A cím leíró versre utal. Az "archaikus" kifejezés jelentheti egyrészt a hellén kort, másrészt jelentheti azt, hogy szándékoltan régies, az archaikus korokba visszanyúló, ugyanakkor nem az "avíttas" jelentés kapcsolódik hozzá: van benne valami nemes. Az archaikus kifejezések régies formájú szavak (pl. "küzdtenek" = küzdöttek). Babel Web Anthology :: Rilke, Rainer Maria: Apolló archaikus torzója (Archaïscher Torso Apollos Magyar nyelven). A vers címében egy archaikus Apolló-szobor szerepel. Apolló antik görög isten, a művészet, a fény istene. Szobra csonka torzó: fej, végtagok és nemzőszerv nélküli törzs. A régi korokból ránk maradt szobrok torzók, azaz hiányosak, mégis képesek felkelteni az emberben a szépség érzését, megmozgatják az esztétikai érzékünket. És vannak olyan szobrok is, amelyek szándékosan torzók: nincs karja, feje, lába… lényegében az emberi test hiányosságát nevezik torzónak. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3
Archaikus Apolló-torzó – remake Megfestettem magamnak a férfit. Rilke is már körültáncolta gyönyörű szép versében. R. M. Rilke: Archaikus Apolló-torzó Nem ismerhettük hallatlan fejét, melyben szeme almái értek. Ám a csonka test mégis izzik, mint a lámpa, melybe mintegy visszacsavarva ég nézése. Különben nem hintene melle káprázatot, s a csöndes ágyék íves mosollyal, mely remegve lágy még, a nemző közepig nem intene. Archaikus apolló torzó vers. Különben csak torzúlt és suta kő lenne, lecsapott vállal meredő, nem villogna, mint tigris bőre, nyersen, s nem törnék át mindenütt busa fények, mint csillagot: mert nincsen helye egy sem, mely rád ne nézne. Változtasd meg élted! Tóth Árpád fordítása Íme töredékességében tökéletes férfi, mely hiánya okán teljes. Azzal, hogy eltűnt az arc, a ragyogó szempár, hogy az enyészetté lett az érintést szomjazó ujj, éppen azzal jelent meg igazán. Az alak csak utal arra, akit annyira szeretek. Évszázadok óta szomjas asszonyok sora hozzá jár és vágyakozva simul a hideg kőhöz, mely lángra gyújtja egész testüket.
Válogatott versek; szerk., ford. Réfi János; Magyar Napló–Írott Szó Alapítvány, Bp., 2006 Rilke Rainer Maria Rilke versei Tandori Dezső válogatásában és fordításában; Eri, Bp., 2007 Rilke és angyalai. Önéletírás égiekkel. Műfordítások, rajzolások, hódolatok és vallomások, 1959–2009; ford. Tandori Dezső, szerk. Hafner Zoltán; Kortárs, Bp., 2009 Prágai házioltár. Larenopfer, 1895; ford. Tandori Dezső; Kráter, Pomáz, 2013 (Költők, városok) Vallomás sötétből / Aus Dunkel ein Offenbares; ford. Suhai Pál; Orpheusz, Bp., 2014 Levelek, 1-4. ; ford. Báthori Csaba; Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút, Bp., 2014 1. 1894–1910 2. 1911–1916 3. 1917–1922 4. 1923–1926 Szonettek Orfeuszhoz. Magyarul Bábelben - irodalmi antológia :: Rilke, Rainer Maria: Archaikus Apolló-torzó (Archaïscher Torso Apollos Magyar nyelven). Műfordítás bevezetéssel és jegyzetekkel; ford., bev., jegyz. István Társulat, Bp., 2014 Levelek egy ifjú költőhöz; ford. Báthori Csaba; L'Harmattan, Bp., 2014 Mária élete. Eredeti szöveg és műfordítás. Bevezetéssel és jegyzetekkel; ford., bev. István Társulat, Bp., 2015 Források [ szerkesztés] Klasszikus német költők, II.
De csonka törzse lámpásként világít, s bár visszacsavartan, nézése még fénylik. Különben íveln a mell így nem vakítana s lágy fordulatban csípjébl mosoly ne futna halkan a nemzés központjához nyúlva el. Csak torz k lenne, mit szétroncsolt rég a vállak alatt nyíló szakadék, s nem villogna mint ragadozók bre, s minden sarkát nem törnék át a fények mint csillagot, mert nincs pont, mely belle ne téged nézne: másképpen kell élned. Olvassuk el Szász Ferenc irodalomtörténész polémikus tanulmányát a vers fordításairól és értelmezésérl! Olvassuk el Vidor Miklós értelmezését! Közismert, hogy Rilke a 20. század els évtizedében túlnyomórészt Párizsban élt és évekig Rodin személyi titkáraként tevékenykedett. A szobrász személyének és mvészetének bvkörében született írásai magyarul is olvashatók (vö. Rilke, Auguste Rodin, Helikon, Budapest, 1984. ford. Szabó Ede, ill.. Rainer Maria Rilke, Válogatott prózai mvek, vál. Halasi Zoltán, Európa, Budapest, 1990, 307-398. Irodalom - 11. osztály | Sulinet Tudásbázis. o., Szabó Ede fordításai) Rilkét különösen foglalkoztatta Rodin vonzódása a torzókhoz.
Különben csak torzult és suta kő lenne, lecsapott vállal meredő, nem villogna, mint tigris bőre, nyersen, s nem törnék át mindenütt busa fények, mint csillagot: mert nincsen helye egy sem, mely rád ne nézne. Változtasd meg élted! Publisher Budapest, Magvető Kiadó Source of the quotation Szerb Antal: Száz vers. 87. p.
