okoska # 2005. 10. 26. 10:07 Tisztelt fórumozók! Közeli hozzátartozó halála esetén a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól 2 napra, erre az időre távolléti díjat kap. Ez eddig OK. A kérdésem az lenne, a halálesetet mivel és mikor kell igazolnia munkáltatója felé. Mit és mikor kérhet igazolásként a munkáltató. Pl. ha tegnap meghalt a hozzátartozó, a munkavállaló tuti, hogy nem fogja pl. a halotti anyakönyvi kivonatot ma bemutatni igazolásként. Előre is köszi a választ. Sücy 2005. 27. 06:21 Ez engem is érdekel, mert sajnos érintett vagyok... meszleny 2005. 06:57 Amennyiben konkrét rendelkezést az irányadó jogszabály nem tartalmaz, akkor a munkaviszonyra irányadó alapelveket, így mindenek előtt az együttműködési kötelezettséget és a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét kell figyelembe venni. A két napos sabadságnak az a célja, hogy a közeli hozzátartozó elvesztése okozta traumát a munkavállaló részben feldolgozhassa. A két idézett alapelvből az következik, hogy elégséges a vezetővel telefonon megbeszélni a történteket, és ha nagyon bizalmatlan, "igazolást" kér be, akkor a halotti anyakönyvi kivonatot annak kiállítása után be kell számára mutatni.
Részlet a válaszból Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. január 18-án (188. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3221 […] mentesülhet a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alól esetenként legalább két munkanapon át. A "legalább két munkanapon át" két egybefüggő munkanap alóli mentesülésre utal, míg az, hogy a munkavállaló a "közeli hozzátartozója halálakor" mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, arra enged következtetni, hogy időben a konkrét haláleseményhez, mint rendkívüli, nem várt eseményhez kell kötődnie. Amennyiben a közeli hozzátartozó halálakor felmerül a szükségessége, úgy a munkavállaló ezen okból legalább két munkanapon át igazoltan lehet távol, mert a törvény alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Fentiek alapján fel sem vetődhet úgy a kérdés, hogy közeli hozzátartozó esetén a két nap szabadságot meddig lehet igénybe venni. Ilyenkor ugyanis nem szabadságra jogosult a munkavállaló, hanem a törvény munkavégzési kötelezettségre vonatkozó szabályai alapján mentesülhet a munkavégzési kötelezettség alól.
két év jár akkor, ha közeli hozzátartozó gondozása vált szükségessé max. egy év magánerőből történő saját lakás építésekor Vannak vállaltok nálunk is, melyek rendkívüli szabadsággal jutalmazzák dolgozóikat, ha a meghatározott munkakörben dolgoznak, pl. a vasútnál a főrendelkező, tartalékos térfőnök, jegyvizsgáló, vezető jegyvizsgáló, vizsgáló főkalauz, kocsivizsgáló, szolgáltatás-ellenőr és fedélzeti jegyellenőri munkakörben dolgozó munkavállalókat. Japánban van olyan cég, amely azért ad rendkívüli szabadságot a dogozónak, ha az nem dohányzik. Tulajdonképpen bármilyen indokkal adhat munkáltató rendkívüli szabadságot még a dolgozónak, természetesen a törvényben biztosított kötelező eseteken túl.
Törvényi előírás, hogy hozzátartozó halála esetén a munkavállalónak két nap fizetett távollétre jár. Ez a két nap nem szabadság, tehát nem számít bele a szabadságba. Úgy kell kiadni ezt a két napot, ahogy azt a munkavállaló kéri. A haláleset igazolásához a munkáltató általában halotti anyakönyvi kivonat bemutatását kéri, erről általában ilyenkor fénymásolatot készítenek. Leggyakrabban a temetés napjára vagy a temetés körüli teendőkre, hagyatéki tárgyalásra szokták felhasználni ezt a két napot a dolgozók. Azonban vigyázzunk arra, hogy csak a halálesetet követő időszakban használható fel, tehát ne fél év múlva akarjuk a két napunkat felhasználni. Nem minden rokonunk halála esetén jár számunkra a fizetett távollát, a törvény pontosan meghatározza azoknak a személyeknek a körét, akik után jár a két nap. Hozzátartozók tehát az alábbiak: egyenesági rokonok, vagyis azok, akik közül egyik a másiktól származik. Valamint a házastárs, a gyermek, aki lehet örökbefogadott, mostoha-, nevelt, a nevelőszülő.
