Márai Sándor 1944-ben írt Varázs című darabját 1945-ben mutatta be a Vígszínház Ajtay Andor és Tolnay Klári főszereplésével. Még abban az évben megjelent a dráma a Révai Testvéreknél, azóta azonban mintha elfeledkeztek volna róla, pedig a Márai-életmű legfontosabb erkölcsi kérdéseit boncolgatja. Krisztián, a nyugdíjba készülő, világhírű bűvész úgy dönt, hogy feleségül veszi a húszéves trapéz- művésznőt, a sokat nélkülöző Estellát. Azt szeretné, ha együtt vonulnának vissza. Ki is nézett egy Estellának tetsző házat, hogy ott éljen majd a lánnyal. Estella vágyik a kényeztetésre és nyugalomra, ám Maharamába, az állatszelídítőbe szerelmes, tőle vár gyermeket. Maharama most vehetné meg a világ leghíresebb idomított tigriseit, és éppen annyi pénzért, amennyibe a Krisztián által kiszemelt ház kerülne. Mindenki sorsdöntő lépés előtt áll, amikor elérkezik a lány huszadik születésnapja. Ez a nap valamennyi szereplő életét megváltoztatja. A negyvenes évei közepén járó Márai pontosan tudja, mi vár a hirtelen lángra lobbanó, idősödő férfiakra, hiszen a fiatal és gyönyörű Tolnay Klári őt is rabul ejti.
"Mert az emberszívnek is van éjszakája, indulatokkal, melyek éppen olyan vadak, mint a hím szarvas vagy a farkas szívében tomboló vadászindulatok. Az álom, a vágy, a hiúság, az önzés, a kéjsóvár kandüh, az irigység, a bosszú indulata úgy lappanganak az emberi éjszakában, mint a puma, a keselyű, a sakál a keleti éjszaka sivatagában. S vannak pillanatok, mikor már nincsen éjszaka és még nincsen nappal az emberi szívben, mikor a fenevadak előmásznak a lélek odvas rejtekeiből, mikor megmozdul szívünkben és mozdulattá alakul át kezünkben egy indulat, melyet hasztalan neveltünk és szelidítettünk éveken át, néha nagyon hosszú időn át… és minden hiába volt, reménytelenül tagadtuk önmagunk előtt ennek az indulatnak igazi értelmét; az indulat valóságos tartalma erősebb volt, mint szándékaink, nem olvadt meg, tömör maradt. Minden emberi kapcsolat alján van valamilyen tapintható anyag, s hiába minden érvelés, ügyeskedés, ez a valóság nem változik. " (Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek) Számos hangjátékot és tévédarabot írt utolsó évtizedeiben.
Kisprózája mesteri, jellem- és helyzetábrázolása, elemzései bravúrosak, sokszor aforisztikusak. Márai kikötötte, hogy művei nem jelenhetnek meg szülőhazájában, amíg az orosz hadsereg az országban állomásozik. Könyvei itthon mégis jelen voltak, hatottak a kanadai és müncheni kiadások révén. Írásait ma is folyamatosan adják ki, 1995 óta nevét irodalmi díj viseli. 2011-ben Kassán és Budapesten átadták a Márai Sándor Emlékkörutat, amelyen az íróhoz és családjához köthető helyszíneket lehet bejárni.
Kulcsszó Aukció típusa? aukciósház Régikö aukció dátuma 2021. 08. 22. 20:00 aukció címe Fair Partner ✔ XXXVI. Online árverés aukció kiállítás ideje Minden hétköznap 9-16 között. aukció elérhetőségek +36 30 834 0852 | | aukció linkje 248. tétel Márai Sándor Varázs. Színjáték három felvonásban Márai Sándor Varázs. Színjáték három felvonásban. (Budapest, 1945). Révai (ny. ) 251 + [1] p. Első kiadás. A színjátékot a Vígszínház társulata először 1945. december 14-én adta elő a Pesti Színházban, Ajtay Andor rendezésében. (Márai Sándor munkái. ) Tezla 2462. Mészáros 113. Fűzve, színes, enyhén kopott kiadói borítóban, jó példány.
