Lezuhant egy régi bérház tetőterében dolgozó munkás csütörtök délután Budapesten, a VIII. kerületben - közölte a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője az MTI-vel. Kisdi Máté elmondta, hogy a Karácsony Sándor utcában található négyszintes ház padlásterében a tetőszerkezetet javították, amikor a férfi leesett és mintegy négy métert zuhant. A helyszínen az orvos azt állapította meg, hogy vélhetően gerincsérülést szenvedett a férfi, akit ezért a tűzoltók speciális emelőszerkezettel vittek le. Tragikus munkabaleset: optikai kábel behúzása közben vesztette életét a fiatal férfi | Paraméter. A mentés idejére a környéken a forgalmat korlátozták. A sérültet kórházba vitték - mondta a szóvivő.
Életét vesztette egy 34 éves férfi, miközben optikai kábelt kötött be hétfőn délelőtt egy óvodában, Obyce községben (Aranyosmaróti járás) – írja a. Forrás: TV JOJ A férfi kollégáival vezette be az optikai kábelt. Egy létrán felmászott a tetőre, de a lába beleakadt az ereszcsatornába, elvesztette egyensúlyát és lezuhant a kb. 3 méteres magasságból. Rémült kollégái azonnal segítséget hívtak, de a fiatal férfi olyan szerencsétlenül ért földet, hogy az állapota rendkívül súlyos volt. Dráma: lezuhant az állványzatról és életét vesztette egy férfi az érdi iskolában. A mentők rövid időn belül a helyszínre értek, még mentőhelikoptert is küldtek. Percekig próbálták újraéleszteni a férfit, de végül belehalt sérüléseibe. A rendőrség halálokozás ügyében indított eljárást, a történteket vizsgálja a munkaügyi felügyelőség is. ()
Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit. Feliratkozom a hírlevélre
Ezek a sérülések 2-3 hónap alatt gyógyultak. Az ügyészség foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt emelt vádat az ügyvezető és a targoncát kezelő szakmunkás ellen. Azt javasolják, hogy a bíróság ítélje őket pénzbüntetésre.
A lezuhant munkás olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy pár nappal később a kórházban meghalt. A nő, mint az építkezés kivitelező vállalkozója, illetve felelős műszaki vezetője az építkezésen nem gondoskodott a kollektív leesés elleni védelemről, a munkás vonatkozásában egyéni védőeszközről, amelynek eredményeként bekövetkezett halálos munkahelyi baleset. A járási ügyészség felfüggesztett fogházbüntetést kért a felelős műszaki vezetőre. Lezuhant és súlyosan megsérült öt munkás egy balatonföldvári építkezésen | 24.hu. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt emelt vádat a Berettyóújfalui Járási Ügyészség azzal az 51 éves nővel szemben, aki az építkezés során nem biztosított a dolgozónak munkavédelmi eszközöket. A nő 2019-ben Berettyóújfaluban egy társasház építés kivitelezői vállalkozója és felelős műszaki vezetője volt, míg a későbbi áldozat pedig betanított kőművesként dolgozott az építkezésen. A társasház utcafronti falsíkjához közel, a második emeleti födémszint magasságában futott egy áramvezeték. A munkás feladata volt az épülő társasház második födémszintjén az emeleti korlátok készítéséhez szükséges mérések elvégzése. A férfi ehhez egy másfél méter hosszúságú alumínium vízmértéket használt. A mérés során az eszköz hozzáért az épület homlokzata előtt futó vezetékhez, ennek következtében a kőműves pillanatszerű áramütést szenvedett és hat méter magasról az épület előtti járdára zuhant. A kőműves nem használt egyéni védőfelszerelést a munkavégzés során, illetve az építkezésen kollektív leesés elleni védelem sem volt elhelyezve.
Egy fiatal magyar munkás a mélybe zuhant, miközben egy tetőablakot telepített − írja a Heute. A 26 éves fiatal férfi a felső-ausztriai Hausruckviertel régió Vöcklamarkt település egyik építkezésén dolgozott. A fiatalember egy előre összeszerelt rögzítőlemezt távolított el egy nagy csarnokról, amikor eddig tisztázatlan körülmények között átesett a két méter széles alakon, és nyolc métert zuhant. A férfit a mentők kiérkezéséig munkatársai, majd a kiérkező mentők próbálták újraéleszteni, sajnos sikertelenül. A magyar férfi a helyszínen életét vesztette. Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
"Az ügynök álomvilággal ügynököl – ez a mestersége. " Arthur Miller legismertebb művét, melyért Pulitzer- és Tony-díjjal jutalmazták, Porogi Dorka állítja színpadra. A címszerepben Kőszegi Ákost láthatják. Kecskeméti Katona József Színház: Az ügynök halála / Fotó: Walter Péter Villáminterjú Porogi Dorka rendezővel: – A Nagyszínházhoz képest mennyivel érzi másabbnak a Ruszt József Stúdió Színház hangulatát? A Ruszt Stúdió termét én nézőként is mindig nagyon szerettem, jó tér, otthonos, közel vannak egymáshoz nézők és színészek, és mégis van benne tágasság, levegő. A nagyszínházban a rendezőnek megköti a kezét, hogy itt a nézőtér, ott a színpad – a Rusztban a nézőteret is át lehet építeni a terem egyik vagy másik oldalára, lehet körbe vagy egymással szembe ültetni a nézőket, és közöttük játszani – és ez nagyon fontos, nem öncélú kísérletezgetés, mert ezzel már elhelyezzük a nézőt a történetben, állítunk valamit az anyagról, próbálunk hatni arra, hogy milyen legyen a kapcsolata a látott dolgokkal.
