Az üzembentartó a gépjármű üzemeltetését végző személy, amely tényet a forgalmi engedélybe kell bevezetni. A kötelező biztosítás megkötése az üzembentartó feladata, akkor is, ha az üzembentartó és a gépjármű tulajdonosának személye elvállaik egymástól. Az alábbi üzembentartói szerződés minta segít az üzembentartó szerződés eligazodásában, illetve ennek megfelelően eljárva az okmányirodában lehetséges az üzembentartó átítása. Üzembentartói szerződés A közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokirat A jármű üzembentartó személye változásának alapjául szolgáló jogügylet jellege: visszterhes / ingyenes vagyoni értékű jog megszerzése(*) amely létrejött egyrészről (természetes személy esetén) Családi név és utónév: ………………………………………… születési hely és idő: …………………… anyja születési családi és utóneve: ……………………………….. lakcím: …………………………………….. személyazonosságát igazoló okmány sorszáma: ……………………. …………….
Az utóbbi időben egyre gyakoribbá válnak a gépjárművek tulajdonátruházási szándéka esetén adásvételi szerződés helyett azoknak csupán használatából eredő jogokra és kötelezettségekre irányuló szerződések megkötése az átírással járó költségek csökkentése, a gépkocsi végrehajtás alá vonásának elkerülése, stb. érdekében. Ennek elterjedt formája az ún. "üzembentartói szerződés". Nem árt tisztában lenni, miben különbözik ez a hagyományos adásvételi szerződéstől. Ehhez mindenekelőtt a gépjármű tulajdonosának és üzembentartójának fogalmát kell tisztáznunk. A tulajdonosi jogkör alapvetően a dolog birtoklásának, a dolog használatának és hasznosításának, illetőleg az azzal való rendelkezésnek a jogosultságát, illetőleg a dolog terheinek viselését és jogszabály által előírt egyéb kötelezettségek teljesítését foglalja magában. Üzembentartói szerződések esetén ezen jogosultságok és kötelezettségek megoszlanak a tulajdonos és az üzembentartó között. A gépjármű tulajdonosa, akinek vagyonát a dolog gyarapítja, s aki jogosult annak tulajdonjogát másra ruházni (eladni), illetőleg azt megterhelni, stb.
A szerződés alapján az illetékes okmányirodában – közigazgatási eljárásként – az új üzembentartót a forgalmi engedélybe bejegyzik. Alapkérdés ezekben az esetekben az is, hogy mit kell a gépjármű üzembentartói szerződésnek tartalmaznia. Az üzembentartói szerződés feltétlenül magában kell foglalja a tulajdonos és a leendő üzembentartó alábbi adatait. név, lakcím, anyja neve, születési hely és idő, személyazonosságot igazoló okirat száma. A fenti személyes adatokon kívül a szerződésnek tartalmaznia kell az adott gépjármű forgalmi rendszámát, motorszámát, alvázszámát, gyártmányát és típusát. Végül az üzembentartói szerződést a tulajdonosnak és a kijelölt üzembentartónak alá kell írni, valamint két tanúval hitelesíttetni kell azt. A szerződésben szerepelnie kell a szerződés i dátumának, e mellett év, hó, nap, óra és perc megadásával annak az időpontnak, amikor a gépjármű az üzembentartó birtokába került. Ennek ez adatnak különösen nagy jelentősége lehet, ha például az üzembentartó balesetet okoz.
Kelt:…………… (város/község neve), ……… év …………… hó...... napján. …………………………………………….. ………………………………………………. Tulajdonos Üzembentartó Előttünk mint tanúk előtt: 1. Családi és utónév:………………………………. …… lakcím:…………………………………... 2. …… (*) Megfelelő rész aláhúzandó! Visszterhes szerzés alatt az üzembentartói jog, mint vagyoni értékű jog bármilyen ellenérték fejében történő átruházása értendő: adásvételi szerződés, bérleti szerződés, vagy a lízingszerződés. Ingyenes szerzés ez esetben tipikusan az ajándékozás és a haszonkölcsön.
DR. SZALAY TAMÁS ÜGYVÉDI IRODA
© 2018 E-OKMÁNYIRODA - Minden jog fenntartva
Nézzük, melyek azok a leggyakrabban felmerülő kötelezettségek, amelyeket a gépjármű üzembentartójának teljesítenie kell ahhoz, hogy a jogszabályi előírásoknak megfeleljen, illetve a közúti közlekedésben részt vehessen. Üzembentartói feladatkör a mindenkor érvényes gépjármű hatósági engedély meglétének biztosítása. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló jogszabály az üzembentartó számára írja elő a mindenkor érvényes és hatályos biztosítás meglétét. Az üzembentartót így nem csak a felelősségbiztosítás díja, hanem az érvényes felelősségbiztosítás hiányából fakadó joghátrányok, pl. az emiatt kiszabott szabálysértési bírság, fedezetlenségi díj, sajáthibás balesetek esetén teljes kártérítési kötelezettség a károsultak felé, stb. is terhelik. Szintén az üzembentartó kötelezettsége annak biztosítása, hogy a gépjármű a közúti közlekedésben történő részvétel során biztonságos közlekedésre alkalmas legyen. Az üzembentartó köteles tehát a gépjármű karbantartására, műszaki állapotának rendszeres ellenőrzésére, és hiányosság, hiba észlelése esetén annak pótlására, javítására.