Varázs. Színjáték három felvonásban - Márai Sándor - Régikönyvek webáruház Márai Sándor Varázs. Színjáték három felvonásban. (Budapest, 1945). Révai (ny. ) 251 + [1] p. Első kiadás. A színjátékot a Vígszínház társulata először 1945. december 14-én adta elő a Pesti Színházban, Ajtay Andor rendezésében. (Márai Sándor munkái. ) Tezla 2462. Mészáros 113. Fűzve, színes, enyhén kopott kiadói borítóban, jó példány. Állapot: Jó állapotú antikvár könyv Sorozatcím: Márai Sándor munkái Kiadó: Révai Kiadás éve: 1945 Kiadás helye: Budapest Kiadás: 1. Nyomda: Révai nyomda Kötés típusa: fűzve, színes kiadói borítóban Terjedelem: 251 Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 13. 00cm, Magasság: 19. 00cm
Ám aznap este felbukkan Krisztián vetélytársa, a fiatal, egzotikus származású állatidomár, Maharama is. Mint kiderül, ő a "felelős" Estella szédüléseiért és gyengélkedéséért, és most szeretné újra a magáénak tudni a már férjezett Estellát. A cselekmény maga semmiféle újdonságot nem tartogat. Az ugyanazon nő kegyeiért versenyző két férfi és a döntéshelyzetbe kerülő nő története régi (irodalmi) klisé, s a végkifejlet ezúttal sem okoz meglepetést. A cselekmény viszonylagos érdektelenségéhez emellett az is hozzájárul, hogy egyik főszereplő sem vonzó vagy emberi, komplex karakter, s a tetteik és reakcióik egytől egyig kiszámíthatóak. A színmű tehát drámaként nem túlságosan érdekes. Ami ennek ellenére olvasásra érdemessé teszi a művet, az az a mód, ahogy Márai a címmel: a "varázs" szóval és e szó különféle jelentéseivel játszik. A "varázs" szó igen sokféle, egymást kiegészítő vagy éppen egymásnak némileg ellentmondó jelentéstartalommal jelenik meg a darabban. A szó legkézenfekvőbb jelentése a színműben az, hogy a szereplők kölcsönösen elvarázsolják egymást: Estella mindkét férfit megbabonázza, ugyanakkor ő is valamiféle elvarázsolt, hipnotizált állapotban hozza meg a végső döntését és nem racionális módon cselekszik.
Még abban az évben megjelent a dráma a Révai Testvéreknél, azóta azonban mintha elfeledkeztek volna róla, pedig a Márai-életmű legfontosabb erkölcsi kérdéseit boncolgatja. Krisztián, a nyugdíjba készülő, világhírű bűvész úgy dönt, hogy feleségül veszi a húszéves trapézművésznőt, a sokat nélkülöző Estellát. Azt szeretné, ha együtt vonulnának vissza. Ki is nézett egy Estellának tetsző házat, hogy ott éljen majd a lánnyal. Estella vágyik a kényeztetésre és nyugalomra, ám Maharamába, az állatszelídítőbe szerelmes, tőle vár gyermeket. Maharama most vehetné meg a világ leghíresebb idomított tigriseit, és éppen annyi pénzért, amennyibe a Krisztián által kiszemelt ház kerülne. Mindenki sorsdöntő lépés előtt áll, amikor elérkezik a lány huszadik születésnapja. Ez a nap valamennyi szereplő életét megváltoztatja. A negyvenes évei közepén járó Márai pontosan tudja, mi vár a hirtelen lángra lobbanó, idősödő férfiakra, hiszen a fiatal és gyönyörű Tolnay Klári őt is rabul ejti.
