2009. dec 27. 20:00 BUDAPEST – Dicső napjait élte tegnap a Kisstadion. A szabadtéri jégpálya lelátója újra megtelt. Több ezer Ferencváros- és Újpest-szurkoló vívott hangpárbajt, a büfések nem győzték kenni a zsíros kenyeret és merni a forró teát. Az árusok pedig egy asztalnál kínálták a Fradi, az Újpest és a magyar hokiválogatott mezeit, ereklyéit. Közönségsiker. A hideg ellenére négyezren nézték, ahogyan a játékosok küzdöttek egymással a Kisstadionban. Fotók: Mirkó István. Még több képért kattints! A Magyar Jégkorong Szövetség (MJSZ) által első alkalommal megrendezett Winter Classic elérte a célját, négyezer rajongó fagyoskodott a Kisstadionban, hogy nosztalgiázzon kicsit, majd teli torokból szurkoljon kedvenceinek. Híres Fradi játékosok > FTC - Fradi - wyw.hu. – Fradi-győzelmet várok – jelentette ki Párkányi Levente (13), aki kedvenc klubja ereklyéi között válogatott. – Én is jégkorongozom, az Erzsébeti Farkasok között játszom. Több meccsünket rendezték a Kisstadionban, de nézőként most először vagyok itt. Baráti hangulat. A régi nagy ellenfelek ezúttal igazi gálamérkőzést játszottak Az öregfiúknál az újpestiek győztek A főmérkőzés előtt a két együttes öregfiúk csapata is megmérkőzött egymással.
1962. augusztus 5-én Nemes István góljával 26 ezer néző előtt 1-0-ra győzött a SZEAC. Régi fradi játékosok külföldön. 1991 márciusában azonban csak 5000 néző látta a Szeged-Fradit, és ők sem igen lehettek elégedettek a 0-1-es eredménnyel. (Mondjuk, e sorok íróját leszámítva, aki gyerekkora óta Fradi-szurkoló volt, de akkor először látta élőben Nyilasit, Albertet és a Fradit, mivel fiatal újságíróként nemrég került Szegedre Erdélyből, és a Tisza-parti stadion "páholyában" a körülményekről megfeledkezve a korlátot püfölve örült a Fradi-gólnak, s hosszú másodpercek teltek el, mire érzékelte maga körül a szegedi díszvendégek megdöbbenését. Utólag bocs mindenkitől. ) A mérkőzés eléggé gyenge színvonalú volt, esett az eső, mély volt a talaj, a Szeged SC foggal-körömmel védekezett, és az 1991-es Fradiból is csak Pintér és Lipcsei játéka volt emlékezetes. A Szeged viszont tudatosan állt be védekezni, Szalai István edző már a korábbi meccseken felmérte, hogy a nagyobb játékerejű csapatokkal szemben nincs más esélyük, muszáj megelőzni a katasztrófát, vagyis azt, hogy a meccs elején sok gólt kapjanak.
A hetvenes, nyolcvanas, kilencvenes évek hokisai számtalan mérkőzést játszottak a Kisstadionban. Az előrangadót ezúttal az Újpest nyerte, 2-1-re. A győztes gólt Kovács Csaba, az MJSZ alelnöke szerezte. – Ugyan évek óta nem játszunk már, de ugyanolyan presztízsmeccs ez, mint tíz, húsz, harminc évvel ezelőtt volt. Örülök, hogy győztünk, már csak azért is, mert a fradisták átlagéletkora jóval alacsonyabb volt a mienknél – zrikálta a zöld-fehéreket Kovács Csaba. A büfénél hosszú sorok kígyóztak. Régi fradi játékosok klubja. A hokimeccsek legnépszerűbb menüje, a zsíros kenyér, forró tea párosítás kelendő volt, 100-100 forintért lehetett megvenni. – Nem lesz gálameccs, hiszen az eredménye a MOL Ligába és a magyar bajnokságba is beleszámít – mondta Borbás Gergely (27), s az Újpest csatára már az 5. percben csapattársa, a gólszerző Kiss Gábor (29) nyakába borulhatott. A lilák ekkor szerezték meg a vezetést. Közönségsiker. Még több képért kattints! A második harmadban nem esett gól, és talán az újpestiek már az ünnepelésre készültek, amikor a lefújás előtt 18 másodperccel Ennafatti Omar (29) egyenlített.
