Zöld udvarral és okospaddal újult meg a kecskeméti könyvtár. A belső udvar megzöldült, valamint új színt, növényeket és bútorokat kapott. Az intézmény és a Europe Direct közös projektjének gyümölcsét szombaton adták át, ünnepélyes keretek között. Az eseményen Bujdosóné dr. Dani Erzsébet, a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár igazgatója köszöntötte a jelenlévőket, a mediterrán hangulatú belső udvarban. Ezt követen Szeberényi Gyula Tamás mondott beszédet. Az alpolgármester a Gutenberg-galaxisról beszélt, melynek nem csak múltja, de jövője is van. Szeberényi Gyula Tamás Kecskemét alpolgármestere – / Banczik Róbert – Tudomásul kell vennünk, hogy felnőtt egy generáció, akiket digitális bennszülötteknek nevezünk. A húszévesek, vagy a náluk is fiatalabbak, olyan természetességgel használják ezeket a digitális eszközöket, mint mi a könyvet. Ez pedig teljesen átalakítja az ő világukat. Ehhez pedig, ha tetszik, ha nem, valamilyen formában alkalmazkodnunk kell. Értéknek tartjuk továbbra is a nyomtatott formát, a könyvet.
Azzal, hogy egy könyvtáron belül állítottuk fel a város első okospadját, próbáljuk a kettősséget erősíteni, hogy aki emiatt bejön, találkozzon a könyvekkel is, és ismerje meg a Gutenberg-galaxist is, és ne csak, mint egy őskövületet ismerje meg, hanem egy olyan világot, ami a mai nap is hasznos lehet – mondta el az eseményen Szeberényi Gyula Tamás alpolgármester. Bujdosóné dr. Dani Erzsébet, a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár igazgatója – Róbert Bujdosóné dr. Dani Erzsébet, igazgató elmondta, a Europe Direct kecskeméti irodájának munkatársai már jó ideje azon gondolkoztak, mivel lehetne a szervezet szolgáltatásait frissíteni. Így született az ötlet: az országban öt okospad létezik, de ezek közül egyik sem könyvtárban (és nem is városunkban) található, legyen hát Kecskeméten elsőként okospadja a könyvtárnak! Ettől fogva az intézmény és a Europe Direct összedolgozott, és befektetett egy ilyen modern eszközbe. / Banczik Róbert Ezzel Kecskemét első okospadja a könyvtár belső udvarába került.
KATONA JÓZSEF KÖNYVTÁR A könyvtár létrehozása egy 1894-es állami határozathoz fűződik, melyben megbízzák az Országos Múzeumi és Könyvtári Bizottságot s vidék felé irányuló könyvtár- és múzeumszervezési feladattal. Kecskemét th. Város Tanácsa Kada Elek polgármester javaslatára élt a könyvtáralapítással járó magas állami támogatással és 1897-ben határozatot hozott a nyilvános könyvtár létesítéséről, amely még szervezetileg nem különült el a múzeumtól és a levéltártól. Elhelyezése is ideiglenes volt a Városháza 2. emeletén lévő nagyteremben. A Szilády Károly levéltáros szervezte könyvállomány jórészt a városi törvényhatóság már használaton kívüli történeti és jogi könyveiből állott. 1899-ben a tanács rendeletben határozta meg a könyvtár fenntartására és gyarapítására szolgáló javadalom összegét, melynek fedezetére évi rendszeres államsegélyt kapott. Ettől az időponttól kezdve tervszerű és fokozatos állománygyarapítás történt, melynek szabályait az időközben alapított könyvtári bizottság határozta meg.
A megyei rangú Katona József Könyvtár épületének megvalósítására 1985-ben meghívásos tervpályázatot írtak ki, mely kiterjedt a szomszédos területekre vonatkozó, városépítészeti és építészeti javaslattételre is. A pályázatot és a tervezési megbízást Mátrai Péter nyerte meg, akihez a munka során Major György is csatlakozott. vezető tervező: Mátrai Péter, Major György - Iparterv Épülettervező Zrt. építész munkatársak: Fülöpp Róbert, Péterffy Miklós a tervezés/építés éve: 1986-1989, 1993-1995/1994-1996 fotó: © Walter Péter, © Borsos Szilárd A kezdeti koncepció szerinti meglévő utcavonalakra épülő, külső épületkeret (az olvasói és szolgálati terek), és a belső udvarba állított önálló épületrész (előadóterem) idővel a megrendelői és könyvtár-technológiai igényekhez igazodva kissé átalakult. A tervezői álmokról és kompromisszumokról, maguktól a tervezőktől hosszabban is olvashatunk: "A kecskeméti városképbe harmonikusan illeszkedő, körüljárható épület, funkcionálisan 3 részre tagolt ("fej-tor-potroh") alaprajza, kívülről egységes egészként jelenik meg.
Süti ("cookie") Információ Weboldalunkon "cookie"-kat (továbbiakban "süti") alkalmazunk. Ezek olyan fájlok, melyek információt tárolnak webes böngészőjében. Ehhez az Ön hozzájárulása szükséges. A "sütiket" az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, valamint az Európai Unió előírásainak megfelelően használjuk. Azon weblapoknak, melyek az Európai Unió országain belül működnek, a "sütik" használatához, és ezeknek a felhasználó számítógépén vagy egyéb eszközén történő tárolásához a felhasználók hozzájárulását kell kérniük. 1. "Sütik" használatának szabályzata Ez a szabályzat a domain név weboldal "sütijeire" vonatkozik. 2. Mik azok a "sütik"? A "sütik" olyan kisméretű fájlok, melyek betűket és számokat tartalmaznak. A "süti" a webszerver és a felhasználó böngészője közötti információcsere eszköze. Ezek az adatfájlok nem futtathatók, nem tartalmaznak kémprogramokat és vírusokat, továbbá nem férhetnek hozzá a felhasználók merevlemez-tartalmához.
