A látszólag meddő, terméketlen nők számára ezt a napot tartották a legalkalmasabbnak a foganásra. A magzat után sóvárgó asszonyoknak azt javasolták, hogy ezen a napon bújjanak össze az urukkal, hátha Máriához hasonlóan – ha nem is szűzen, de – ők is megfogannak. Ha ez tényleg megtörtént, akkor a születendő gyermeket nagy becsben tartották, úgy gondolták róla, hogy égi beavatkozás eredményeként fogant, és áldás kíséri majd egész élete során. A Dunántúl egyes vidékein ezen a napon a gazdák kitárták az istálló ajtaját, és hagyták, hogy a fecskék berepüljenek rajta. A fecske – a magyar néphit szerint a Szent Szellem egyik megtestesítője – szent madárnak számított, a Szűzanya madarának. Gyümölcsoltó boldogasszony napa valley wine. Az istálló pedig, ahová berepült, a szentséges anyaméhet szimbolizálta, s gyakran a születés helye is volt. Lukács evangéliuma szerint Mária is istállóban adott életet Jézusnak, de a hétköznapokban ott jött világra a kiscsikó, a kisborjú, és a kutya vagy a macska is szívesen kölykezett az istállóban. Azt is megfigyelték, hogy a fecskék, amelyek Gyümölcsoltó Boldogasszony tájékán érkeznek haza délről, Kisasszony napján, vagyis egy másik Mária-ünnepen indulnak ismét délnek.
Az egyik legrégebbi katolikus egyházi ünnep, Jézus Szentlélektől való fogantatásának napja. Gábriel arkangyal meglátogatta Szűz Máriát, és elmondta neki, a Jóisten őt választotta, hogy Fiának édesanyja legyen. Régi hagyomány szerint e napon kell oltani, szemezni a fákat. MÁRCIUS 25. GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY NAPJA | Magyar néprajz | Kézikönyvtár. A babona szerint a beoltott fát nem volt szabad letörni vagy levágni, mert belőle vér folyna és szerencsétlenséget hozna. A délvidéken ilyenkor a békákat is megfigyelték, ha megszólaltak, abból még 40 napi hideg időre következtettek. Fecskehívogatónak is nevezik e napot, mert a meleg idő hatására elindulnak délről hazafelé a fecské
Az események alatt az üzletben tartózkodott Szarka Károly szabadságos katona is, aki bizonyítani tudta, hogy Steiner valóban azonnal lakatot tett a kereskedés ajtajára. Továbbá megjegyezte azt is, hogy ő is csak az udvaron keresztül tudott távozni az üzlethelyiségből. Tóth Antal takácslegény is megerősítette Steiner állításait, azzal a kiegészítéssel, hogy ő a harangozás után szintén az udvar felől ment be a boltba azzal a céllal, hogy gyufát vásároljon a templomi gyertyák meggyújtására. Gyümölcsoltó boldogasszony napja. Az árus ekkor már nem szolgálta ki, mivel már elmúlt 9 óra. Az ügy tovább nem folytatódott, Steiner Jakabot a további vizsgálatok alól felmentették, valamint a vádlott ígéretet tett arra is, hogy a későbbiekben a hatályos jogszabályokra még jobban odafigyel. Nem úszta meg a büntetést Veisz József szentlászlóegyházi mészáros, akit vasárnapi birkavágáson értek tetten, amit a kihallgatási jegyzőkönyvek egyszerűen csak a nép botrányára elkövetett cselekedetnek neveztek. Veisz egy vasárnapi hajnalon 1853-ban, 10 darab birkát készített elő lemetszésre, de ebből csak hetet sikerült időre befejezni.
Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot: A vak csillag, ez a nyomoru föld Hadd forogjon keserű levében, S annyi bűn, szenny s ábrándok dühétől Tisztuljon meg a vihar hevében, És hadd jöjjön el Noé bárkája, Mely egy uj világot zár magába. Húzd, de mégse, - hagyj békét a húrnak, Lesz még egyszer ünnep a világon, Majd ha elfárad a vész haragja, S a viszály elvérzik a csatákon, Akkor húzd meg ujra lelkesedve, Isteneknek teljék benne kedve. Akkor vedd fel ujra a vonót, És derüljön zordon homlokod, Szűd teljék meg az öröm borával, Húzd, s ne gondolj a világ gondjával. Vörösmarty a vén cigány youtube. 1854. július-augusztus(? )
Húzd rá cigány, megittad az árát, Ne lógasd a lábadat hiába; Mit ér a gond kenyéren és vizen, Tölts hozzá bort a rideg kupába. Mindig így volt e világi élet, Egyszer fázott, másszor lánggal égett; Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot; Szív és pohár tele búval borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal! Vers mindenkinek / Vörösmarty Mihály: A vén cigány (felújított változat). Véred forrjon mint az örvény árja, Rendüljön meg a velő agyadban, Szemed égjen mint az üstökös láng, Húrod zengjen vésznél szilajabban, És keményen mint a jég verése, Oda lett az emberek vetése. Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot; Szív és pohár tele búval borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal! Tanulj dalt a zengő zivatartól, Mint nyög, ordít, jajgat, sír és bömböl, Fákat tép ki és hajókat tördel, Életet fojt, vadat és embert öl; Háború van most a nagy világban Isten sírja reszket a szent honban. Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot; Szív és pohár tele búval borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal!
Persze, képtelen engedelmeskedni a saját felszólításának, és nem törődni a gondokkal, így feszültség keletkezik a strófák első fele és a refrén között. Seres József értelmezése ezt a jelentést árnyalja egy kicsit: szerinte a "ne gondolj a gonddal" azt jelenti, hogy a költő ne a saját egyéni problémáira összpontosítson, mert a dalnak a világ nagy gondjairól kell szólnia. Ez a gondolat összecseng Az emberek c. vers bevezető gondolatával (ne szóljon a dal, most a világ beszél): azaz félre kell tenni minden személyes problémát, minden egyéni bajt és panaszt, amikor a közösség gondjáról van szó. A tettre, szóra, dalra buzdító refrén végigvonul az egész versen, s jelentése, mely mindig az adott versszakhoz igazodik, mindig új árnyalattal bővül. Vörösmarty mihály a vén cigány. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10