Szeretnék túrázni a gyerekeimmel és az ő társaikkal. Szeretnék hosszan emlékezni azokra a jó dolgokra, amelyeket a válságban megtanultam. Amikor Isten ószövetségi népe győzött az ellenség felett, szerette volna a győzelem emlékét sokáig megőrizni. – Tiszáninneni Református Egyházkerület Mindeddig megsegített minket az Úr! – 2020. 01. 01 – Áhitatok minden Napra (Frank-tol) Közösség összetartozása dombormű – Köztérkép Megtörtszívek: MINDEDDIG MEGSEGÍTETT AZ ÚR! Adok veszek jászladány 5d ultrahang győr video A Confessio körkérdése: Miben kell megújulnia egyházunknak és keresztyénségünknek Ön szerint? Mit kell tenni, tennem ennek érdekében? 1. Nem véletlenül halljuk manapság oly gyakran egyházunkra, hogy " ecclesia semper reformanda. " Igen, anyaszentegyházunkat állandóan reformálnunk kell. Állandóan meg kell újítanunk. Talán nem túlzás úgy fogalmaznom, hogy nekünk, anyaszentegyházunk tagjainak, Krisztus Urunk 21. századi tanítványainak kell állandóan megújulnunk, alkalmazkodnunk kell korunk kihívásaihoz, hogy a megfelelő választ tudjuk adni a külvilág által velünk szemben támasztott elvárásokra.
MIÉRT? ++Mert a mult hibáira emlékezve alakul a jövő. EGY BIBLIAI PÉLDA TANULSÁGUL… I. Sám. 7, 12. VAJON MIÉRT EZ EMLÉKOSZLOP? ELŐZMÉNYEK: Izráel Istentiszteleti helye 20-évig volt frigyláda nélkül… ++Meghalt a háborúban 34000 ember. Béth Semesbeliek vakmerőségéért csapás-sal súlytott Isten 50070 embert??? ++Éli és fiai odavesztek a háborúban, MIT AKAR MONDANI AZ HOGY "Izráel egész háza siránkozott az Úr után? " ++Isten pont erre várt, hogy a próbák között jöj-jenek rá, hogy nem LÁDA jelenléte biztosítja a sikereiket, hanem az öszinte engedelmesség Istennek. ++Ebben a helyzetben Isten prófétát küld hozzájuk, és ők fogadalmat tesznek Istennek. 7, 2-3. PRÓBÁK…MEGTÉRÉS…KEGYELEM CSODÁLATOS Istenünk van? ++A birák 330-éves kora idejében, folyton lázadtak Isten ellen. ASTARÓT…BAÁL.. állandó kisértések. Sok-sok egyháztagunkat elveszítettük a kommunista hatalom évtizedeiben, amikor tudatosan és sajnos sikeresen üldözték az egyházakat, amikor a hatalom végső célja a keresztyén egyházak teljes megsemmisítése volt.
Megsegített bennünket az Úr - mindenekelőtt azzal, hogy megítélt bennünket! Keményen, hatalmasan, isteni módon ítélte meg bűneinket! Az Ige világosságában állva lehetetlen nem elismernünk alázatosan, hogy rászolgáltunk erre az ítéletre, arra, hogy az Úr Isten bottal verjen rá bennünket a megjobbulásra, a megtérés útjára, bűneink felismerésére és megbánására. A gyermeknevelésnél is van olyan pillanat, amikor a szép szó, a szerető simogatás vagy a szigorú, kemény hang már nem használ, csak a vessző! Emlékszem rá, hogy 24 éves koromban olyan hálával gondoltam vissza szüleim igazságos fenyítésére, messze külföldről levélben köszöntem meg Édesapámnak minden verését, amit valaha kaptam tőle, mert érett fejjel magam is beláttam, milyen szerető kéz fogta azt a vesszőt! Tudjuk-e olyan hitbeli érettséggel látni Isten ítéletét, mint az Ő kegyelmes segítségét? Annyira nagyok voltak a bűneink és mulasztásaink, hogy az Úr nem nézhette tovább: botot kellett vennie a kezébe. Hová vinné egy népet a saját hitványsága, bűneinek az elhatalmasodása, ha Isten szabadjára engedné, büntetlenül hagyná és olyankor meg nem vesszőzné alaposan?!
Hímzett, virágos szemfedél...? Szó, mely kiált a pusztaságba...? Letészem a lantot. Nehéz az. Kit érdekelne már a dal. Ki örvend fonnyadó virágnak, Miután a törzsök kihal: Ha a fa élte megszakad, Egy percig éli túl virága. Oda vagy, érzem, oda vagy (1850 márc. 19)
Az én versem, kedvenc versem, mintha rólam írták volna - így sajátítjuk ki a sorokat. Pedig a vers mindenkinek szól. Akár elefántcsonttoronyból, akár a harcmezőkről, akár a szeretett hölgy ablaka alól - a költő már nem magának, a mindenségnek írja tollal, pennával, kattogó írógéppel, ma pedig villódzó monitor előtt a strófákat. Ha eljut hozzánk, bennünk alakul, él tovább. Mindannyiunkban. 15 éven át a Magyar Televízió juttatta el a virágirodalom kiemelkedő verseit a nézőkhöz. Ha esténként megszólalt a hárfa ismerős hangja, mindenki tudta, kicsit megáll az idő. Néhány percre semmit sem kell tennünk, csak hallgatni, befogadni, értelmezni, érezni. 157 szerző 782 alkotása engedte meg mindenkinek, hogy néhány pillanatra csak maga legyen, csak ízlelgesse a szavakat, rímeket, képeket, dallamokat. Arany János: Letészem a lantot Jánosnak ez az ódai, elégikus hangvételű verse, 1850-ben íródott, Arany ekkor Geszten nevelő → "száműzetés" a szabadságharc után. Már a vers címe lemondó szomorúságot áraszt, és a címben megjelenik a költészet szimbóluma is: a lant.
Nemcsak az első két strófában, hanem itt is természeti képekkel él: az utolsó versszak fa-metaforája a költészetet jelképezi, Arany kihaló fa fonnyadó virágához hasonlítja a verseket: Ki örvend fonnyadó virágnak, Miután a törzsök kihal: Ha a fa élte megszakad, Egy percig éli túl virága. A halál utáni képnek a kibontásával a 7. strófa lényegében a 6. strófát folytatja. Az ott feltett kérdésekre is megkapjuk a választ: az "árva ének" olyan fonnyadó virág, amely csak egy percig éli túl a fa halálát, tehát maga is haldoklik. Ha a fa halálra van ítélve, akkor a virág sem élhet, hiszen az őt éltető gyökér elpusztul. Ez a kép kilátástalanságot sugall. A kivágott vagy kiszáradt, halott fa képében a nemzethalál félelme is kifejeződik: ha a múlt halott, ha a nemzet halott, akkor a költészet is hiábavaló és céltalan. Ebben az értelmezésben a módosult refrén kemény kijelentése azt a felismerést fogalmazza meg, hogy a lelki és a fizikai megsemmisülés közötti állapotban vagyunk (fizikailag még élünk, de a lelkünk oda), és ez a létezés értelmetlen.