Tekla Könyvei: George R. R. Martin – Varjak lakomája | George, Fantasy, Martin
Figyelmeztetés Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Bemutatás A kortárs irodalom a jelen kornak az irodalmát jelenti.
A Wikipédiából, A Szabad Enciklopédia Share Pin Tweet Send Sorozat része Török nép Színészek Építészek Művészek Milliárdosok Köztisztviselők Zeneszerzők Diplomaták Vállalkozók Filmrendezők Katonai főnökök Zenészek Festők Filozófusok és tudósok Költők Politikusok Sportolók Súlyemelők Ez a lista tartalmazza a jelentős török költők.
Nocsak: Leonardo da Vinci! Örülünk a találkozásnak, de árulja el, mit keres itt? – néz a látogató a debreceni Modern és Kortárs Művészeti Központ (Modem) homlokzatára feszített arcképre, amelyen a reneszánsz nagyság elmerülten tekint a távolba. Mintha ő sem értené. Nincs vele egyedül. Miközben a közönség bejön a nagynévre, művészeti szakemberei lassan elhagyják a Modemet. Repülő gépezet az előcsarnokban Egyensúlytalanság? © Balogh Tibor A Modem alig egy éve kezdte meg működését azzal a deklarált céllal (amint az eredeti, Kapcsolódás a művészethez szlogen is utalt rá), hogy a modern és kortárs vizuális kultúra bemutatásának meghatározó központja legyen a keleti régióban, és bekapcsolódjék a nemzetközi művészeti élet vérkeringésébe. Mindezt az Antal-Lusztig-gyűjtemény ott letétbe helyezett anyagával, az abból rendezendő, a magyar XX. század művészetét bemutató kiállításokkal, valamint folyamatos kortárs művészeti kiállításokkal képzelte el. Egy év elteltével azonban mégis egy reneszánsz korabeli tárlat okán kerül szinte vakító reflektorfénybe az intézmény.
Leonardo ugyanis egy-egy témáján 15 évig is dolgozott és aztán befejezetlenül hagyta őket. Mindegyik festmény egy-egy utalásokban, szimbólumokban, művészi válságok nyomaiban gazdag önálló történet, amelyben minden gesztus vagy akár egy ujj ábrázolása is külön jelentéssel bír. A Louvre egyik célja bemutatni, hogy a festészet az egyik legjelentősebb, nem pedig másodlagos kifejezési forma volt Leonardo da Vinci számára: a tudományos kutatásainak vizuális megjelenítése, nem pedig fordítva. Zseniális és utópisztikus tudósként mindenre kíváncsi reneszánsz ember volt, és arra kereste a választ, hogy mi is az élet. Ennek a kutatásnak a lehető legpontosabb megjelenítését adta a rajzaiban és a festészetében a kiállítás szervezői szerint. A tárlatot egyébként diplomáciai konfliktus előzte meg Franciaország és Olaszország között. A Rómában augusztusig hivatalban lévő populista kormány elutasította ugyanis a korábbi kormány egyezségét, amely szerint az évforduló alkalmából engedélyezik Leonardo da Vinci leghíresebb rajzának, a Vitruvius-tanulmánynak kölcsönadását Franciaországnak.
Az új kormány végül békülékenyebb hangnemet ütött meg Franciaországgal, és a velencei Galleria dell"Accademia féltve őrzött kincse megérkezett Párizsba. A tárlatra egyébként más olasz múzeumok, brit gyűjtemények, köztük a királyi gyűjtemény, valamint a szentpétervári Ermitázs és a New York-i Metropolitan Múzeum is kölcsönadott műveket, de a lengyel kormány nem engedélyezte a Hölgy hermelinnel című híres festmény Párizsba szállítását a Krakkói Nemzeti Múzeumból. Forrás: MTI Fotó: