Papagáj Csak a papagájt nem tudtam megszokni. A többi énekesmadár szárnyrebbenése akkor is a vigasztalás mozdulataiból állt össze, ha a felkapott mag és a fej szakaszos idegjátéka az önzés mintázatához rajzolt újabb és újabb sorokat, mintha egy törékeny ágon hízna a zúzmara, mely gyönyörködteti a szemet, de a köd éhségéhez tartozik. Még és még. A kísérő téli füttyök, szárnyszólamok ezt a nyelvet beszélték, nem akartak semmiről meggyőzni. G istván lászló lovász. Az emberi nyelv gépi visszhangjai, melyek a torokban recsegést, a lélekben dörzspapír-hangot idéztek, nem az ismétlés csodáját, világteremtést és első nyelvet, hanem az értelmetlen felejtés kódját mintázták, egy elveszett lehetőséget a beszédre. Esténként nem voltak szavak. Úgy kellett a napnak hajnallá íródni, hogy a sötétben nem volt ott a fény emléke, nyál nélküli, száraz száj próbált hangokat formálni, de átbeszélni az éjszakát régóta nem volt cél. Papagáj rebbent a vállról a kalitkába. Ha a pokrócot rátették, levették, mondták, legyen éj és legyen nappal, lett éjjel és lett nappal, de nem lehetett látni, hogy az jó.
Mintha kőben kellene megszületnünk, sziklából hasítva teret, fejünk nem húsredők közül, táguló alagútból keresne levegő-glóriát, hanem fal feszülne életadó és élet között – csak egy tyúkot figyelj, a szemét, csak egyszer, s ha meglátod, ami bent van, ami még egyszer életre hív, befalazhatod. KÓRHÁZ-TRIPITICHON Indóház is lehetett volna ott, a kőkockák között felsarjadó fűpamacs, a mindig görbébb út, aminek kanyarjait nem a domborzat viszonylatai mérik, csak úgy vezet, vakon, hogy tekeregjen rajta beteg és hozzátartozó. A sok frotír köpeny függőleges csíkja elmázolt őszi táj, fatörzsek kéregrétegei érlelik különőszre így a fát, éves gyakorlások után, ami csak egyszer jön el. G. István László - művei, könyvek, biográfia, vélemények, események. Mintha meszesvödröket öntöttek volna a fűre, a cserjék, bokrok is szerelőműhely-szagú olajosságban fénylenek. A padok, a közterep avas magvai, kertmélyben lapulnak. Csekély tengeri képlet is van, kipárolgások, némi kagylótitok. Indóház is lehetne, mindenkinél kis csomag, poros muskátliillatú kisérők, az elütött idő szinte zökkenős üteme, az átmenet, ami a kedves szemében is halikrás kedvetlenséggel enged útra, menj csak, menj csak, szállj fel, ha van mire.
ESSZÉK, KRITIKÁK, TANULMÁNYOK Ezen az oldalon verselemző esszéimből, kritikáimból, rövid írásaimból és tanulmányaimból válogattam. Először a publikált anyag, aztán néhány publikálatlan írás következik. G. István László: Repülő szőnyeg (meghosszabbítva: 3175716335) - Vatera.hu. A publikált szövegek filológiai adatait lásd a BIBLIOGRÁFIA-ban. Doktori disszertációm téziseit is itt olvashatja. KRITIKÁK, KORTÁRSAKRÓL: Az inspiráció versei: Simon Balázs A mi lakománk, Lectisternium Az utolsó lakoma: Simon Balázs Halálgondola Simon Balázs: Az öltözőben: rövid jegyzet Simon Balázs: A tartály bólyája: rövid jegyzet A felejtés szertartásai: Tóth Krisztináról Elmozdult tükörben: Mesterházi Mónika Sors bona Hány karátos az aranygyapjú?
Mi az úgy felejti nyitva esszenciája? Az előző verseskötetem, a Földabrosz révbeéréskötet volt, ezzel a kötettel viszont a pandémia elején kezdtem el komolyabban foglalkozni, ami minden, csak nem rév… Az egyharmadát kínnal-keservvel már korábban megírtam, de 2020 tavaszán elkezdődött egy hathetes intenzív versírói lávafolyam. A versek kiindulópontja a föld és az ég közötti axis mundi – világtengely – abszurd megfordulásának próbatétele lett. Tudd meg, hogy halálom órája óta egyik világról a másikra vándorlok, s az a világ, amely tegnap még égként borult fölém, ma föld a talpam alatt, és a mai ég holnap megint föld lesz. G istván lászló bíró. Ma már nem evidens a Buber: Haszid történetei ben leírt mondás, az ég és föld közötti megosztás: az ég magasba emelésének, mint szolgálatnak az evidenciaként való felfogása mára teljes anakronizmus. Ez a könyv olyan rehabilitációs kísérlet, hogy lehet-e a metafizikát elveszített világban mégiscsak abszurd módon helyreállítani a metafizikai evidenciákat. Lehet? Ezt senki nem tudja megmondani, de ha lehetne, akkor vége lenne a versnek.
