A Kínai Tudományos Akadémia kutatói a Tibeti-fennsík gleccsereit vizsgálták, amikor közel ezer, még soha nem látott mikroorganizmusra bukkantak a jégben. Kiolvadásuk új járványok kitörését okozhatja. A kutatás eredményeként felfedezett közel ezer új mikroorganizmust a Nature Biotechnology című folyóiratban tették közzé a Kínai Tudományos Akadémia munkatársai. A Live science azt írja a kínai kutatók felfedezéséről, hogy bár ma még az összes mikroba be van zárva a jég fogságába, ha egyszer kiolvadnak, az AZT Is eredményezheti, hogy új járványok fognak kialakulni. A Kínai Tudományos Akadémia kutatói a Tibeti-fennsík 21 gleccseréből vettek le mintát, ezután végezték el azok genomjának elemzését. Baktériumok, gombák és algák is voltak a felfedezett mikroorganizmusok között. A megdöbbentő azonban nem ez, hanem sokkal inkább az, hogy a felfedezett fajok 98 százalékával nem találkoztak még soha. A jég fogságában teljes film videa. A kutatókat azonban inkább a klímaváltozás következtében beköszöntő jégolvadás aggasztja, nem is a felfedezett vírusok.
A producerek közül a legnagyobb név Ridley Scott, ami garancia arra, hogy hátborzongató utazásban lesz része a nézőnek, és nemcsak a hideg miatt. Az alkotótársak közül kiemelkedik David Kajganich aki társ-forgatókönyvíróként is jegyzi a sorozatot. A forgatókönyv írásába amúgy Dan Simmons is besegített. John Franklin szerepében Ciarán Hinds (Fotó: AMC) Mielőtt útra kelnénk, kis történelmi háttér. Észak-Amerika gyarmatosításában az angolok és a franciák jártak az élen. Számukra idővel egyre fontosabbá vált, hogy a spanyoloktól és a portugáloktól függetlenül találjanak egy a földrészt északról megkerülő vízi (kereskedelmi) útvonalat, amelyen keresztül rövidebb úton elérhetik a Távol-Keletet, mindenek előtt Kínát és Indiát. Xpress. A jég fogságában. Mivel a szárazföldön nem találtak ilyen folyót, a kutatás egyre északabbra tolódott. Az északnyugati átjáró lassan olyan legenda lett, mint a Szent Grál, évszázadokon át keresték, de sohasem találták. Látogasson el a Tvr-hét Facebook-oldalára! Minden megpróbáltak, hogy szabaduljanak a jég fogságából (Fotó: AMC) A korábbi sikertelen kísérleteket követően 1845. május 19-én indult útnak a John Franlkin vezette expedíció a Themze torkolatában lévő Greenhithe-ből.
Még mindig a jég fogságában vesztegel a folyó medrében, a kompkikötőtől mintegy 25 kilométerre a tiszacsegei komp, amelyet hétfőn sodort el a jeges ár – mondta el a település polgármestere kedden délután az MTI érdeklődésére. Szilágyi Sándor közölte: kedd hajnalban egy órakor indult meg az addig teljesen beállt jég a csegei partoknál, és fél óra múlva már eltűnt a komp a szemük elől. Az elszabadult vízi jármű csaknem 25 kilométert sodródott a jeges árban kedd délutánig, most a tiszafüredi hídtól két-három kilométerre északra vesztegel a folyó medrében, ott, ahol ismét beállt a jég, nem mozdul semmi – ismertette. Csaknem ezer új mikroorganizmust találtak a jég fogságában, új járványokat idézhetnek elő | Vajdaság MA. A jeges ár a tiszacsegei kompnak a Tisza fenekén lévő drótkötelét hétfő reggel sodorta el, ami berántotta a parton lévő járművet a folyóba. Mindez olyan hirtelen történt, hogy a kompon tartózkodó éjjeliőrnek nem sikerült elhagynia a gyorsan sodródó járművet. Őt a honvédség helikopterrel mentette ki hétfő délután.