A 2. egység (5-12. sor) már a látomás hőfokára emeli a verset. A beszélő három állítást sorakoztat fel, amelyeknek feltételes tagadó retorikája az 1. versszak állítmányához kapcsolódik: " különben nem… ", " különben csak… ". Ez a három állítás a parancsszerű zárlatig emeli a vers indulati ívét. Mivel nincs se feje, se végtagjai, a torzó tökéletes izomzatú mellkasa és "csöndes ágyéka" veszi át a hiányzó testrészek szerepét, s látja el a gondolatközlő funkciót. Némaságában is elkápráztat, és "mosolyog" a "nemző középig" terjedő ív által. A 3. egység (13-14. Archaikus apolló toro rosso. sor) a zárlat, amelyben az elbűvölt szemlélő megérzi, hogy a szobortöredéknek " nincsen helye egy sem, / mely rád ne nézne ". És rádöbben, hogy mit üzen a műalkotás: évezredek messziségéből a művészet ereje által adja át útravalóként, szent bölcsességként az életparancsot: " Változtasd meg élted! " A zárlat tehát egy összegző kijelentés és a sürgető "tanulság" kikiáltása. Megvilágosodás jellege, szakrális töltete van, amelyet a motívumok rendszere, a metaforák rétegzett utalásai készítettek elő.
Így kell tehát érvelnünk, nem fehér, heteroszexuális, középkorú, német férfiként, hanem a nyomor, a szenvedés, a kirekesztés, a legkülönbözőbb élethelyzetetek, felfogások és érzések közepette. Úgy mintha kifordult volna a világ, hiszen kifordult. Jelentsen ez csúfot, rosszat, gyöngédet vagy gyönyört, erről szól az európaiság, erről szól az emberség, erről szól az ókor. Az átváltozásról, a karcsúságról, a formákról. Az elképzelhetetlenről és a kifordultról, a hitről és a cáfolatról, a botrányról és a rendről. Habár Dr. Archaikus apolló toro y moi. Németh György azon állítása, miszerint "A Római Birodalom gyakorlatilag az Európai Unió modellje. Mint birodalom, fennállt 500 évig, ezt azért az Európai Uniótól nem feltétlenül várnánk el. Saját magunkat fosztjuk meg egy rettentő fontos tapasztalattól, ha ezt a párhuzamot nem hangsúlyozzuk, nem tanítjuk. " nem tartanám a legélesebb valóságnak, de valóban kérdés mindannyiunk számára, hogy hogyan kellene mást, jobbat alkotnunk, ha nem tudunk tanulni elődeinktől. Ha nem érthetjük meg, mi is valójában az uralom, ki is az igazi türannosz és miért is tesz így, mi vezérli, hogy azt tegye.
Az Isabella Rossellini (Kék bársony, Veszett a világ) narrációjával látható film különlegessége, hogy a témáról készült ismeretterjesztő alkotásokkal ellentétben nem a természeti katasztrófára helyezi a hangsúlyt, amely Pompeji megsemmisüléséhez vezetett, hanem érdeklődésének homlokterében az egykor még nyüzsgő, eleven ókori város áll. Miként élhették a város egykori polgárai a mindennapjaikat? Hogyan gyakorolhatták vallásukat? Mivel tölthették szabadidejüket, hogyan élvezhették az életet, miben élhették ki szenvedélyeiket? Ilyen kérdésekre keresik a választ a filmben közreműködő neves történészek és művészeti szakértők, miközben a sorozat védjegyévé vált részletgazdag felvételeken tárulnak fel az épületek falai díszítő, nem ritkán buja jeleneteket ábrázoló freskók, szobrok, mozaikképek. Város, ősi, pompeii, olaszország. Pompeii, város, ősi, olaszország, tönkretesz. | CanStock. A film október 14-től látható Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban és október 21-től országszerte számos art moziban, eredeti nyelven, magyar felirattal, a Pannonia Entertainment forgalmazásában.
Bármelyikről is legyen szó, vitathatatlan, hogy a graffitik nagyon sokat mesélnek a hétköznapi életről, az emberek gondolkodásmódjáról, nézeteikről is, sőt akadt, amelyik olyan információval szolgált, amely felülírta a végzetes napról birtokolt ismereteket. Egy politikai tartalmú graffiti. Egy vésés, ami váratlan információt árult el A történészek előtt hosszú ideje ismert volt, hogy a katasztrófára időszámításunk szerint 79-ben, augusztus 24-én került sor. Ez az eset szemtanújától, egy római szerzőtől, az ifjabb Pliniustól derült ki, aki 25 évvel az eset után írt egy levelet Tacitusnak, és abban a szeptember előtti 6. napot jelölte meg az esemény dátumaként. A felirat, ami átírta Pompeji történetét. Egy graffiti azonban váratlan meglepetést okozott a számukra. 2018-ban a város V. számú területén találták egy házban, amelyet a vésés idején valószínűleg éppen felújítottak. Pompeii város érdekességek japánról. A faszenes felirat szerint a vulkán, bár valóban 79-ben tört ki, de nem augusztusban, hanem két hónappal később, október 24-én.
Valószínűleg Pompeji utolsó évtizedeiből származik, mielőtt a város elsüllyedt a Vezúv vulkán kitörései során. Hamu, sár és láva temette maga alá a várost Kr. u. 79-ben. A 18. században újra felfedezték a történelmi várost. Azóta a régészek többször is látványos és nagyon jó állapotban fennmaradt római kori leletekre bukkantak. Forrás: dpa Reader's opinions