Fotó: Körös Hírcentrum Napra pontosan egy éve annak, hogy kiégett a békéscsabai István malom. Az épület belső szerkezetét teljesen felemésztette a pusztító tűz, csak a falak maradtak. Szörnyű veszteség érte Békéscsabát 2019 május 21-én. A több mint 150 éve épült, a város ikonikus épülete az István malom kigyulladt, majd lényegében teljes egészében kiégett. Az oltási folyamatban a békéscsabai, a gyulai, a mezőberényi, a mezőkovácsházi, a szarvasi, a szeghalmi és az orosházi hivatásos egységek vettek részt. Közel hetven tűzoltó, tizenöt gépjárművel küzdött a lángokkal mintegy 5 órán át. hirdetés A szörnyű tragédia másnapján Hégely Sándor az István malom egyik tulajdonosa, elcsukló hangon beszélt a történtekről. "Amikor megvásároltam az épületet, álmaim voltak vele. Félig-meddig üzleti lehetőség volt, de sokkal inkább szerelem. Ma már totális szerelem. Ha rajtam múlik, ez az épület egyszer újra gyönyörű lesz és valami csodálatos kulturális funkciót fog kapni. Rengeteg tervünk volt. Nagyon közel álltunk már bizonyos dolgok megvalósításához, napok, hetek választottak el a pozitív választól, ma pedig itt állunk" -fogalmazott.
Kigyulladt a békéscsabai István malom kedd délután. A belvárosban található malomépület 17 óra körül gyulladt ki, és a lángok annak ellenére átterjedtek az épület összes szintjére, hogy a tűzoltók nagy erőkkel, gyorsan a helyszínre érkeztek. Este fél 7-re összeomlott a tetőszerkezet; az épület mind a hat szintjének födémszerkezete is beszakadt. Az MTI információi szerint a tűzesetet néhány perccel 17 óra után észlelte egy járókelő, aki értesítette a katasztrófavédelmet. A több mint százéves, több éve üresen álló ipari műemlékhez ötös, kiemelt fokozatban riasztották a tűzoltókat, akik Békéscsaba mellett hat településről érkeztek a helyszínre. A katasztrófavédelmi mobil labor egészségre káros gázkoncentrációt nem mért a tűzeset környékén, és sérültekről sincs információ. Az esti órákban az épület két oldala felől próbálják megfékezni a lángokat a tűzoltók. A belváros környékét a rendőrség lezárta, a forgalmat elterelték. A Behir Facebook oldalán élőben követhetik az eseményeket. kiemelt kép: MTI/Lehoczky Péter
1990-et követően – amikor ismét önállóvá váltak a gabonaipari vállalatok – többször váltott tulajdonost (Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Rt., röviden Békési Gabona Rt., Agrimill Kereskedelmi Részvénytársaság, Agrimill-Agrimpex Gabonafeldolgozó és Gabona-kereskedelmi Rt. ), de a kimagasló termelés maradt. 1999-ben a második legnagyobb malom-ipari kapacitással rendelkező magyarországi társaság volt, a hazai lisztpiac 12–13%-át birtokolta, de az ország legnagyobb gabonaipari vállalkozásának is számított. Jóval magasabb volt őrlőteljesítménye az országos szükségletek kielégítésénél, ezért exportra termelt. 2005-ben állították le, mert a napi 400 tonna termelt lisztet már egyik piacon sem lehetett értékesíteni. A termelés leállítását követően az épületet egy ideig lisztlerakó és -értékesítő helyként használták. 2010 után a városi önkormányzat, a tulajdonosokkal (István Malom Ingatlanhasznosító Kft. ) együttműködve, látványos terveket készíttetett az üresen álló épület közösségi hasznosítására.