Sokak szerint bármennyire is kegyetlenül hangzik, de túl kellett volna lépni ezen, hiszen "az élet mégis csak megy tovább", de Ricardo erre nem volt képes. Ráadásul az a fajta törődés, aggódás és vívódás mely jellemezte a holland mestert, teljesen rátelepedett a csapatra is. A következő 8 fordulóban négyszer kaptunk ki, háromszor játszottunk döntetlent és csak egyszer, Diósgyőrött győztünk 4:1-re, mely hűen megmutatta a csapatban és főleg az edzőben tomboló viharokat. Emlékezzünk csak a lefújás utáni percekre, amikor Ricardo Moniz könnyes szemekkel, Akeem mezét a magasba emelve vonult a Fradi tábor elé. A mai napig felfoghatatlan, hogy a sikertelen hazai mérkőzések után sem hangzottak fel a régmúltból jól ismert rigmusok, melyek olyan sikeres edzőknek üzentek mint Novák Dezső (a legendás játékos-edzőt február 27-én vesztettük el, de emléke örökké velünk marad) vagy Nyilasi Tibor. Régi fradi játékosok száma. Utólag úgy gondolom, hogy Ricardo Moniz menesztése bár törvényszerű volt és ismerve az utána következő időszakot jó döntésnek is bizonyult, bennem mégis van hiányérzet.
Jelenleg Portugáliában játszik. SZENES SÁNDOR 1990 és 1993 között játszott a Ferencvárosban a székely focista. Első meccsén, 1990. augusztus 18-án az Újpest ellen mutatkozott be a csapatban, és két gólt szerzett (az elsőt az első percben! ), 5-0-ra nyert a Fradi – ennél jobban nem lehet bemutatkozni. Bajnok, kétszeres kupagyőztes lett a csapatban, de nyert Szuperkupát is 1993-ban. 57 meccsen 7 gólt lőtt a Fradiban a középpályás. Videó – Szenes két gólja az Újpestnek (2:42-nél az első): PINTE ATTILA 2000. november 11-én mutatkozott be a Fradiban a magyar származású szlovákiai játékos. Budapest, Ferencvárosi TC (történet, adatok) • csapatok • Magyarfutball.hu. Két évig volt az Üllői úton, 55 meccsen 10 gólt szerzett. Berobbant a Fradiba, de aztán fokozatosan szürkült bele a magyar mezőnybe. Bajnok lett a 2000-01-es szezonban. A Panioniosz csapatába szerződött a Fradiból. Technikás, jó szabadrúgáslövő focista volt. BABATUNDE FATUSI Talán már kevesen tudják, hogy a nigériai támadó először Pécsre került, a Pamacsban mutatkozott be az élvonalban, onnan került a Fradihoz.
3. Nagyon magas infláció: A koronavírus-válság keresleti és kínálati zavarai már tavaly az infláció gyorsulásához vezettek. Erre rárakódott az energiaárak újabb elszállása. A 2022-es átlagos inflációra vonatkozó várakozás fél év alatt 3, 5 százalékról 8-10 százalékra emelkedett. Ez elveszi az idei reálbérnövekedés jelentős részét is. 4. Magyar kockázatokat rejt az ukrán válság. Gondok a költségvetéssel: Az MVM már említett vesztesége mellett a következő években a Magyar Nemzeti Bank feltőkésítési igénye is több százmilliárd forintra rúghat, amely a büdzsé alappályáját drasztikusan rontja. A koronavírus is jelentős költekezést hozott, amire az idén választási megfontolásokból rátett egy lapáttal a kormány, ami megnövekedett költségvetési hiányt eredményezhet. 5. Borul a külső egyensúly, kikényszerített az alkalmazkodásunk: A megtermelt jövedelmünk sokkal nagyobb részével fizetünk a gázért, az áramért, az olajért. Az, hogy az energiaszámla megugrása miatt többet akar költeni az állam, mint amennyije van, alkalmazkodásra kényszeríti.