Sz. Deme László: Ennyi maradt Pierre de Marivaux: A szerelem diadala - kritika Ascher Tamás ezt az illúzióit levedlő, objektivizált mesevilágot nyers és elvadult környezetbe rendezi. Valahogy nem pancsol bele az életbe, és így nem is válhat túlontúl érdekessé. Pedig Pierre Carlet de Chamblain de Marivaux-ról azt írják, hogy szerelmi megfigyeléseiből ő teremtette meg a világ drámatörténetében a lélektani vígjátékot. Néhány utópisztikus hangvételű színdarab mellett életművét szinte kizárólag több tucatnyi csendesen lobogó szerelemnek áldozta, mégpedig leginkább az érzelmek születése izgatta, ahogy a bizonytalan, elfojtott vágy váratlanul szárba szökik, és mindenestül felkavarja a szereplők belső lelki életét, egymáshoz való viszonyaikat. A lélektani folyamatok természetrajzára Marivaux kitalált egy önálló és burjánzó nyelvet is, amit a lexikon szerint máig a marivaudage fogalommal jellemeznek, s amely a "társalgás poézisét" hivatott megvalósítani, azaz közvetíteni a szerelemvadász mértani pontosságú megfigyeléseit.
Nyoma sincs kosztümös miliőnek, nyoma sincs Marivaux korának, s így Marivaux mondatai és helyzetei Ascher olvasatában nem körülményeskedően cicomázott, színjátékká nemesített érintkezésekről tudósítanak, hanem közvetlenebb, de egyszersmind szellemtelenebb, kiürültebb és durvább manipulációkról. Ennyi maradt nekünk Marivaux-ból. Jordán Adél rámenős királynője már nem sokat teketóriázik: fürge, mint a gyík, ha érzelmekről, pontosabban az ő érzelmeiről esik szó. Alig habozva avatja titkába Dankó István és Bezerédi Zoltán remek apró megfigyelésekkel dolgozó szolgaszerű alakjait, Arlekint és Szairészt; majd egymás után bolondítja magába Szirtes Ági remek, takarítónővé igénytelenített Leontináját és Máté Gábor nagyszerűen szipogó, S-be hajlott entellektüel filozófusát, valamint Mészáros Béla finomkezű irodalmárként, puhán és ábrándosan osonó Agisz hercegét. Túl sok komplikáció sem történik: a renyhén megírt motivációktól finomabb és vérbőbb humorral telített, érzékenyen kidolgozott szituációkon keresztül jutunk el a végkifejletig.
Az előadás központi figurája Leonida királynő, minden egyéb szereplő a hozzá való viszony alapján határozható meg leginkább. A királynőn kifogástalanul áll a jól szabott fényes fekete öltöny és a kalap (jelmez: Szakács Györgyi), Jordán Adél meggyőző magabiztossággal játssza a férfiszerepben tetszelgő, gyermekien naivnak látszó vagy a csáberejének teljességgel tudatában lévő uralkodót. Kemény, öntudatos és határozott, a cél (a szeretett férfi elnyerése) szentesíti az eszközt: mórikál, bazsalyog, csábít, szédít, ostromol, mindig és mindenkit, szerepeit ámulatba ejtő gyorsasággal váltogatva. Vagyis a hitelesség látszatának érdekében minden lehetséges praktikát bevet, és láthatólag élvezi is a helyzeteket. A női mivoltát leleplező Hermokratésznak bevallja, hogy halálosan szerelmes belé, és azért szeretne nála maradni, hogy ettől a bűnös szenvedélytől megszabaduljon. Leonidát is azért áltatja szerelmével, hogy minél tovább maradhasson a filozófus házában. Agiszt pedig lépésről lépésre hódítja meg: kezdetben barátságát próbálja elnyerni, kilétét pedig igyekszik minél tovább titokban tartani, ugyanis mint kiderül, Leonida királynőnek nincs túl nagy respektje ebben a házban.
Vagyis a hitelesség látszatának érdekében minden lehetséges praktikát bevet, és láthatólag élvezi is a helyzeteket. A női mivoltát leleplező Hermokratésznak bevallja, hogy halálosan szerelmes belé, és azért szeretne nála maradni, hogy ettől a bűnös szenvedélytől megszabaduljon. Leonidát is azért áltatja szerelmével, hogy minél tovább maradhasson a filozófus házában. Agiszt pedig lépésről lépésre hódítja meg: kezdetben barátságát próbálja elnyerni, kilétét pedig igyekszik minél tovább titokban tartani, ugyanis mint kiderül, Leonida királynőnek nincs túl nagy respektje ebben a házban. Az előadásban a műfaji határokon belül árnyaltan jeleníti meg (dramaturgiailag és színészileg egyaránt) a három áldozat lélekállapotának változásait. Bár nem tudjuk, hogy Hermokratész milyen filozófiai irányzat híve, és filozófusként hogyan üti el napjait, mindenesetre igyekszik magát távol tartani az emberektől, mizantrópi attitűddel, sztoikus nyugalommal szemléli a világot. Máté Gábor briliáns alakításában a figura erősen karikatúraszerű, összegezve minden olyan ügyetlen, esetlen vonást és gesztust, mely az "elvarázsolt" bölcsészek, esztéták és filozófusok sztereotípiáiban megjelenik.