A repce egymenetes betakarítása - Agro Napló - A mezőgazdasági hírportál Így arassa a repcét tökéletesen! - Repce betakarítási idée cadeau original Ideje kuhinje Biznis ideje Ideje mali Betakarítás: egymenetben arató-cséplõ géppel A repce egymenetes betakarítására a hagyományos gabonavágó asztallal, függõleges oldalkaszákkal, a nyújtott repcevágó asztal-toldatokkal, vagy – ezek összességét "ötvözõ" – speciális repce betakarító adapterekkel felszerelt arató-cséplõ gépek (kombájnok) alkalmazhatók. Az érett, száraz (kémiai úton mesterségesen leszárított) repce – a betakarítás idõpontjában – rendszerint összefonódott, kuszálódott és dõlt állapotban van. A kombájnok aratórészén – vágóasztalán – a fõ betakarítási veszteségforrás a motolla és a terménygyûjtõ csiga együttes munkájából eredõ cséplés, a becõk felnyílása és a kipergõ magvak tarlóra hullása. Ugyancsak jelentõs veszteség forrás lehet a rendválasztóknál, melyek hatására ott a becõk felnyílnak, és a repcemagvak a tarlóra hullanak. A repce – mint növény – könnyen csépelhetõ, így betakarításakor a cséplési veszteség elhanyagolhatóan kis (0, 1-0, 2%) értékû.
A betakarítás mindig megmutatja az addig befektetett munka valódi értékét. Nem is csoda, hogy az aratás előtt növekvő feszültség tölti el a repcetermesztőket. Különösen igaz ez akkor, ha az időjárási prognózisok kedvezőtlen körülményeket jeleznek előre, vagy éppen a deszikkáláshoz felhasználható hatóanyagok jelentős szűkülésével kell számolni. De ne feledjük, az egyes állományok nem ugyanabban az időpontban érik el az optimális betakaríthatóság időpontját. Korai hibridek versenyképes teljesítménnyel Számos növényfaj esetében szembesülnek azzal a termelők, hogy a koraiság érdekében kompromisszumra van szükség a hozam tekintetében. A hosszabb tenyészidőhöz kapcsolható magasabb terméspotenciál eléréséhez viszont a technológián túl a mindenkori környezeti feltételek kedvező együttállása is szükséges, aminek az előrejelzése szinte lehetetlen. 1. ábra: Korai és középérésű hibridrepcék teljesítménye (NÉHIB, 2017-2019) Mielőtt a repcék esetében túl gyorsan pálcát törnénk a korai hibridek felett, érdemes összegezni az elmúlt évek hazai hivatalos NÉBIH-kísérleteinek terméseredményeit (1. ábra).
A repce például tízszer többet vesz fel belőle, mint a búza.
A biológiailag éretté vált káposztarepce becői abban az esetben nyílnak fel, ha a külső erőhatások (ide értve a fizikai hatásokat, mint a szél vagy jégverés) nagyobbak lesznek a két termésfalat rögzítő erőnél. Hagyományos hibridek esetén a növények öregedése és száradása fokozza ennek kockázatát, ugyanis a becőfalak összehúzódnak, a termésfalat és az álválaszfalat (replum) összetartó varratban a sejtek eltávolodnak egymástól, és a becő felnyílik. A kipergés-ellenálló hibridekben a varrat szinte észrevehetetlen, a becők felnyitásához nagyobb erőre van szükség. Az ehhez szükséges erőhatást vizsgálták a német kollégáink. Az egyik teszt során a becők termésfalait húzták szét, és mérték a felnyitáshoz szükséges erő nagyságát. Egy másik tesztben az érett becőket egy gumilabdákkal töltött rázóedénybe helyezték, majd minden edényt egységes erővel megráztak. A rázást követően megszámolták a kipergett magokat, és indexálták a kapott eredményeket. A két teszt eredményeit a fenti grafikonon ábrázoltuk (2.