6. Gyenge a forint: A magyar valuta leértékelődésének vannak pozitív hatásai is, azonban jelenleg többet árt, mint használ. A forint értékvesztése kamatemelést eredményez, ami nem segít a gazdasági aktivitáson. 7. Leül a gazdaság: Az év elején 6 százalékos GDP-növekedésben reménykedett a kormány. Az orosz agresszió közvetlen és közvetett gazdasági következményei miatt azonban a legújabb előrejelzések szerint 1-3 százalékkal mérséklődhet a lendület. Az MNB friss jelentése alapján az idén a 2, 5-4, 5 százalékos sávban lehet a GDP-növekedésünk. 8. Termelési kockázatok: Kínálati problémákat okozhat a közeljövőben a közvetlen orosz és ukrán külkereskedelmi kapcsolatok háború miatti megszakadása, a szankciók miatt bekövetkező piacvesztések, az ellátási láncok megszakadása, valamint az alapanyaghiány miatti termelésakadozások is. 8+1. Sata blogja (történelem): A világgazdasági válság hatása Magyarországon. Akadoznak az EU-s források: Az uniós források segítenék az állami beruházásokat és devizaforrást jelentenének a jegybanknak is. A támogatások azonban lassan, vagy nem érkeznek, hiszen Brüsszel nem fogadta el a magyar helyreállítási- és a 2021-2027-es kohéziós programokat.
Az áttekintés alapján elmondható, hogy habár az üzleti bizalmi index 2016-ra elérte a válság előtti szintet, a reál GDP-növekedés azóta sem tért vissza a válságot megelőző 3% körüli mértékhez. A válság éveiben jelentősen csökkent a foglalkoztatás, majd pedig 2013-tól sikerült növelni a foglalkoztatottak arányát a lakosság körében, ami végül 2016-2017-ben lépte át a válság előtti arányt. Az elemzésről bővebben Dr. Pelle Anita egyetemi docens, és Végh Marcell Zoltán doktorjelölt Pénzügyi Szemlében megjelent cikkében olvashat. Gazdasági válság hatása magyarországra korona. Valóban segített az Európai Stabilitási Mechanizmus a válság kezelésében? Ebben az időben az Európai Unió nem rendelkezett dedikált eszközökkel a kialakult helyzet kezelésére, és világossá vált, hogy az IMF által nyújtott, illetve eseti kormányközi hitelek sem jelentenek kielégítő megoldást. A kialakult helyzet késztette az Európai Uniót, hogy létrehozza az Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM), amelynek célja a pénzügyi stabilitás elősegítése. Az Intézet Pénzügytani Szakcsoportjának munkatársait elsősorban az a kérdés foglalkoztatta, hogy vajon miként befolyásolta a hozamprémiumok változását az egyes országokban az EFSF-ESM-források kiutalása az egyes tagországoknak?
Az integráció gazdaságpolitikai koordinációja csupán a globális növekedési környezetben biztosított. Prof. Farkas Beáta intézetvezető egyetemi tanár azt tekintette át, hogy a válság hogyan hatott az EU tagállamok intézményi teljesítményére: Euróövezeti változások a válság alatt és azt követően A közös európai fizetőeszköz, az euró 1999 óta létezik, azonban több évtizednyi monetáris integráció és jogi-gazdaságipénzügyi előkészületek előzték meg bevezetését. A monetáris unió első tíz éve sikeres volt, a második évtized nagyrészt globálisként indult, majd a valutaövezetre szűkült válság megoldásával telt. A kezdeti szakaszban ad hoc jellegű válságkezelés zajlott, majd elindultak a szisztematikusabb védőintézkedések, intézményi fejlesztések. A világgazdasági válság Magyarországon by Melinda Tamás. Mindazonáltal inkább az euróövezet válságállóságát, semmint fenntarthatóságát sikerült mind ez idáig megteremteni – utóbbi még várat magára. Az Intézet Világgazdaságtani és Európai Gazdasági Integrációs Szakcsoportjának munkatársai elemzést készítettek arról, hogy miként változott az euróövezet a kezdetek óta, és hogy vajon jelen állapotából kiindulva mennyire megvalósítható a GMU építményének megfelelő szintig való kiteljesítése – és így valójában a teljes valutaunió fenntarthatósága.