Közlekedj okosan! - YouTube
Ebben természetesen nagy felelősségük van a szülőknek és a pedagógusoknak is; ha ezt a könyvet forgatják a gyerekekkel, akkor már sokat tettek a cél érdekében. Alapvető célcsoport: a 11-12 éves korosztály Berta Tamás, szerző, a Közlekedéstudományi Intézet szakértője hangsúlyozta, hogy a munkafüzet nem csupán kerékpáros, hanem gyalogos ismereteket is tartalmaz. Korábbi felmérések alapján kimutatható, hogy a közlekedési szabályok terén a 11-12 éves korosztály tudásszintje elmarad az elvárttól, ami későbbi, felnőttkori balesetek előszobája is lehet. A KÖZLEKEDÉS - YouTube. Ezért nagyon fontos, hogy ezt a korosztályt célozzuk meg. Az iskolarendőrök is beépítik foglalkozásaikba a munkafüzet anyagát Berzai Zsolt, az Országos Rendőr-főkapitányság Országos Balesetmegelőzési Bizottságának főtitkára kiemelte, a kiadvány mérföldkő a magyar társadalom és a civil szervezetek életében. Régi álmuk, hogy egy ilyen kiadvány napvilágot lásson. Az iskolarendőrök mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy a munkafüzetet beépítsék az iskolai foglalkozásuk keretébe, így nem csupán a pedagógusok, hanem a rendőrök is tudnak foglalkozásokat tartani a füzet segítségével.
2017. szeptember 18-án Kuti Erika rendőr őrnagy a helyes közlekedésről, kerékpározásról tartott előadást az első és második osztályos tanulóknak a császártöltési könyvtárban. A gyerekek nagy érdeklődéssel hallgatták a jó tanácsokat és megígérték, hogy be is tartják azokat. kę -Hirdetés-
A Tudáspróba felülete április 16-án nyílik meg szintén az KRÉTA felületén; a "vizsgaidőszak", amikor a 4., 5., 6. osztályos diákok számot adhatnak ismereteikről, április 30-ig tart. Ebben az időszakban az osztályfőnökök tudják majd megnyitni a Tudáspróba felületét a teszt kitöltéséhez. A Klebelsberg Központ elnöke, Hajnal Gabriella elmondta, hogy a legjobban teljesítő iskolák között ajándékcsomagokat sorsolnak ki, míg a Tudáspróbát sikeresen teljesítő (legalább 80%-os eredményt elérő) diákok névre szóló tanúsítványt kapnak. Közlekedési ismeretek gyerekeknek szamolni. Amennyiben valakinek nem sikerül teljesíteni a Tudáspróbát április végén, új lehetőséget kap a "pótvizsga-időszakban", május 18-29. között számukra újra nyitva fog állni a felület (a két "vizsgaidőszak" között pedig természetesen lehetőségük lesz újra a gyakorlófeladatok megoldására). Az ORFK-OBB ügyvezető elnöke, Óberling József rendőr ezredes üdvözölte a kezdeményezést. Megemlítette, hogy bár évről évre csökken a közúti balesetekben életüket vesztő gyerekek száma, azonban ahhoz, hogy ezt a számot a nullára redukáljuk még sok munka szükséges, amelynek része az ismeretterjesztés.
1938. augusztus 18-án, Szent István halálának 900. évfordulója alkalmából Székesfehérváron összeült az Országgyűlés – a kihelyezésre a négy nappal korábban megalkotott törvény adott lehetőséget –, és augusztus hó 20. napját Szent István király emlékezetére nemzeti ünnepnek nyilvánította. 1945 után augusztus 20-át egyházi ünnepként 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan, az akkor több százezer embert vonzó Szent Jobb-körmenetet a következő évben már betiltották. A kommunista rendszer az ünnep vallási és nemzeti tartalmát nem vállalta, de teljes megszüntetését sem látta célszerűnek, inkább tartalmilag változtatott rajta. A munkaszüneti napnak megmaradt, szekularizált ünnepet először az új kenyér ünnepének nevezték el, majd új, szocialista államalapításként 1949. augusztus 20-ra időzítették a szovjet mintájú alkotmány hatályba léptetését. 1949 és 1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték, 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Magyar Népköztársaság ünnepévé nyilvánította.
