lényegében nem csapott meg Kuba szelleme és annak is, aki rajong a szigetország csodálatos értékekkel teli világáért, és minden elhullott morzsára kíváncsi, ami hihetetlen történelméről napvilágot lát. A vaskos kötet a legteljesebb, legrészletesebb életrajz, amit Castróról valaha írtak, a Die Zeit szerint valószínűleg hosszú időre a legjobb marad a kubai diktátorról. A közel hatszáz oldalas könyv végén kronológia foglalja össze Fidel Castro fontosabb életrajzi pontjait. Cím: Norberto Fuentes: Fidel Castro önéletrajza Kiadó: Alexandra kiadó Megjelenés: 2011
[20] Börtönbüntetése alatt Castro, aki foglalkozását nézve ügyvéd volt, "A történelem fel fog menteni" ( spanyolul: La historia me absolverá) címen kiadta saját védőbeszédét, amelyet a titkos tárgyaláson mondott el. A könyvet laponként csempészték ki a támadásban szintén részt vevő Haydée Santamaria-nak, akik titokban terjeszteni kezdte. A laktanya sorsa később [ szerkesztés] A támadás során keletkezett károkat a kubai hadsereg gyorsan kijavította. A kubai forradalom győzelme után a laktanyát 1960. június 28-án iskolává alakították át - három héttel korábban Fidel személyesen vezette a bulldózert, amely ledöntötte a laktanya külső falát. 1978-ban azonban utasítást adott, hogy a külső falakat ismét építsék fel és a laktanya főépületében alakítsák ki a Július 26-a Múzeumot. Az épület homlokzatán imitálták a tűzharc következményeit, a lövésnyomokat. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Ramonet, Ignacio, Fidel Castro: My Life. Penguin Books: 2007, pp. 106-107 ↑ Ramonet, Ignacio, ibid, pp. 112-113 ↑ de la Cova, Antonio, "The Moncada Attack: Birth of the Cuban Revolution".
[7] Amíg Batista erői feleszméltek volna, a fegyvereket el kellett volna távolítani a laktanyából és a város különféle pontjain elrejteni, majd Santiago de Cuba polgári rádióállomását kellett volna elfoglalni, ahonnan Eduardo Chibás beszédeit kellett volna sugározni, hogy felkelést robbantsanak ki a Batista-kormány ellen. [8] A csoport 1953. július 26-án hajnali 4. 45-kor hagyta el a tanyát. [9] A támadás időpontját azért választották ki így, mivel Santiago de Cuba városban az előző nap, július 25-én nagy ünnepségeket (fiestas) rendeztek. [10] A támadás [ szerkesztés] Július 26-án hajnali 6-kor Fidel és öccse, Raul Castro vezetésével kb. 135 felkelő támadást indított a Moncada laktanya ellen, további 24 fő pedig támadást indított a bayamoi laktanya ellen. [11] A felkelők súlyos hátrányban voltak, mert a Moncada-laktanya Kuba második legnagyobb helyőrsége volt, ahol Alberto del Rio Chaviano ezredes parancsnoksága alatt a kb. 400 főt számláló [12] Antonio Maceo ezred állomásozott. A terv szerint a támadók tizenhat autójukkal egy konvojt alkottak, hogy azt a látszatot keltsék, hogy magas rangú katonatisztek delegációja érkezik Kuba nyugati részéről.
Kuba szinte ostromolja az érzékeket: vakítófehér, pálmafákkal övezett playák, azúrkék tenger, bababútorszín házak, kanárisárga ZIL-ek, vintázs Chevrolet-k, érzéki ritmusok, egzotikus koktélok, legendás szivarok. Időkapszulába zárt szigetnyi kultúra, amit látni kell, míg Fidel grandiózus kísérlete véget nem ér. Egy világjáró fotográfus szakmai vezetésével és terepi fotóoktatásával Te is maradandó képeket hozhatsz haza Kubából. A fotóstúrát mind logisztikailag, mind szakmailag Szabó Zoltán világjáró fotóművész vezeti. A tapasztalt utazó harminc éve otthonosan mozog egzotikus kultúrákban, több díjnyertes fotóalbumot jelentetett meg, sajtófotó-díjas munkáit félszáz egyéni kiállításon mutatta be, illetve magazinok rendszeresen publikálják. Korábbi, a Kincseskamera fotós túrákon készített képei Fidel grandiózus tervének lenyomatai. RÉSZLETES PROGRAMUNK 1. nap Feb15. Kiutazás repülővel Havannába, kubai kóstoló Moszkvai átszállással késő délután érkezünk Havannába, napnyugtakor foglaljuk el szállásunkat Ó-Havanna szívében.
