Nem tömeg emberek kellenek, hanem egyének, egyéniségek, polgárok! Széchenyi számtalan világos hasonlattal fűszerezi gondolatait, mint például " a magyarok is úgy ragaszkodnak bizonyos régi, elavult dolgokhoz, mint a bagoly vagy denevér a sötétséghez…". Excellent! Nienna001 P >! 2015. március 8., 11:09 Az elején hozzá kellett szoknom a régies nyelvezetre, a rövidítésekhez, és a helyesíráshoz, de utóbb már inkább érdekesnek találtam, mint zavarónak. A kor embereinek lelkületéről, az általános tendenciákról pontos képet fest. Elcsodálkoztam rajta, hogy milyen sok témára kitér "csapong", amit ma egy gazdasági jellegű munkában elképzelhetetlen lenne (a szerkesztő valószínűleg kigyomlálná). Széchenyi istván hitel c. műve. A sava-borsát leginkább ez adta számomra. Foglalkozik az utakkal, a neveléssel, az erkölccsel, a nemesek kötelességeivel, a jobbágyok helyzetével, és sokat Angliával. Örül, hogy van a magyarok előtt példa és csak ki kell tekinteni olyan országokra, ahol a reformok már megvalósultak, és most gazdagon élnek.
Ki minden nélkül el tud lenni, és semmi szükségei nincsenek, irigylésre méltó, tagadni nem lehet; s kivált, ha egy olyan szabadulhat meg az élet számos kötelitől, ki annak minden javait ismeri is, s nem olyan, kinek minden nélkül ellenni kell, és szegénysége s nyomorúsága sohasem éreztete vele valami jobbat. Léleknek a testtel szoros egybehangzása tökéletes élet s megelégedés; azok teljes elválása halál. - S csak az bírja igazán lelkét s testét jól, ki egyik- s másiknak minden lehető eledelével bővelkedik. Mindennek van rossz s kellemetlen oldala, ellenben szép s jó része is. Amit az ember átlátni s megismerni fáradság nélkül nem tud, azt közönségesen inkább azon oknak tulajdonítja, mely apárúl fiúra, mint valamely igazság, axiómaképp ment át; mintsem annak józan s egészséges létét vagy nemlétét önerejével vizsgálná meg; inkább a régi szokás göröncsös útján izzad élte fogytáig, mintsem pillantatokig eszét fárasztaná egy kissé jobb szisztéma és simább út feltalálása végett. Mai magyar nyelven adták ki Széchenyi Hitelét. A határtalan bőség szinte sajnosb a szükségnél.
De akkor vajon hogy történhetett meg, hogy 3-4 ezer évvel később, a 19. század eleji Magyar Királyságban egy tehetős arisztokrata nem kapott hitelt? A reformkor kezdeti évei Nyugat-Európához képest elképesztő gazdasági hátrányban találták Széchenyi, Kossuth és Deák Magyarországát, amelyre a "több évszázados elmaradottság" címkéjét használni egyáltalán nem túlzó. Az egyik legjobb példa erre az a tény, hogy a hazai úthálózat gerincét adó – az útonálló betyárok támadásai miatt meglehetősen veszélyes – postautak csupán minden 10. magyarországi települést érintették. Tudtad, hogy a bankok már a civilizáció hajnalán kinyitottak? Vajon hogyan működött az ókorban a hitelezés? Miként dőzsölt a századfordulón egy magyar bankár? Hogyan zajlott a kölcsönfelvétel évszázadokkal ezelőtt? Az OTPédia oldala könnyed stílusban, szórakoztató módon mutatja be modern életünk egyik legfontosabb szegmensét, a bankjegyek és a pénzintézetek világát. A-tól Pénzig. A korabeli utak ráadásul kifejezetten rossz állapotúak voltak.
Lányom nélkül soha Nem meglepő, ha erről a könyvről, esetleg a filmváltozatáról sokan hallottak már. Szinte mindenkinek van véleménye róla. Mivel igaz történet, még inkább szívig hatol. Mégis, engem csak pár hete talált meg. Valószínűleg nem véletlen, hogy nem pár évvel ezelőtt bukkantunk egymásra, amikor a szülővé válás gondolata még csak valahol mélyen érlelődött bennem és nem tört felszínre. Anyaként ugyanis egészen máshogy olvassa az ember. Ezzel együtt nemcsak anyáknak íródott természetesen, hanem mindenkinek, aki tanulni szeretne belőle, esetleg rácsodálkozni, hogy ilyen dolgok is megtörténhetnek a világban vagy megismerni más országok kultúráját. Számomra az egyik legdöbbenetesebb tanulsága a könyvnek mégis az, milyen kiismerhetetlen az emberek természete. Lányom nélkül sohaib. Hiába töltesz el valaki mellett éveket, mégis egyik reggel úgy ébredhetsz fel, ki ez az ember, akinek odaadtam az életem? Főszereplőnk, Betty is feltehette magának ezt a költői kérdést, mikor iráni származású férje, Mudi két hetes" teheráni vakációra " vitte őt és 5 éves lányukat, Mahtabot.