Ezek után – két nappal rá – tájékoztatták a NOB-ot is a döntésről, amely Helsinkit kérte fel a rendezésre. Más kérdés, hogy a világháború eszkalálódása miatt nemcsak az első ázsiai, hanem a finnországi olimpia is elmaradt. Hogy a történet még érdekesebb legyen, a japánok mindjárt két olimpia megrendezését bukták el. Az történt ugyanis, hogy 1940-ben az V. téli olimpiai játékokra szintén a felkelő nap országában, nevezetesen Szapporóban került volna sor. A fenti okok miatt azonban a február 3–12-re tervezett eseményt szintén lemondták. 1938. szeptember 3-án a NOB az 1940-es téli játékokat átadta St. Moritznak. A svájci szervezőbizottság és a NOB között azonban viták keletkeztek, így St. Moritz megbízatását 1939. június 9-én visszavonták, a rendezési jog átszállt Garmisch-Partenkirchenre. A második világháború azonban eldöntötte a dilemmát: a három hónappal később elkezdődő háború miatt a játékokat törölték. Az V. téli olimpia 1940-ben Szapporóban lett volna 1944. Portál:Olimpia – Wikipédia. London és Cortina d'Ampezzo Négy évvel korábban még nem sejthették, hogy a második világháború miatt tizenkét éves szünet lesz az olimpiák sorában.
Az első olimpiai játékokat a hagyomány szerint i. e. 776-ban rendezték, ettől kezdve a görög városállamok versenyzői négyévente gyűltek össze Olümpiában, hogy összemérjék erejüket. A négyéves ciklus egy görög időszámítási rendszer alapja, az olimpia ideje pedig a városok közti béke időszaka volt. A versenyek alapelvének a kalakogathiát tartották: ép testben ép lélek. Az első olimpia egy napig tartott, az egyetlen számban, a kb. Újkori olimpiadi játékok . 200 méteres stadionfutásban csak férfiak vettek részt. Az olimpia abban a történelmi korban mindvégig a férfiak versenye maradt, nők még a nézők között sem lehettek jelen. Később bevezettek más futószámokat is, a diszkosz- és gerelyvetést, a távolugrást, a birkózást, majd az ökölvívást, a kocsiversenyt és a pankrációt, s a program 5-6 napig tartott. A római hódítás után az olimpiák presztízse csökkent, végül I. Theodosius császár i. u. 393-ban betiltotta az addigra már több mint ezeréves tradíciót megélt játékokat. Az olimpiai eszme felélesztését a reneszánsz óta többen felvetették, 1877-ben Athénban a játékok újbóli megrendezését is megkísérelték, ám az csúfos kudarcba fulladt.
Pierre De Coubertin francia báró kezdeményezésére megalapították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB) 1894. június 23-án, elnöke pedig Dimítriosz Vikélasz lett. Célja az volt, hogy újjáélesszék az ókori görögországi olimpiai játékokat, amelyekre i. 776 és i. sz. 396 között került sor. 1896. évi nyári olimpiai játékok – Wikipédia. Jelenleg 206 nemzeti olimpiai bizottság tagja a szervezetnek, Magyarországot a Magyar Olimpiai Bizottság képviseli. A modern idők első olimpiai játékait 1896 -ban rendezték Athénban, Görögországban. Az első modern kori téli olimpiai játékokat a franciaországi Chamonix -ban rendezték meg 1924 -ben. Minden sportoló karrierjének csúcsa az olimpiai szereplés, illetve az ott való győzedelmeskedés, ezt bátran kijelenthetjük. A mostani olimpián 175 tagú csapat képviseli a magyar színeket, vagyis többen, mint Rióban, Londonban és Pekingben. Huszonhárom sportág huszonnyolc szakágában vonulnak fel a magyar sportolók, vagyis régen látott sportági sokszínűségben képviselik hazánkat. Források: 1, 2, 3
Támogatom