Az új kenyér ünnepe lett A második világháború után újjászerveződő politikai erők többsége számára Szent István ünnepe a feudális maradványokat konzerváló társadalmi szerkezetet és a klerikalizmust jelentette. 1945-ben az országgyűlés megváltoztatta az ünnepnap jelentését, augusztus 20-a ekkor vált az egykori aratóünnepeket, aratóbálokat idéző új kenyér ünnepévé. Az aratást befejező ünnepségek egy 1901-es "szociális hangvételű" miniszteri felhívásnak köszönhetően terjedtek el, elsősorban azokon a nagybirtokokon, ahol nagyszámú cselédséget foglalkoztattak. 1945-ben még nem törölték Szent István ünnepét a kalendáriumból. Erre 1947-ben került sor, amikor a kommunista párt nyílt támadásba lendült. Úgy gondolták, ha május elsején ünnepelnek a munkások, ünnepelhessenek augusztus huszadikán a földmunkások is. Így augusztus 20-án az új kenyérre és az aratásra helyeződött a hangsúly. Néhány év múlva megint változott az ünnep tartalma. 1949-től 40 éven keresztül augusztus huszadikán a Magyar Népköztársaság Alkotmányát ünnepeltük, természetesen az elmaradhatatlan nemzeti színű szalaggal átkötött kenyérrel.
Ince pápa nyilvánította szentté. A pápa akkor elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart. 1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s így a Szent István-nap kimaradt az ünnepek sorából. Mária Terézia (1740-1780) ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. 1771-ben ő hozatta Bécsbe, majd Budára István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án. István ereklyéjét a legenda szerint 1083-as szentté emelésekor épen találták a koporsójában, s már az 1222-es Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, később (1590 körül) a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találtak rá, talán még IV. Béla vitette oda menekülése során. (A Szent Jobbot – amelynek ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették – ma Budapesten a Szent István-bazilikában őrzik. )
Mária Terézia, hogy a magyar rendek kedvében járjon, 1774-ben országos ünneppé nyilvánította Szent István napját – ismét augusztus 20-án. A Szent Jobb hazakerült Ugyancsak a királynőnek köszönhető, hogy legfontosabb ereklyénk, a titokzatos körülmények között eltűnt Szent Jobb visszakerült Raguzából (Dubrovnikból). Az óriási lelkesedéssel várt ereklyét előbb Bécsbe szállították, majd Győrön és Pannonhalmán keresztül 1771. július 20-án megérkezett Budára. 1818-tól vált szokássá, hogy díszes körmenettel tiszteleg Magyarország a Szent Jobb előtt. Az 1848-49-es szabadságharc leverése után a megtorló Habsburg hatalom 1860-ig nem engedélyezte a magyar nemzeti ünnepeket. A Kiegyezés után viszont a dualista monarchia egyik államának alapító királya kitüntetett helyet kapott. Ferenc József Szent István napját 1891-ben munkaszüneti nappá nyilvánította. Az Osztrák-Magyar Monarchia széthullása után újabb jelentéstartalommal bővült ez a nap. A területében és népességében is jelentősen megfogyatkozott Magyarországon Szent István az erős államiság, a magyar királyság, valamint a nemzeti egység jelképe lett.
A felsőbb társadalmi rétegek számára a személyes részvételt is előírta a körmeneten. – A forradalom évében, 1848-ban augusztus 20-át a forradalmi kormány, az országgyűlés és az esztergomi hercegprímás együtt ünnepelte Budán. Kossuth Hírlapja ekkor azt hirdette, hogy Szent István napja "az ország egyetlen nemzeti ünnepe. " Ekkor kezdődött el szélesebb körben is népszerűvé válni ez a nap. Hogyan lett a felsőbb rétegek ünnepéből egy össztársadalmi emléknap? Az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc leverése után a független magyar állam szimbólumaként kezdtek el tekinteni a Szent István-napra, éppen ezért tilos volt róla megemlékezni. Amikor 1860-ban először nyilvánosan meg lehetett ünnepelni augusztus 20-át, akkor ez a nap már az önkényuralom-ellenes nemzeti ünnepet jelentette. – Kik és hogyan készültek a fővárosi ünneplésre? A város utcáin már az ünnep előtti napokban is vidékről érkezett hazafiak tolongtak, a vonatok és a gőzhajok folyamatosan szállították a vendégeket. Az utcákat nemzeti zászlókkal díszítették, és nagy látványosságnak számított a város kivilágítása is.