De ez mégiscsak elvezet egy jóbi ámenhez, ami tulajdonképpen az isteni világteremtést jelenti: tehát a logikai és az etikai követhetőségen túl van a kegyelemnek az ereje. Ez a gondolat volt az, ami akkor, abban a fölfokozott hat hétben elindított: ezt a forgó axis mundit megmutatni. Ahogy az értelmetlen cselekedetek (a Full tangban a Ferenc téri nyilvános illemhely vécésnénijének meggyilkolása, A bokor és a polipban a macska megkínzása) egy nagyobb összefüggésben mégiscsak a harmóniát, a világ kaotikus rendjének a kegyelmi mintázatait mutatják. G istván lászló zsolt. S ez nemcsak valami kegyes ráolvasás a borzalomra, hanem valahol ennek az átfordulásnak a megélése. Az Úr-mérték, ember-mérték viszonylatban a pandémia is összemérhetetlen – lásd a Példázat a koronavírus idején című verset –: nem értem, hogy amikor egyszer csak maszkok vesznek körül, és az érintés tiltva lesz, miért jó ez nekem, ebből mit tanulhatok, milyen utak nyílnak egy kötelező elzártságban, elkülönülésben? Az égi-földi kapcsolatokat jelző vertikalitás hogyan befolyásolja a horizontális, azaz az ember-emberi viszonyokat?
1927-től a Napkelet vezető kritikusa volt, itt jelentette meg első regényét is, az Emberi színjáték ot. Babits hívására lett a Nyugat kritikusa, majd 1932-ben egy tanulmánya kapcsán Babitscsal nézeteltérése támad, nem ír többet a Nyugatba, de a Nyugat ellenfeleinek lapjaiba se, inkább még ebben az évben megindította saját lapját, a Tanút, 1934-ben pedig a Választ, a népi írói mozgalom folyóiratát. "Minden arcvonást külön látott, minden mozdulatot megfigyelt, egy-egy feléje hajoló vénasszony arcában még a száj fölött serkenő szőrszálakat s a rajtuk csillogó verejtéket is látta, hogy felcsuklottak s a felhúzott ajkak közt a pirosan vigyorgó ínyeket. Csak önmagát nem érezte sehol; a vállára hajló fejek mintha egy elzsibbadt testrészét nyomták volna, nem volt az érintésüknek súlya. " (Németh László: Gyász) 1935-ben csatlakozott az Új Szellemi Front reformmozgalmához, de hamar átlátta a Gömbös-féle reformígéretek hamisságát. Tuberkolózisa miatt egy időre visszavonult a közélettől, és megírta a Gyász, majd a Bűn című regényeit, a VII.
Végre is ezt a betegséget orvosok ezrei figyelik, laboratóriumok százai dolgozzák fel a betegekről nyerhető adatokat; hogy remélhetem én, hogy szinte minden segédeszköz nélkül, a kölcsönkapott öreg nyomásmérővel rejtélyét megfejtsem, s magamat a hurokból, amely fogott, az elemzés segítségével kihúzhassam. Az elemzés azonban, civilizációnk megteremtője, megjutalmazta hitem, s egyre meglepőbb eredményeket hozott. Az első fontos lépés az volt, hogy az egymást váltó tevékenységeket nap mint nap végigkutatva rájöttem, hogy betegségem foglalkozási betegség, a vérnyomást a fogalmazás (írásban vagy szóban), ami megemeli. " 1956, Kossuth-díj, megbélyegzés 1956 novemberében Németh László újságcikkekben állt ki a forradalom jogossága, illetőleg a szocializmus addigi pozitív eredményeinek a megvédése mellett. 1957-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 1958-ban azonban az MSZMP Központi Bizottsága – több "népi író" társával együtt – határozatban bélyegezte meg az 1945 előtti "nacionalista", "kispolgári", "harmadik utas" nézetei miatt.
Németh László 1918-ban egy kamasz fiú minden rajongásával szeretett be a nála négy évvel fiatalabb Démusz Ellába, aki ekkor még túl fiatal volt a fiú érzelmeinek viszonzásához. Az író 17 éves volt, amikor a rokonainál töltötte a nyarat Gödöllőn. Itt találkozott a 13 éves Ellával, aki azonnal rabul ejtette a szívét. A lányt apácák nevelték, ezért Németh Lászlónak egy évet kellett várnia, hogy újra láthassa őt, közben pedig egyre erősebbé vált az idealizált szerelem érzése. A fiatal szerelmes Németh László már fiatalon eldöntötte, hogy ő a lehető legtisztább szerelmet fogja érezni, amikor találkozik azzal a lánnyal, aki ezt kiérdemli. A világháború alatt édesapja hadifogságba került, és távollétének hosszú évei alatt felesége udvarlót tartott, amit a fiatal Németh László rossz szemmel nézett, hiszen ő hősként tekintett édesapjára. Egy éven keresztül odaadó szerelmének bizonyítékaival – szerelmes levelekkel – halmozta el Ellát, aki a találkozásukat követő nyárra szép és csinos fiatal lánnyá cseperedett.
SZÉPIRODALOM / Magyar irodalom kategória termékei tartalom: A regénynek középpontjában egyetlen hős sorsának alakulása áll: Kovács Lajos fiatal parasztlegény, aki a falusi életet megunva a fővárosba indul szerencsét próbálni. Vágyai szerények, az igéret földjétől csak munkalehetőséget és egy kicsit érdekesebb életet vár. A harmincas évek Budapestjére érkezik, tolvajjá lett állástalan diplomások, fillérekért dolgozó, becsapott munkások közé. A 20. század mesebeli parasztlegénye vakon botorkál a számára teljesen érthetetlen világban. Kudarcot vallott próbálkozások, csavargás és éhezés után bejut ugyan egy budai villa építkezésére, de tudja, ha elkészül a ház, hányattatásai újra kezdődnek. Otthon, emberi közelség után vágyódó kitaszítottságában cselédlány hugának életformája, a "fix hely" jelenti számára az irigyelt megoldást, az urak világa azt a magasabbrendű életet, amelyre csak a legnagyobb tisztelettel mer felnézni. A villatulajdonosnő mellé szegődik, vállalja a munkások megvetését, hogy a háznál maradhasson.... Ár: nincs raktáron, előjegyezhető