Úgy léteznek együtt, hogy külön-külön vegetálnak. Mind a négyen – az anyagi nehézségek szorításában élő, idősödő szülők, a fiatal középkorú, bizonytalan egzisztenciájú fiúk – jobbára háziköntöst viselnek. Önmagukban sem vonzó, gyűrött, lomhán felpuhító ruhadarabokat. Ezek együtt éreztetik viselőik gyógyíthatatlan, bár gyógyítgatni próbált idegenségét, ellenérdekeltségeit. Szín, mintázat apa és anya, gyerek és gyerek között teremt kevéske ellentétező rokonulást, ám ez a négy (néha kimenőnek, ünneplőnek is viselt, a realitás konkrétumait ekként elmosó) köpeny – szintén Kálmán Eszter tervezői műhelyéből – négy különböző irányba vonja a család tagjait. " HÁZ VAGY LABIRINTUS? - Arthur Miller a színpadképről "Az ügynök házát látjuk. Mögötte tornyosuló szögletes árnyak, melyek minden oldalról körülfogják a házat. Az ég kékje csak épp a ház és az előszínpad között látszik; a környezet mélyen izzó narancsszínbe játszik át. Ahogy felerősödnek a reflektorok, a törékeny kicsi házra boltozatként nehezedő házak, bérkaszárnyák tömbjét látjuk.
Ám a rendszer egy labirintus képévé formálódik, amelyben hol látjuk a szereplőket, hol eltűnnek benne, mintha a káoszt éppen a túlzott rendszeresség vagy a tudatban makacsul védett rend monomániás ismételgetése alakítaná ki. Gálffi László valószínűleg minden idők egyik legzavartabb ügynökét alakítja az első pillanattól az utolsóig. Energikus, ugyanakkor remeg a hangja, örül meg fél, leginkább egy gyermekre hasonlít. Őrületének fázisait erősítik fel azok a hangok, zajok és zenék, amelyekkel Egervári Mátyás és Kákonyi Árpád kísérik az előadást. Ám a személyiség teljes megbomlása a többi szereplővel való viszonyban kristályosodik ki igazán. Az emlékképek – a nő ( Kerekes Viktória) és Ben bácsi ( Csuja Imre) – magától értetődő otthonossággal mozognak Loman fejében, és úgy tűnik, sokkal jobban kiismerik benne magukat, mint maga a főszereplő. És ott van még a család, mely – mint említettem - kötött rendszerbe szerveződik az ügynök körül. Van a színpadon négy szék, mely szigorú koreográfia szerint mozog, mégpedig az apa helyzetétől függően.
Amikor pedig az egyik broadwayi előadás után egy néző fölrótta neki, hogy nem lehet tudni, milyen mintákat is cipel Willy, az ügynök két hatalmas bőröndjében, ingerülten így fakadt ki: "Hát önmagát! Ő maga az áru. " Tehát az esendő, a hétköznapok anyagi és lelki súlya alatt görnyedő, a rideg tényeket rögeszmésen szebbé, barátságosabbá kozmetikázó, az álmai mellett a végsőkig kitartó kisember a megértő, de nem megbocsátó vizsgálat alanya. Alakjában a szerző apjának is emléket állított, akit az 1930-as évek gazdasági krízise gyűrt maga alá. Most, a jelenünket megnyomorító újabb világválság idején a közösség számára látszólag feleslegessé vált, az életből lassan kikopó, de mindennek ellenére szeretetre méltó figurájában valószínűleg több nemzedék tagjai is egyre döbbentebben ismernek magukra.
És a rendezés is formabontónak számíthatott. Az legendás előadás lett, egyrészt, mert Tímár valóban meghalt, miután eljátszotta ezt a szerepet, másrészt, mert hiába dicsérte agyon a korabeli itthoni kritika Millert mint haladó írót, aki lám-lám, milyen szépen leleplezi a kapitalizmus embertelenségét, az az előadás egyáltalán nem foglalkozik ezekkel a társadalmi kérdésekkel. Nem azt emeli ki a darabból, hogy hova lett az amerikai álom. Családi titkokról és elhallgatásokról szól, amelyek az öngyilkosságig nyomasztanak valakit. És engem éppen ez érdekel most, a traumák, a családi traumák, hogy ki mit ismer föl magában, és mit nem. És mit ad tovább a saját gyerekének. – Mire számíthat látvány tekintetében a közönség? Adrian Ganea tervezővel ez az előbb említett gondolat inspirált minket, hogy ez az egész egy ember fejében történik. Egy olyan ember fejében ráadásul, aki kezdi elveszíteni a képességet, hogy valóság és fikció közt különbséget tegyen. Ebből indultunk ki. Tehát a látvány nem egy 1949-es amerikai lakásbelső lesz, az utolsó szögig naturalista-realista módon megvalósítva.