Természetesen az örökbefogadott, a mostohagyermek és a nevelőszülő is – hasonlóan a fentiekhez – ebbe a körbe tartozik. Hogy élhet a lehetőséggel a munkavállaló? A munkavállaló külön kérelmére köteles – a törvény rendelkezése alapján – a munkáltató biztosítani a fenti 2 munkanapra szóló mentesülést. Ez tehát nem a munkáltató mérlegelésétől, "kegyétől" függ. A munkavállalónak azonban igazolnia szükséges, hogy teljesültek a törvényben meghatározott feltételek, mely a halotti anyakönyvi kivonat bemutatásával, vagy másolatának csatolásával történhet. Javasolt a kérelmet igazolható módon a munkáltatói jogok gyakorlója részére megküldeni. A munkáltatónak erre az időre munkabért kell számfejtenie, mely a távolléti díj összegét foglalja magában. Ez általában az alapbérnek az érintett napokra számfejtett összegét jelenti. Tehát nem fizetés nélküli szabadságról, vagy szabadságról van szó, mint ahogyan azt általában a munkáltatói oldalról sokszor gondolják.
A kárfelmérésről gépjármű szemle jegyzőkönyv készül, amelyet a kárszakértő és az ügyfél aláírásukkal igazolnak. Kárszakértői vélemény (Kárfelvételi jegyzőkönyv) hiányában a kárigényt elbírálni és kártérítést teljesíteni nem áll módunkban. Amennyiben az előző "alap" kárfelmérést követően újabb meghibásodások merülnek fel a balesettel összefüggésben, úgy azok vizsgálatához pótszemle szükséges. Pótszemlét kezdeményzeni közvetlenül a címen lehet. Kátyúkár, avagy egy igazán bosszantó téli mese - LOERO.HU Autós hírek, autótesztek, autótuning. Társaságunk az ügy kivizsgálásához szükséges iratok beérkezését követően felelősségi nyilatkozatot ad ki. Javítási számla hiányában kártérítést teljesíteni nem áll módunkban. (Számlás kárrendezés)* A javítási számla kézhezvételét követően történik a kárérték meghatározása. A kártérítés mértékéről tájékoztatjuk a károsultat, és egyetértés esetén a károsult nyilatkozata szerint intézkedünk a kártérítés teljesítéséről. Szakszó magyarázat Számlás kárrendezés: a kárt a károsult nevére kiállított – a kárfelvételi jegyzőkönyvben rögzített helyreállítási módnak megfelelő – javítási számla alapján rendezzük.
Szükséges okmányok: a gépjármű forgalmi engedélye (mindkét oldal), a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás igazolása, a kárt, eseményt bejelentő személyi igazolványa, a gépjárművet vezető személy vezetői engedélye (jogosítványa), ha a bejelentő nem a tulajdonos/üzembentartó, akkor meghatalmazás a tulajdonostól/üzembentartótól (2 tanúval hitelesítve) A bejelentéshez mellékelni kell továbbá: fényképfelvételt a káresemény helyszínéről, hatósági (pl. rendőrségi) intézkedést lezáró határozatot (ha történt), a káreseményt, illetve annak bekövetkezését helyszínen észlelő tanuk adatait (név, lakcím, telefonszám) Kárfelmérés Társaságunk kárfelmérést csak az illetékességi (felelősségi) körébe tartozó esetekben biztosít. A felelősségi körünkbe nem tartozó bejelentéseket a 34/2008. (VII. 15. ) Főv. Kátyúkár bejelentő lap band. Kgy. rendelet 32. § (4) alapján továbbítjuk az illetékes szervezet felé. Kárrendezés A hiánytalan kárbejelentést követő legrövidebb időn belül független kárszakértő társaság egyezteti az ügyféllel a kárfelmérésre megfelelő helyszínt és időpontot.
kijavítja az üzemeltetésében lévő, helyi közúthálózat hibáit. Amennyiben az esetlegesen ki nem javított úthibák miatt egy gépjárműben, vagy kerékpárban kár keletkezik a Váci Városfejlesztő Kft. a káreseményeket minden esetben egyedileg kivizsgálja és megalapozott kárigényt megtéríti. Felhívjuk a Figyelmét, hogy kárigényt kizárólag a Vác Város határán belül található és a Váci Városfejlesztő Kft. kezelésében lévő úthálózaton lévő úthibával összefüggésben keletkezett káreseménnyel kapcsolatban áll módunkban befogadni. A közúti közlekedésről 1988. évi I. törvény 35. Kátyúkár bejelentő la fiche. §-a alapján, az út kezelője a kezelői kötelezettségének megszegésével okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint köteles megtéríteni. Az egyéb, tevékenységével összefüggésben okozott károkat, a Váci Városfejlesztő Kft., a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szabályai szerint köteles megtéríteni. A kártérítési igényt a kár keletkezését követően haladéktalanul be kell jelenteni a Váci Városfejlesztő Kft.