Kérjük, légy türelemmel... Jelmagyarázat Licitálható termék Azonnal megvehető Én ajánlatom Ingyenes szállítás Apróhirdetés Ingyen elvihető
Egy anya ilyenkor még inkább erőt érezhet magában a mielőbbi cselekvésre, ha látja, gyermekét bántalmazzák. Nincs olyan szülő, aki sokáig nézni tudná ezt és tűrni. Minden egyes nap azért imádkozik, hogy valami úton módon kijuthassanak ebből az országból és soha többé ne lássák Mudit. A kislány meglepő érettséggel áll a kérdéshez. Apja kiszámíthatatlan viselkedése folytán ugyanis eleinte nem érti, mi folyik, mindvégig anyja mellett áll, végül fél az apjától, ami teljesen érthető is. A könyv végig érdekfeszítően taglalja egy nem mindennapi házaspár hazug hétköznapjait. Végül már egyikük sem tudja, mi jár a másik fejében. Betty játssza a rendes feleséget, csak azért, hogy elaltassa a gyanakvást, Mudi szinte börtönben tartja a családját és alig engedélyez némi szabadságot nekik. Lányom nélkül soha · Film · Snitt. Számomra a legsokkolóbb rész a bántalmazások mellett az volt, mikor napokra elszakítja egymástól anyát és lányát. Betty napokig semmit nem tud Mahtabról és már tényleg az őrület határán jár. Ilyenkor gondolkodik el az ember, és benne az anya, milyen nagy ajándék is, ha a gyermekünk együtt lehet velünk.
Blissenobiarella 2015. július 20., 10:29 Ez is egy olyan, ma már talán klasszikus-számba sorolható mű, amivel még lógtam magamnak. (a könyvvel is lógok, majd sort kerítek rá) Izgalmas, megható és magával ragadó történet volt, remek színészi munkával, remek jelmezekkel, díszletekkel és képekkel. Nagyon hiányoltam a film végén (direkt kerestem), hogy nem írták ki, hol forgott a film. Lányom nélkül soha teljes film magyarul. (ugyanis volt bennem némi kétség afelől, hogy Iránban) Oké, hogy azóta megnéztem imdb-n (Izrael és Törökország), de akkor is hiányoltam. Bár az is lehet, hogy csak a megszokottnál is vaksibb vagyok. Számomra annyira idegen ez a világ, ahol a nők csadorban járnak, hogy azok a jelenetek, ahol a piacozó vagy gyerekeiket iskolába kísérő nőket mutatták – talpig fekete leplekben –, olyan érzést keltettek bennem, mintha A szolgálólány meséjének valami közel-keleti verzióját nézném. A történetbe nagyon nem mennék bele, felesleges is. A filmre nem mondható, hogy a kultúrák egymás iránti megértését segítené elő, vagy az előítéletek ellen harcolna.
Tetszik, nem tetszik, így van. Neki nem sok beleszólása akad a további történésekbe, legfeljebb csendesen bólogathat és játszhatja a jó kis iráni feleséget, csadort ölthet, csakis férfiak után szólalhat meg és léphet be idegen helyiségbe, imádkozhat hajnal négytől, stb. Megérkezésükkor fájdalmasan tapasztalja a higiénia teljes hiányát. Svábbogarak mindenhol a házban, a rizsben, a klozet "pottyantós" és a kedves családtagok nem mindig találnak bele, a fürdést csak szökőévben egyszer eszközölik a lakók, stb. Eleinte hangosan lázadozik minden és mindenki ellen Mudinak és a kislányával együtt csak arra vár, hogy véget érjen a két hetes vakációnak nevezett rémálom. Ez az, ami élteti és emiatt viseli el a számára kibírhatatlannak hitt körülményeket. Lányom nélkül sohail. Eltelik azonban a két hét és kiderül, a férjének esze ágában sincs hazamenni. Sőt, igazi iráni feleséget akar faragni Betty-ből, kislányukkal pedig végleg elfeledtetni, mi is az az Amerika. Mivel Mahtab még csak 5 éves, Betty-nek erős félelmei támadnak, ezért mindenáron a lányába kapaszkodik.
Az általad keresett termékből a Vaterán 7 db van!