Eleinte úgy vélte, hogy az expedíció egyes tagjai az őslakosok körében túlélhették a vállalkozás kudarcát. Inuitok százainak vallomását gyűjtötte össze, és jegyezte fel. Később ezek alapján belátta, nem lehet több túlélő, ugyanakkor kutatásai alapján egy eltérő eseménysor rajzolódott ki. Míg a legtöbben úgy vélik, hogy 1848-ban a Terror és az Erebus legénysége elindult dél felé, és mind odavesztek, addig a Hall által gyűjtött beszámolók úgy sejtetik, valójában ekkor még visszatértek, és csak két évvel később, egy 1850. évi, délre történő eljutási kísérlet során haltak meg a legénység még életben maradt tagjai. Csaknem száz évvel később, 1981–82 során Owen Beattie kezdeményezett ásatásokat a szigeten. Noha új leletek nem kerültek elő, a vizsgálatok mégis azt mutatták ki, hogy az expedíció korábban megtalált elhunytjai skorbuttól szenvedtek, maradványaikban pedig magas ólomszintet mutattak ki. A jég fogságában. Egyesek szerint ez a hajó vízvezeték-rendszerének, míg mások szerint az ekkor használt, ólommal lehegesztett konzerveknek volt köszönhető.
Az 59 éves Franklin tapasztalt hajós volt, már négyszer járt a sarki vizeken, a célja az Északnyugati átjáró megtalálása és végighajózása volt. A Terror nevű hajót Francis Crozier irányította, míg az Erebus parancsoka James Fitzjames volt. Érdekesség hogy a két 350 tonna körüli, gőzgéppel felszerelt vitorláshajó már járt sarki úton, igaz, lenn délen, az Antarktisz körüli vizeken. A legénység közül azonban Franlinen, Cozieren és másik három emberen kívül senki sem járt még északon. A jég fogságában. (Folytatjuk... ) Szilágyi G. Gábor Még több horror: A láncfűrészes ember, aki gonosz halottakkal hadakozik Az erdélyi vérszipoly 120 éves története: A Drakula-sztori A vámpírok köztünk vannak: A Penge-filmek terror Északnyugati-átjáró John Franklin Franklin-expedíció Dan Simmons Stephen King Ridley Scott sorozat horrorsorozat tvr-hét Szilágyi G. Gábor
IOK | Műszaki Anyagtudományi Kar (MAK) Miskolci Egyetem Idegennyelvi Oktatási Központ
Felvételi ponthatárok 2015 Felvételi ponthatárok 2017 Felvételi ponthatárok 2018 Felvételi ponthatárok 2019 Felvételi ponthatárok 2020 Felvételi ponthatárok 2021 Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Kar betűkódja Képzési szint Munkarend Fin. forma Szak Ponthatár ME-MAK A N Á anyagmérnöki (angol nyelven) n. i. K anyagmérnöki (magyar nyelven) 280 L anyagmérnöki 292 M 72 kohómérnöki (angol nyelven) kohómérnöki (magyar nyelven) 78 84 kohómérnöki n. i. : A szak nem indult Forrás: Oktatási Hivatal
Műszaki Földtudományi Kar Műszaki Anyagtudományi Kar Gépészmérnöki és Informatikai Kar Állam- és Jogtudományi Kar Gazdaságtudományi Kar Bölcsészettudományi Kar Egészségtudományi Kar Bartók Béla Zeneművészeti Kar
1989-ben, hosszas előkészítő munka után elindult az ELTE -vel közösen végzett mérnökfizikus képzés. A karon kiadott oklevelek megnevezése ekkor a következő volt: okleveles kohómérnök, okleveles anyagmérnök, okleveles mérnökfizikus. Az anyagmérnök képzés felfutása és az új társadalmi-szakmai kihívások miatt elengedhetetlenné vált az oktatási struktúra átalakítása és újabb szakok, szakirányok indítása. A célok megvalósítása érdekében a kar első lépésként megváltoztatta nevét: előbb Anyag- és Kohómérnöki Kar, majd a Műszaki Anyagtudományi Kar lett. A bolognai rendszerben [ szerkesztés] Oktatott szakok [ szerkesztés] Anyagmérnöki alapszak (BSc). Az alapszak ismeretanyaga a korábbi képzési rendszer anyag-, illetve kohómérnöki szakjain nyújtott képzésnek felel meg. Az anyagmérnökök az anyagok – például fémek, kerámiák, műanyagok – szerkezetének és tulajdonságainak ismerői. Új, korszerű szerkezetű anyagokat, például üvegeket, kötőanyagokat fejlesztenek, terveznek, gyártanak, és kutatják ezek felhasználási lehetőségeit.