A felújítás jelenlegi állásáról már többet elárult. Azt írta, ideiglenes acélráccsal sikerült elérni külső "pengefalak" statikai állékonyságát, valamint építésközi állapotot létrehozni. A malom környezetében és az épület belsejében eltakarították a romokat és a törmeléket, így az alkalmas építési területnek, vagyis elkezdődhetnek a végleges építészeti munkálatok, amelyek alkalmassá teszik az ingatlant a tervezett funkciók ellátására. Lapunk megkereste az ügyben a megyei kormányhivatalt és a Miniszterelnökséget, érdeklődvén, beszállnak-e anyagilag a felújításba, de lapzártánkig egyikük sem válaszolt. Mint arról a Magyar Hang elsőként beszámolt, többek között a "békési Mészáros Lőrinc"-nek is hívott milliárdos vállalkozóé, Barkász Sándoré, valamint Szemerey Zoltáné, Matolcsy György unokatestvéréé a májusban Békéscsabán leégett ikonikus műemlék épület, az István malom. Az épület az István Malom Ingatlanhasznosító Kft. tulajdonában áll, amelynek ügyvezetője Barkász Sándor és Hégely Sándor.
Ég az egykori István-gőzmalom épülete Békéscsabán 2019. május 21-én (Fotó: MTI/Lehoczky Péter) Kiderült, miért égett le az ikonikus műemléképület, de azt egyelőre titok övezi, mennyivel szállhat be az állam és az önkormányzat a gazdag üzletemberek magántulajdonában álló ingatlan felújításába, ahogy azt is, mit akarnak működtetni benne. Szinte minden hatóságot és állami szervezetet megkerestünk, aki illetékes lehet a Békéscsaba szimbólumának nevezett István malom leégése, illetve az épület esetleges újjáépítése ügyében, de a legtöbb helyről vagy egyáltalán nem kaptunk válaszokat, vagy csak néhány részkérdésre feleltek. A legnagyobb titok egyelőre azt a kérdést övezi, hogy mennyibe kerül majd az ingatlan felújítása, azt ki finanszírozza, illetve mire használják majd később az épületet. Mint emlékezetes, lapunk elsőként számolt be arról, hogy a leégett műemlék épület gazdag üzletemberek magántulajdonában van, biztosítást is kötöttek rá, ennek ellenére felmerült, hogy Békéscsaba önkormányzata, sőt akár a magyar állam is anyagilag segíthet a felújításban.
Barkász másik, jóval ismertebb cége a Békés Drén Kft., amely az utóbbi években gyakran nyert közösen közbeszerzéseket az igazi Mészáros Lőrinc cégével, a Mészáros és Mészáros Kft. -vel együtt. Barkász már 2010-ben, a Fidesz első kétharmados győzelme idején sem volt akárki, cége abban az évben több mint 2 milliárd forint árbevételt ért el. Aztán az Orbán-kormány idején innen is volt feljebb: 2014-ben a forgalma meghaladta a 9 milliárd, 2015-ben pedig a 19, 3 milliárd forintot. A Békés Drén bevétele Mészáros vízügyi előretörésével párhuzamosan megzuhant, a 2015-ös 19, 3 milliárd forint után 2016-ban kevesebb mint a tizedére, 1, 9 milliárdra esett – igaz, 2017-ben 3, 6 milliárdig kapaszkodott vissza. Az István Malom Kft. tulajdonosai között szerepel egy másik cég, a Csabai Vagyonkezelő Kft., annak tulajdonosa szintén Barkász Sándor és Hégely Sándor, illetve egy Figura Ferenc nevű vállalkozó. Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/47. számában jelent meg november 22-én. Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon!
Szereposztás Monodráma Tenki Réka Díszlet- és jelmeztervező Kálmán Eszter Zeneszerző Barabás Béla Producer Orlai Tibor Rendező Paczolay Béla Az előadás időtartama: 95 perc szünet nélkül DÁTUM / IDŐPONT HELYSZÍN MŰFAJ 2016/03/24 csütörtök 17:00 Víg Kamaraszínház, Debrecen próza Android nyelv telepítés
Tenki nem is színésznőként, hanem anyaként, belülről, a szöveget és a történetet pontosan átélve mondja monológját. Mégsem egy kórházi drámáról van szó, mert az csak a felszín, ami bizonyos szempontból elfedi az otthon összeomlását. A férj pofozkodik, üt, ver, rúg, sőt egy idő után már arra is figyel, hogy ott rúgja a feleségét, ahol másnap nem látszik, például a combján. A férfi házi isten, a négy fal között mindenki azt csinál, amit akar, halljuk sokat a politikai rigmust. Az Egyasszony megmutatja, hogy sajnos tényleg mindenki azt csinál otthon, amit akar, csak a nő ebben a helyzetben alárendelt szereplő, akinek nincs lehetősége kibeszélnie sem a problémáit, sem az erőszakot. Tizenöt másodperc csendről kell szólnia ennek a kritikának elsősorban, nem a darabról. A darab végén a monodráma főszereplője, Tenki Réka hátramegy a takarásba, hirtelen sötét lesz, majd néma csend. Tenki reka egy asszony live. A közönség mozdulatlanul ül, nincs taps. Taps és taps között óriási különbségek vannak, a taps hiánya a legszebb színházi pillanat volt az utóbbi évben, amit átéltem.