Versei az erdélyi irodalmi folyóiratok ékességei voltak, köteteit jól TOVÁBB → Tallózás régi levelek közt Dsida Jenő nevével az Erdélyi Helikon íróinak 1934-ben megjelent antológiájában találkoztam először még általános iskolás koromban, valamikor az 1950-es évek közepén. Az összeállítás közölte fényképét, életrajzi adatait és Kóborló délután kedves kutyámmal című lírai riportját. Megragadott TOVÁBB →
Dsida Jenő összegyűjtött versei Filmek, oktatási segédanyagok Dsida Jenő életéről Válogatott versek képekben Archív fényképek Dsida Jenőről Valami nagy, elérhetetlen szerelem ködlik a mezők felett, elnyújtott, fájó, végtelen kiáltás a boldogság után. Elengedem mindenki tartozását, felejtsd el arcom romló földi mását.
Hat óra késést jeleztek és a fullatag sötétben hat órát üldögéltem a kocsárdi váróteremben, nagycsütörtökön. Dsida jenő versek. Testem törött volt és nehéz a lelkem, mint ki sötétben titkos útnak indult, végzetes földön csillagok szavára, sors elől szökve, mégis szembe sorssal s finom ideggel érzi messziről nyomán lopódzó ellenségeit. Az ablakon túl mozdonyok zörögtek, a sűrű füst, mint roppant denevérszárny, legyintett arcul. Tompa borzalom fogott el, mély állati félelem. Körülnéztem: szerettem volna néhány szót váltani jó, meghitt emberekkel, de nyirkos éj volt és hideg sötét volt, Péter aludt, János aludt, Jakab aludt, Máté aludt és mind aludtak… Kövér csöppek indultak homlokomról s végigcsurogtak gyűrött arcomon.
Verseinek többsége vidám, bravúros rím és ritmusjátékkal, melankolikus életérzéssel, a szépség és a jóság hirdetésének jegyében íródott. Ő maga így vall erről: "Hiszek a hitben, a bátorságban, az élet minden körülmények között megmaradó szépségében. Hiszek a mindenható mosolygásban". Dsida Jenő: Majálison. A háború, a trianoni diktátum következményei és fiatalkori szívbetegsége rányomta bélyegét a költő életművére. A részvét, a szenvedőkkel való együttérzés költője volt, aki szeretettel fordult mindenki felé.
Írták, mondták már azt is róla, hogy pesszimizmusra hajló lélek volt. Pedig csupán ismerte a szomorúságot, mint magányélményt, a bánatos vágyakozásokat, mint ahogy ezt ismeri minden valamennyire értékes emberi lélek. De ezek a bánatok nem komorították el a számára sem a világot, sem a saját, eleve rövidre szabott életét. A külső és belső rosszak is témákat adtak, amelyekkel magát és másokat gyönyörködtetve játszott, olyan tökéletes és fülnek kellemes formákat találva számukra, amelyek létrejöttükkel kétségessé teszik, hogy egy ilyen alkatú költőre érvényes lehet-e a pesszimista jelző. Dsida jenő legszebb versei. Persze, nem volt naivan optimista sem, hiszen tudata világosan tartotta nyilván a veszélyekkel fenyegető valóságot. Gyermekkora az első világháború éveiben telt, és ha a második világháború kezdetét már nem is érte meg, a harmincas években egyre ijesztőbben fenyegetett világégéssel a fasizmus. Tudta, hogy gyűlölet és gonosz indulatok hálózata közt botladozik a jóindulatú ember. Éppen ezek elől rejtőzik a költészet ritmus- és rímmámorába.