Ezek a "sütik" nem követik nyomon az Ön más weboldalakon folytatott tevékenységét. Az általuk gyűjtött információkban lehetnek azonban személyes azonosító adatok, amelyeket Ön megosztott. Célzott vagy reklám "sütik": Ezek segítségével a weboldalak az Ön érdeklődési körének leginkább megfelelő információt (marketing) tudnak nyújtani. Ehhez az Ön kifejezett belegyezése szükséges. Ezek a sütik részletes információkat gyűjtenek böngészési szokásairól. 5. Tartalmaznak a "sütik" személyes adatokat? A legtöbb "süti" nem tartalmaz személyes információkat, segítségével nem azonosíthatók a felhasználók. A tárolt adatok a kényelmesebb böngészésért szükségesek, tárolásuk olyan módon történik, hogy jogosulatlan személy nem férhet hozzájuk. 6. Miért fontosak a "sütik" az interneten? A "sütik" szerepe, hogy kényelmesebbé tegyék a felhasználók számára a böngészést, hiszen a böngészési előzmények révén állítja be a felhasználóknak a reklámokat, tartalmakat. A "sütik" letiltása vagy korlátozása néhány weboldalt használhatatlanná tesz.
Pistike gyermekkorában fölkerékpározott a (kötőjeles) Gellért-hegyre, s annyira megtetszett neki, hogy később felnőttként az (egybeírt) Gellérthegyen (mint városrészben) vett lakást. Szigetnevek: Csepel-sziget, Duna-sziget, Szentendrei-sziget, Sólyom-sziget, -i képzős változatok: Csepel-szigeti, Duna-szigeti, szentendrei-szigeti, sólyom-szigeti. "( Balázs Géza) Megjegyzés: 1. A magyar helyesírásban kétféle kötőjellel találkozhatsz. Pl. Mecsek – Keszthelyi-hegység,, Gödöllő–Ceglédberceli-dombság, Gondolkodj: Vajon, miért kell nagy kötőjel? 2. Fertő tó nem kötőjeles! Eredeti neve Fertő volt, de ma már a tó köznevet is hozzákapcsoljuk. (Várható, hogy a kötőjeles csoporthoz igazítják idővel, majd ha lesz 12. kiadású szabályzat. Velencei Tavi Helyesírás, Fertő Tavi Helyesírás — Fertő Hanság National Park. Most még a 11. kiadás a hatályos. ). Logikus tanulást kívánok. Általában egy elnevezés domináns. Mint ahogy az is, hogy általában a létező határokat a magyarral kezdjük, míg a már nem létezőket az idegennel. 5 LvT 2013. július 17. 22:30 @poszt: Annyit talán megállapíthatunk, hogy a helyesírás természeténél fogva arisztokratikus dolog, mert az irodalmi nyelv lejegyzésére lett "kitalálva", másra: nyelvjárások, zsargonok és internetes chatek lejegyzésére igen kevéssé alkalmas.
(Érdekesebb kérdés az, hogy a helyesírás szabályozói tudják-e követni. ) Fagyos hangulatot okoz a helyesírás (Forrás: Wikimedia Commons / Lutz Fischer-Lamprecht / CC BY-SA 3. 0) Más kérdés az, hogy egy földrajzi elemnek része-e a hozzá tehető köznévi elem. Erre legfeljebb azt a választ tudjuk adni, hogy akkor egyértelműen az, ha nem hagyható el semmiképpen (és akkor Onyega tó, Ontario tó, Niagara vízesés lenne a helyes írásmód). A másik végletet már nehezebb meghatározni, hiszen aligha van olyan eset, amikor köznevet ne lehetne egy földrajzi névhez hozzátenni (a Dunaújváros város típusa tűnik a legszélsőségesebbnek). Kedves Olvasóim! Szeretettel köszöntök mindenkit, aki a 2011/12-es tanév elején is olvasgatja, alkalmazza a magyar nyelvtan és irodalom tantárgyak tanulását segítő blog oldalait. Jóleső érzés, ha elismeritek segítő szándékomat. Ugyanakkor a kérdéseknek is örülök, általuk érzem, hogy szükségetek van rám. Mielőtt az idei tanév első kérdésére rátérnék, összefoglalom, hogyan korrepetálok én.
175. Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévből és egy eléje járuló (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszóból vagy tulajdonnévből áll, a nagybetűvel kezdett előtaghoz kötőjellel kapcsoljuk a kisbetűvel kezdett utótagot. – Az -i (-beli) képzős származékokban a kötőjelet meghagyjuk. Ha az alapforma előtagja tulajdonnév, ennek nagy kezdőbetűjét megtartjuk, egyébként az alakulatot kisbetűvel kezdjük. a) Közszói előtaggal: Alapforma -i (-beli) képzős forma Arany-patak arany-pataki Velencei-tó velencei-tói v. -tavi Sólyom-sziget sólyom-szigeti Sváb-hegy sváb-hegyi Fogarasi-havasok fogarasi-havasokbeli Gyergyói-medence gyergyói-medencei Kis-kőszikla kis-kősziklai Holdvilág-árok holdvilág-ároki Dunántúli-középhegység stb. Pár napja ajánlottuk nektek az Anyanyelvápolók Szövetségének helyesírási tesztjét, amelyet nagyon sokan kitöltöttetek - íme, még néhány teszt vasárnap estére! Igazi ínyenceknek: földrajzi nevek Margitsziget vagy Margit sziget? Széchenyi-hegyi vagy széchenyi-hegyi? Velencei-tavi vagy velencei-tavi?