Az ember csinálja, ami a dolga, persze nem tudja mindig maga meghatározni ezt, mert vannak kötelességei is, viszont ha meglátom egy bizonyos helyzetben, hogy az mit jelenthet, vagy mit lehet erre még felhúzni, ami kihat egy szélesebb közönségre, vagy olyan dolgokat feszegetni, amiktől félünk, amikről nem merünk beszélni, és ezzel én egyetértek, tudom képviselni, akkor szívesen állok mellé. Inkább így értettem, hogy keresem az ügyeket, amik mögé állhatok" – nyilatkozott. Tenki Réka / Örkény Színház: A hattyú / Fotó: Horváth Judit Három éve játssza az Egyasszony című monodrámát, melyről Tenki Réka így mesélt: "Felolvastam a férjemnek (Csányi Sándor színművész – a szerk. Jurányi Ház - Egyasszony. ), és megkérdeztem, hogy szerinte elvállaljam-e, ami persze költői kérdés volt, mert azt éreztem egyből, hogy ezt nekem meg kell csinálni. Sanyi néma csöndben ült és azt mondta, hogy: "Ez lesz életed egyik legfontosabb munkája". Azt gondolom, hogy ez így is van (…) azért mondjuk el ezt a történetet, hogy tudják, ha bármi baj történik, akkor is föl lehet állni (…) Persze ki kell sírni magunkat, a gyásznak meg kell lennie.
A színésznő elárulta, férjével, Csányi Sándor ral szeretnének közös produkciót is bemutatni: "Még nem tudjuk a pontos dátumot. Mi is nagyon várjuk, mert nagyon jó együtt dolgozni. Nincsen semmiféle kérdés vagy ismerkedési fázis, tökéletesen tudom, hogy mikor miben van benne, mit gondol. Én tudom, hogy mit akarok és ő is, és mindenféle udvariaskodás nélkül fogunk eljutni a közös kompromisszumig, mert képesek vagyunk rá. Együtt mi nagyon erősek vagyunk. Tenki reka egy asszony 19. Azt gondolom, hogy nagyon jó előadás lesz" – mesélte. A teljes cikket ide kattintva olvashatja.
EGYASSZONY 16+ A darabot a nagysikerű Pétefy-Novák Éva által írt blogból, majd a nemrég megjelent könyvből jött létre, amelyet Tasnádi István alkalmazott színpadra. Az előadást Paczolay Béla rendezi. Péterfy-Novák Éva majd minden orvostól azt a diagnózist kapta, hogy kislánya a születés során vált súlyosan mentálisan sérültté. A kislány hét évvel élte túl a diagnózist, édesanyja pedig harminc évvel a történtek után döntött úgy, hogy blogbejegyzésekben megírja együtt töltött éveiket. A megrázó őszinteségű blogból könyv született, a könyvből pedig színházi előadás. Mácsai Pál a könyvről ezt nyilatkozta: "Minden élet impozáns, ha őszintén mesélik el. Tenki reka egy asszony online. Ez a könyv hű tükre a valóságnak. Se letenni, se elfelejteni nem lehet. " Az Egyasszony igaz történet az élet fájdalmas titkairól, amelyekről nem szokás beszélni. Tragikus és egyben felemelő példázat, melynek különlegessége, hogy bár a rettenetet beszéli el, mégis rendíthetetlen életöröm sugárzik belőle. Színpadra alkalmazta: Tasnádi István Díszlet-jelmez: Kálmán Eszter Zeneszerző: Barabás Béla Plakát: Csáfordi László Rendező: Paczolay Béla Producer: Orlai Tibor