Létrehozás: 2009. április 03., 13:12 Legutolsó módosítás: 2009. április 03., 13:14 Nagycsütörtök a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja, amikor Jézus tanítványaival közösen ünnepelte meg a Széder esti lakomát, az Egyiptomból való kivonulás emlékére. Aztán szerezte az úrvacsorát, megmosta tanítványainak lábát. Később a Gecsemáné kertben búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra, Istennel való tusakodása után vállalta kereszthalálát. Dsida Jenő: Nagycsütörtök Nem volt csatlakozás. A HÉT VERSE – Juhász Gyula: Az utolsó vacsora | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Hat óra késést jeleztek, s a fullatag sötétben hat órát üldögéltem a kocsárdi váróteremben, nagycsütörtökön. Testem törött volt, és nehéz a lelkem, mint ki sötétben titkos útnak indul végzetes földön, csillagok szavára, sors elől szökve, mégis, szembe sorssal, s finom ideggel érzi messziről nyomán lopódzó ellenségeit. Az ablakon túl mozdonyok zörögtek. A sűrű füst, mint roppant denevérszárny legyintett arcul. Tompa borzalom fogott el, mély állati félelem. Körülnéztem. Szerettem volna néhány szót váltani jó, meghitt emberekkel, de nyirkos éj volt, és hideg sötét volt.... Péter aludt, János aludt, Jakab aludt, Máté aludt, és mind aludtak.... Kövér csöppek indultak homlokomról, és végicsurogtak gyűrödt arcomon.... Az utolsó vacsora A Nagyhét ünnepeinek sorában a nagycsütörtök az úrvacsora szereztetéséről szól.
Roszprádli Az egyetlen étel, amiről bevallotta, hogy szereti, az a túrós tészta. Egyszer az írta: "A szeretőmet, a franciákat, a túrós tésztát meg a rónaságot fülem hallatára ne gyalázza senki! " Arany Jánosnak írt verses levelében is felesküdött a túrós tésztára meg a pipájára. Tehát nem a túrós csuszára! A kettő nem ugyanaz. Az elsőnél a nyers tésztát eleve összegyúrják túróval és hosszan pirítják, a maradék túrót azután adják hozzá, pörccel és tejföllel. Más ételt ő maga nem említ. Jókai írta már holta tán, hogy Petőfi szerette a csigát. Az utolsó vacsora biblia. "Színház után elmentünk a Sperlbe (a Váci utcai kurta kocsmába), oda járt Petőfi rendesen. Télen szerette a csigát, amitől én írtóztam, hozzá karlócai ürmöst ivott, egy pisztolyt esténként, ami két deci. " Egy másik anekdota egy vacsoráról számol be, amit a költő a debreceni Bika szállóban költött el Arany Jánossal és Balogh János szalontai szenátorral. Balogh rettegett rímfaragó hírében állt. Petőfi az étlapot olvasva felkiáltott: "Roszprádli! Na, erre adjon kend kádenciát! "
Fotó: Kotnyek Antal, forrás: Arcanum/Film-Színház-Muzsika "Mindig kaptunk tőle valamit, egy kis ösztöndíjat vagy az elég magas tandíj elengedését. És persze a színpadon látott alakításokat is mi kaptuk ajándékba. Ilmát, a frenetikus Dorinát, aztán azok a jóízű beszédek évadnyitón, évadzárón. Kemény szavak, mindig nagyon aktív, tettvágyó és szeretettel teli lélekről tanúskodtak. Különös alkat az övé. Kardos asszony, rengeteg humorral. Nem fogalmazott cikornyásan, de egyszerű, formás mondatokban. És tegyük hozzá, hihetetlenül erős sugárzása volt" – emlékezett vissza rá Sztankay István. Férje a korán elhunyt Pálos György színművész volt. Nagycsütörtök – Az utolsó vacsora, lábmosás és elfogatás. Rengeteg színdarabban lépett fel, tragédiákban és vígjátékokban egyaránt megállta a helyét. Noha alapvetően klasszikus naiva volt, bármilyen szerepet képes volt eljátszani, a hálátlan figurákból kabinetalakításokat produkált. Első szerepe Csiky Gergely Nagymama című színművének Piroskája volt, majd jött a Liliomfi Mariskája, a Csongor és Tünde Ilmája. Első nagy sikerét Marcel Pagnol Fanny című színjátékának címszerepében aratta.